Hírvilág

A növekedési hormon szintjét csökkentő gyógyszerek lehetnek az új sztatinok?

2011. AUGUSZTUS 15.


Ecuador elzárt hegyi törpeközösségében szinte sosem fordul elő rák és cukorbetegség, ami azt sugallja, hogy a törpeséget okozó génmutáció védelmet nyújthat számukra.

A Science Translational Medicine folyóiratban megjelent cikk arról számolt be, hogy a nemzetközi kutatócsoport 22 éven át vizsgálta az Andok peremén élő 100 rendellenesen kis növésű személyt és 1600 normális testmagasságú rokonát. A törpék Laron-szindrómában szenvednek, amely genetikai rendellenesség gátolja a szervezetet a növekedési hormon felhasználásában.

A több mint két évtized alatt a Laron-szindrómás személyek között egyetlen diabéteszes eset sem fordult elő, és mindössze egyetlen személyben diagnosztizáltak daganatos betegséget, petefészek daganatot, amely a kezelést követően nem újult ki.

Ugyanezen a területen élő magasabb rokonaik öt százalékában alakult ki cukorbetegség, és 17 százalékukban jelentkezett daganatos betegség, ami arra utal, hogy a növekedési hormon szerepet játszhat, mert a többi genetikai és környezeti tényező azonos volt.

„A növekedési hormon receptor hiányban szenvedő embereket nem érinti az öregedéssel járó két fő betegség” – nyilatkozta Valter Longo, a Dél-Kaliforniai Egyetem sejtbiológusa.

Az általános élettartam azonban mindkét csoportban körülbelül azonos, és a kutatók kimutatták, hogy a Laron-szindrómával élők halálát nagyobb eséllyel okozta baleset, alkohol és kábítószerfogyasztás.

„Bár az általunk látott növekedési hormon hiányos alanyok mindegyike viszonylag boldognak és normálisnak tűnt, és a kognitív működésük is normális, nagyon sok furcsa haláleset fordul elő közöttük, sok az alkohollal függ össze” – mondta Longo.
A kutatás nem tért ki a halálokok eltéréseinek pszichológiai okaira.

A rák, a diabétesz és a stroke előfordulásának ritkasága hozzásegíthet a betegségek hatékonyabb kezeléseinek kifejlesztéséhez más populációk számára, ami Longo szerint valószínűleg a növekedési hormon gátlásával érhető el. Ha a további kutatásoknak sikerül meghatározni, hogy a növekedési hormon magas szintje ugyanúgy a rák kockázati tényezője, mint ahogyan a koleszterin a szív-érrendszeri betegségeknek, akkor a növekedési hormon szintjét csökkentő gyógyszerek lehetnek az új sztatinok.
A kutatás akkor kezdődött, amikor Longo az ecuadori endokrinológussal, Jaime Guevara-Aguirre-rel társult. Guevara-Aguirre azt vizsgálta, miért maradnak vissza a növekedésben a Loja tartományban élő hegyvidéki gyermekek. A kutatás alatt Guevara-Aguirre-nek feltűnt, hogy a közösség felnőtt tagjai nem a megszokott krónikus betegségek következtében halnak meg.

Laboratóriumi kísérletek során a kutatók kimutatták, hogy a Laron-szindrómás személyek széruma kétszeres védőhatással rendelkezik: megóvja a DNS-t az oxidatív károsodástól és a mutációtól, valamint elősegíti a nagymértékben károsodott sejtek önmegsemmisítését is.

A törpeség genetikai mutációjával rendelkezők általában alacsony inzulinszinttel is rendelkeznek, ami megmagyarázza, miért nem alakul ki bennük cukorbetegség.

Forrás: Medipress


Kapcsolódó anyagok: A növekedési hormon lassítja az örgedést






HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A rovat további cikkei

Hírvilág

Hatástalan a glükózamin az ízületi gyulladással összefüggő derékfájás ellen

A népszerű glükozamin kiegészítő egy új tanulmány szerint kevés vagy semmilyen enyhülést sem nyújt osteoartritis okozta krónikus derékfájásra.

Hírvilág

Mennyit ér a vesém?

A miért illegális a szervkereskedelem? című interjúban Bognár Gergely bioetikus felvázolja e kérdéskör jelenségeit.

Hírvilág

Hasnyálmirigyrák - az alattomos gyilkos Meghalt Patrick Swayze

Orvosai tavaly diagnosztizálták Patrick Swayze betegségét. A kezeléseknek köszönhetően talpra állt, és hónapokig forgatta a "The Beast" c. új televíziós sorozatot. Önéletrajzi könyvet készült írni közösen feleségével.

Hírvilág

Valóban „egészségesebb” a patikai só? - Tények, tévhitek és ellentmondások a nátrium-kloriddal kapcsolatban

TAKÁCS Gábor, FITTLER András, BOTZ Lajos

Több mint egy éve indították útjára az interneten és különböző fórumokon azt a figyelmeztető hírt, hogy az étkezésre szánt konyhasó kálium-kloriddal kevert, dúsított, sőt akár 100%-ban csak azt tartalmazza. A hírközlő(k) és/vagy annak terjesztői még azt is kihangsúlyozták, összeesküvés elméletekhez illően, hogy ennek következtében a magyar lakosság tudtán és akaratán kívül nátriumszegény diétára van „fogva”. Még azt is megkockáztatták, hogy szerintük egy gyalázatos biológiai népirtásról van szó, hiszen csökken az „egészséges NaCl” bevitel és nő a szervezet számára igen „ártalmas KCl” fogyasztása. Ezáltal -írták embertársaik megsegítésére- számtalan betegségnek lehetünk áldozatai, sőt a krónikus bajainkból éppen ezért nem tudunk meggyógyulni (nemzőképtelenség, allergia, vesebetegség, magas vérnyomás).

Hírvilág

Bilasztin, nem szedáló antihisztamin használata krónikus urtikária esetén, már gyermekkorban is

Az allergiás betegségek, allergiás nátha, urtikária első vonalbeli kezelésére nem szedáló, második generációs antihisztaminok javasoltak. Az egyik legújabb második generációs antihisztamin a bilasztin, amellyel nemcsak felnőtt-, hanem gyermekvizsgálatok is történtek.

Kapcsolódó anyagok

COVID-19

COVID-19: gasztrointesztinális tünetek

A szerzők szerkesztőségi levél formájában hívják fel a figyelmet arra, hogy a 2019 decembere óta világjárvánnyá lett coronavírus betegség 2019 (COVID-19) okozója, az új coronavirus (SARS-CoV-2) az ismert légzőszervi panaszok mellett gasztrointesztinális tüneteket is okozhat. Enyhe tünetekről van szó: émelygés, hányinger, nem súlyos hasmenés, melyeknek összefüggését a járvánnyal gyakran nem ismerik fel, jóllehet egyértelműen kimutatható a SARS-CoV-jelenléte a tápcsatornából vett biopsziás anyagban éppúgy, mint a székletben. Az emésztőszervi tünetek megelőzhetik a légúti tüneteket. A kezdeti tünetek felismerése nagy jelentőségű, mert lehetővé teszi a fertőzés korai diagnózisát és a beteg izolálását, még a léguti tünetek megjelenése előtt. Jelenleg nem tisztázott fontos szempont a fertőzőképesség megállapítása a gasztrointesztinális COVID-19 eseteiben.

Hírvilág

Valóban „egészségesebb” a patikai só? - Tények, tévhitek és ellentmondások a nátrium-kloriddal kapcsolatban

TAKÁCS Gábor, FITTLER András, BOTZ Lajos

Több mint egy éve indították útjára az interneten és különböző fórumokon azt a figyelmeztető hírt, hogy az étkezésre szánt konyhasó kálium-kloriddal kevert, dúsított, sőt akár 100%-ban csak azt tartalmazza. A hírközlő(k) és/vagy annak terjesztői még azt is kihangsúlyozták, összeesküvés elméletekhez illően, hogy ennek következtében a magyar lakosság tudtán és akaratán kívül nátriumszegény diétára van „fogva”. Még azt is megkockáztatták, hogy szerintük egy gyalázatos biológiai népirtásról van szó, hiszen csökken az „egészséges NaCl” bevitel és nő a szervezet számára igen „ártalmas KCl” fogyasztása. Ezáltal -írták embertársaik megsegítésére- számtalan betegségnek lehetünk áldozatai, sőt a krónikus bajainkból éppen ezért nem tudunk meggyógyulni (nemzőképtelenség, allergia, vesebetegség, magas vérnyomás).

Agykutatás

Az agyi plaszticitás kulcsa

A felnőtt korban született neuronok jóval a neurogenezis hanyatlása után is hozzájárulnak az agy flexibilitásához, állapította meg a Journal of Neuroscience tanulmánya.

COVID-19

A SARS-CoV-2-re adott antitest válasz COVID-19 betegekben

A SARS-CoV-2 vírus fertőzés kapcsán még nem ismerjük pontosan a szervezet antitest válaszát, illetve az antitestek kimutatásának klinikai értékét sem tudjuk még felmérni.

Hírvilág

EESZT - állandó társ a háziorvosi ellátásban

Az EESZT talán a háziorvosok számára nyújtja a legtöbb segítséget, mivel megismerhetik betegük kórelőzményeit, melyek tekintetében eddig a páciensre voltak utalva. A NEAK által ellenőrzött kötelező adatszolgáltatás biztosítja számukra, hogy a szükséges információkat megtalálhassák a rendszerben, azonban részükre is előír kötelezettségeket, amiket a napokban megjelent jogszabály-módosítás alapján az egészségügyi államigazgatási szerv is ellenőrizni fog.