2011. AUGUSZTUS 15.
A skizofréniában szenvedő betegek számára gondot jelent mások tetteinek értelmezése. A Vanderbilt Egyetem kutatói felfedezték, hogy ezért a nehézségért részben a társadalmi ingerek észleléséért felelős agyi terület meghibásodása felel.
„A skizofrénia legfontosabb problémája a társadalmi helyzetek és interakciók félreértelmezése” – állítja Sohee Park pszichológia professzor, a tanulmány társszerzője. „Eredményeink segíthetnek megmagyarázni néhány, az észleléssel és gondolkodással összefüggő tévképzet eredetét a skizofrén betegekben.”
A PLoS One folyóiratban közzétett tanulmányban a szerzők arról számolnak be, hogy e hiányosság az egyik agyi területtel, a hátsó felső halántékbarázdával áll összefüggésben. A kutatás során az agyi képalkotó vizsgálatok és észlelési vizsgálatok együttesen azt mutatták, hogy ez a társadalmi ingerek észlelésében részt vevő agyi terület rendellenesen reagál a skizofrén betegekben. Az agyi terület nem tudja megkülönböztetni a valódi biológiai mozdulatokat ugyanannak a mozdulatnak a torzított változatától. A skizofrének ezért véletlenszerűen „látják” az élőlényeket, és ez a szubjektív élmény a hátsó felső halántékbarázda fokozott működésével áll összefüggésben. A biológiai mozgásérzékelés esetében ezek az öngerjesztett, téves benyomások negatív társadalmi következményekkel járnak, mert a skizofrén betegek félreértelmezhetik más emberek cselekedeteit vagy szándékait.
Forrás: Medipress
Kapcsolódó anyagok: Hangjukról ismerhetők meg a skizofrének
Beteg testvér esetén ikreknél 50 százalékos a skizofrénia kockázata
Chopin „álomszerű, képzeletbeli állapotának” lehetséges oka
Hírvilág
A miért illegális a szervkereskedelem? című interjúban Bognár Gergely bioetikus felvázolja e kérdéskör jelenségeit.
Orvosai tavaly diagnosztizálták Patrick Swayze betegségét. A kezeléseknek köszönhetően talpra állt, és hónapokig forgatta a "The Beast" c. új televíziós sorozatot. Önéletrajzi könyvet készült írni közösen feleségével.
A népszerű glükozamin kiegészítő egy új tanulmány szerint kevés vagy semmilyen enyhülést sem nyújt osteoartritis okozta krónikus derékfájásra.
Több mint egy éve indították útjára az interneten és különböző fórumokon azt a figyelmeztető hírt, hogy az étkezésre szánt konyhasó kálium-kloriddal kevert, dúsított, sőt akár 100%-ban csak azt tartalmazza. A hírközlő(k) és/vagy annak terjesztői még azt is kihangsúlyozták, összeesküvés elméletekhez illően, hogy ennek következtében a magyar lakosság tudtán és akaratán kívül nátriumszegény diétára van „fogva”. Még azt is megkockáztatták, hogy szerintük egy gyalázatos biológiai népirtásról van szó, hiszen csökken az „egészséges NaCl” bevitel és nő a szervezet számára igen „ártalmas KCl” fogyasztása. Ezáltal -írták embertársaik megsegítésére- számtalan betegségnek lehetünk áldozatai, sőt a krónikus bajainkból éppen ezért nem tudunk meggyógyulni (nemzőképtelenség, allergia, vesebetegség, magas vérnyomás).
Hírvilág
Az allergiás betegségek, allergiás nátha, urtikária első vonalbeli kezelésére nem szedáló, második generációs antihisztaminok javasoltak. Az egyik legújabb második generációs antihisztamin a bilasztin, amellyel nemcsak felnőtt-, hanem gyermekvizsgálatok is történtek.
COVID-19
A Covid-19-ről szóló beszámolók a betegség súlyosságától függően, tünetileg leggyakrabban a lázat, a fáradtságot, a száraz köhögést, az izomfájdalmat és a légszomjat említik. Ugyanakkor a szerzők tudomása szerint eddig csak egy tanulmány foglalkozott Covid-19 fertőzötteknél a szag- vagy ízérzékelésben bekövetkezett változásokkal, és 34%-os prevalenciát állapítottak meg a kórházban kezeltek körében. Viszont a tanulmány nem közölt adatot a megváltozott érzékelés idejéről és a többi tünethez való viszonyáról.
A SARS-CoV-2 vírus fertőzés kapcsán még nem ismerjük pontosan a szervezet antitest válaszát, illetve az antitestek kimutatásának klinikai értékét sem tudjuk még felmérni.
Gondolat
Karl Friedrich Hieronymus von Münchhausen báró, német katonatiszt, akinek neve a nagyotmondással forrott össze, 295 éve, 1720. május 11-én született.
Az egyes jelentések és tudományos publikációk a SARS CoV-2 vírussal fertőzött betegek tünetei között leggyakrabban a lázat, a fáradtságot, a száraz köhögést, az izomfájdalmat és a légszomjat említik. Ugyanakkor enyhe tüneteket mutató betegek gyakran számoltak be a szag- vagy ízérzékelésben bekövetkezett változásokról, mint a megbetegedés általuk tapasztalt első jeléről.
A szerzők szerkesztőségi levél formájában hívják fel a figyelmet arra, hogy a 2019 decembere óta világjárvánnyá lett coronavírus betegség 2019 (COVID-19) okozója, az új coronavirus (SARS-CoV-2) az ismert légzőszervi panaszok mellett gasztrointesztinális tüneteket is okozhat. Enyhe tünetekről van szó: émelygés, hányinger, nem súlyos hasmenés, melyeknek összefüggését a járvánnyal gyakran nem ismerik fel, jóllehet egyértelműen kimutatható a SARS-CoV-jelenléte a tápcsatornából vett biopsziás anyagban éppúgy, mint a székletben. Az emésztőszervi tünetek megelőzhetik a légúti tüneteket. A kezdeti tünetek felismerése nagy jelentőségű, mert lehetővé teszi a fertőzés korai diagnózisát és a beteg izolálását, még a léguti tünetek megjelenése előtt. Jelenleg nem tisztázott fontos szempont a fertőzőképesség megállapítása a gasztrointesztinális COVID-19 eseteiben.
1.
2.
3.
4.
5.
1.
2.
3.
Lege Artis Medicinae
A térdizület intraarticularis szallagrendszerének natív CT vizsgálata4.
5.
HOZZÁSZÓLÁSOK
0 hozzászólás