2011. AUGUSZTUS 15.
Kapcsolat van a hosszú telomer szakasz és a vastagbélrák kockázata között – hangzott el az Amerikai Rákkutató Társaság konferenciáján.
A telomérák a kromoszómák végén lévő, azokat a károsodástól védő DNS-szakaszok, melyek a sejt öregedésével párhuzamosan egyre rövidülnek – mintegy a sejtek biológiai óráját képezve. Régóta ismert, hogy a rövid telomer szakaszok gyorsabb sejtöregedést okoznak, és növelik fiatal kori vastagbélrák kialakulásának esélyét.
Ehhez képest Lisa A. Boardman és a Mayo Klinika (Rochester, Minnesota) munkatársai meglepődve tapasztalták, hogy a hosszú teloméra sem feltétlenül előnyös. A kutatók 772 vastagbélrákos beteg perifériás fehérvérsejtjeit elemezték. A betegek 60 év alattiak voltak, nem vettek részt korábban sem kemo-, sem sugárterápián. A telomer szakaszok hosszát 1660 hasonló korú, egészséges egyénekhez hasonlították.
A statisztikai elemzés megállapította, hogy a leghosszabb telomérával rendelkező csoportban mintegy 30 százalékkal nagyobb a vastag- és végbélrák kialakulásának esélye, mint az átlagos telomer szakasszal rendelkezők esetén. Az eredmények felvetik, hogy alapvetően kétféle vastagbélrák-csoport létezik: a betegek egy része túl rövid telomérával rendelkezik – ezekben főként fiatal korban alakul ki daganat –, a másik csoportot pedig a túl hosszú telomer szakasszal rendelkező betegek adják.
A különböző molekuláris háttér a jövőben különböző terápiás eljárásokhoz vezethet.
Forrás: Medipress
Kapcsolódó anyagok: A végek védelme
LAM Lege Artis Medicinae) 2008; 18 (1) Molekulárisan célzott biológiai terápia a szolid tumorok kezelésében
: LAM (Lege Artis Medicinae) 2011; 11 (2) A colorectalis carcinoma multidiszciplináris szemléletű belgyógyásazti onkológiai keezlése
Hírvilág
A miért illegális a szervkereskedelem? című interjúban Bognár Gergely bioetikus felvázolja e kérdéskör jelenségeit.
Orvosai tavaly diagnosztizálták Patrick Swayze betegségét. A kezeléseknek köszönhetően talpra állt, és hónapokig forgatta a "The Beast" c. új televíziós sorozatot. Önéletrajzi könyvet készült írni közösen feleségével.
A népszerű glükozamin kiegészítő egy új tanulmány szerint kevés vagy semmilyen enyhülést sem nyújt osteoartritis okozta krónikus derékfájásra.
Több mint egy éve indították útjára az interneten és különböző fórumokon azt a figyelmeztető hírt, hogy az étkezésre szánt konyhasó kálium-kloriddal kevert, dúsított, sőt akár 100%-ban csak azt tartalmazza. A hírközlő(k) és/vagy annak terjesztői még azt is kihangsúlyozták, összeesküvés elméletekhez illően, hogy ennek következtében a magyar lakosság tudtán és akaratán kívül nátriumszegény diétára van „fogva”. Még azt is megkockáztatták, hogy szerintük egy gyalázatos biológiai népirtásról van szó, hiszen csökken az „egészséges NaCl” bevitel és nő a szervezet számára igen „ártalmas KCl” fogyasztása. Ezáltal -írták embertársaik megsegítésére- számtalan betegségnek lehetünk áldozatai, sőt a krónikus bajainkból éppen ezért nem tudunk meggyógyulni (nemzőképtelenség, allergia, vesebetegség, magas vérnyomás).
Hírvilág
Az allergiás betegségek, allergiás nátha, urtikária első vonalbeli kezelésére nem szedáló, második generációs antihisztaminok javasoltak. Az egyik legújabb második generációs antihisztamin a bilasztin, amellyel nemcsak felnőtt-, hanem gyermekvizsgálatok is történtek.
Az inzulinrezisztencia több betegség, szindróma pathogenezisében részt vesz, ezek közül a legfontosabb a metabolikus szindróma, a 2-es típusú cukorbetegség, a polycystás ovarium szindróma
Gyulladásos bélbetegség esetén több mint duplájára nő a demencia kockázata; IBD-ben szenvedőknél 7 évvel korábban kezdődik az elbutulás.
A megfelelő kötszer kiválasztásának alapja és fő célja, hogy az gyors és optimális sebgyógyulást eredményezzen, csökkentse a fájdalmat, kontrollálja a seb bakteriális állapotát, védjen az infekció ellen, abszorbeálja a sebváladékot, a lehető legkevésbé zavarja a beteget és javítsa az életminőséget. Az alábbi cikkben a modern sebtisztítás, -fertőtlenítés és -kötözés metódusát és eszközeit ismertetjük.
Agykutatás
Kutatók egy új terápiás eljárást ismertettek, mellyel csökkenthetőek az agyi infartus okozta károsodások, az elhalt idegek újra növekedhetnek, a kiesett működések helyreállhatnak. Ráadásul az eddigiekkel szemben „a terápia hosszú idővel a stroke után is hatékony” - állítja Gwendolyn Kartje, a cikk első szerzője.
A Covid-19-betegek 10%-a tapasztal elhúzódó gyógyulást. Holisztikus támogatással, pihenéssel, tüneti kezeléssel és az aktivitás fokozatos növelésével legtöbbjük spontán, bár lassan gyógyul. Az új, perzisztens vagy progresszív respiratorikus, kardiális vagy neurológiai tünetek specialista bevonását igényelhetik.
1.
2.
3.
4.
5.
1.
2.
3.
4.
5.
HOZZÁSZÓLÁSOK
0 hozzászólás