Az egészségügyi tárca még elviselhetőnek tartja a betegek gyógyszerterheinek növekedését, hiszen annak üteme az infláció mértékének közelében marad a tb által támogatott medicinák körében. A kormány döntése szerint várhatóan áprilistól vezetik be a teljes gyógyszerpiacot érintő rendeletet, amely a betegterhek emelkedése mellett többletterhet jelent a gyártóknak és a forgalmazóknak is. A szigorítást a foglalkoztatás, így az adók és járulékok csökkenéséből fakadó egészségbiztosítói bevételkieséssel magyarázza a szaktárca. A válság miatti szigor nem hagyhatja érintetlenül ezt az ágazatot sem. A betegszervezetek szerint a gyógyszerkassza 15 milliárdos lefaragása elviselhetetlen terhet ró a lakosságra. Ugyan nem érinti a megszorítás a nagyon súlyos betegségekre adott 100 százalékos támogatású gyógyszereket , de ahol egy-egy szer többféle betegség kezelésére is alkalmas (ezek a legnagyobb forgalmú készítmények), ott az eddigi 85 százalékos tb-támogatás öt százalékponttal csökken. Az allergiás betegek érdekvédelmi szervezete alkotmányossági felülvizsgálatot helyezett kilátásba, mivel áprilistól csak a súlyos betegeknek járna szakorvosi támogatással a terápia, az enyhébb tünetekkel küszködőknek pedig teljes áron kellene megvenni a a patikákban vény nélküli készítményeket - jelentette ki Pós Péter, az Asztmás és Allergiás Betegek Országos Szövetségének elnöke. A szigorítás célja az indokolatlan gyógyszerfogyasztás csökkentése, hiszen Magyarországon évente 250 millió doboz orvosság fogy, így mindenki havonta legalább kétcsomagnyit szed be - állítja Székely Tamás egészségügyi miniszter. A szakma szerint ugyanakkor nem a dobozszám a mérvadó, hanem az, hány pirula van benne, azaz mennyi az egy napra jutó terápiás költség. Ezzel a számítással azonban a magyar nem "gyógyszerfaló". A vényköteles szerek fogyasztása tavaly az előző évihez hasonlóan 175 euró/fő/év volt. Ez messze elmarad az EU-tagállamokétól, hol már 2002-ben közel 250 eurót tett ki - állítja Fekete Tibor gyógyszerpiaci elemző. A kassza lefaragása a betegek mellett erősen sújtja a gyártókat és a forgalmazókat is. A hazai 670 milliárd forint értékben előállított gyógyszerből már tavaly is 525,5 milliárdot exportáltunk, hiszen az itthoni generikus készítményeket kezdi kiszorítani a távol-keleti dömpingáru. Így a magyarországi ipar zsugorodik, apadnak a beruházások, egyre kevesebb jut k+f-re. S amíg az ágazat a fénykorában 20-30 ezer embert foglalkoztatott, ma nem egészen 12 ezret. Ez pedig járulék- és adókiesés az államnak - mondta Rózsa András, a Teva Gyógyszergyár igazgatója, aki a nagykereskedők fizetőképességének megingása miatt a hazai piac további csökkenésétől tart. Forrás: Világgazdaság Online Feladott gyógyszercsomag