Hírvilág

A nőknél kockázatosabb a kontrasztanyagos szívvizsgálat

2011. AUGUSZTUS 15.

Szöveg nagyítása:

-
+

Koronária angiogrammot követően a nőknél nagyobb a kockázata vesekárosodás kialakulásának, mint a férfiaknál, a detroiti Henry Ford Kórház vizsgálata szerint. A kutatók megállapították, hogy a nők esetében 60 százalékkal nagyobb valószínűséggel jelentkezik, mint a férfiaknál, a radiocontrast indukálta nephropathia (RCIN). Ez a káros mellékhatás a jód festék kontrasztanyag beadása után 24-72 órán belül jelentkező veseelégtelenség. A kutatók szerint ez az első tanulmány, amelyben a nemek közötti különbség szerepét vizsgálják a coronarographiás vizsgálat után kialakuló RCIN-ben. Az RCIN a harmadik fő oka a kórházban szerzett vesekárosodásnak az Egyesült Államokban, a műtéti beavatkozás és a magas vérnyomás után. Bár a kutatók szerint további vizsgálatok szükségesek ahhoz, hogy megismerhessük a nemspecifikus kockázatot, feltételezik, hogy a nők mérete befolyásoló tényező lehet. Javier Neyra, MD, szerint: "A férfi és a női betegek ugyanolyan mennyiségű festékanyagot kapnak. Lehetséges, hogy a nő-beteg magasságát és testsúlyát figyelembe kellene venni az adagolásnál." Dr. Neyra elmondja, hogy a kontraszt festék a vese vérerek összeszűkülését okozhatja, károsítva ezzel a szerv működését. A későbbiekben remélhetőleg felderítésre kerülő oksági tényezőktől függetlenül tanácsos, hogy azok a nők, akiknek a kórtörténetében vesebetegség szerepel, konzultáljanak az orvosukkal, mielőtt koronária angiogrammon átesnek. A Henry Ford Kórházban végzett vizsgálat során a kutatók 1211 beteget követtek, akik esetében coronarographiás vizsgálatot végeztek 2008 januárjától 2009 decemberéig. A nők közel 20 százalékában fejlődött ki RCIN a férfiak 13,6 százalékéval szemben. A tanulmány a Nemzeti Vese Alapítvány Tavaszi Klinikai Ülésén került benyújtásra, Las Vegasban. Szemlézte: elitmed.hu, Kolin Péter Forrás: https://www.eurekalert.org

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A rovat további cikkei

Hírvilág

Mennyit ér a vesém?

A miért illegális a szervkereskedelem? című interjúban Bognár Gergely bioetikus felvázolja e kérdéskör jelenségeit.

Hírvilág

Bilasztin, nem szedáló antihisztamin használata krónikus urtikária esetén, már gyermekkorban is

Az allergiás betegségek, allergiás nátha, urtikária első vonalbeli kezelésére nem szedáló, második generációs antihisztaminok javasoltak. Az egyik legújabb második generációs antihisztamin a bilasztin, amellyel nemcsak felnőtt-, hanem gyermekvizsgálatok is történtek.

Hírvilág

Valóban „egészségesebb” a patikai só? - Tények, tévhitek és ellentmondások a nátrium-kloriddal kapcsolatban

TAKÁCS Gábor, FITTLER András, BOTZ Lajos

Több mint egy éve indították útjára az interneten és különböző fórumokon azt a figyelmeztető hírt, hogy az étkezésre szánt konyhasó kálium-kloriddal kevert, dúsított, sőt akár 100%-ban csak azt tartalmazza. A hírközlő(k) és/vagy annak terjesztői még azt is kihangsúlyozták, összeesküvés elméletekhez illően, hogy ennek következtében a magyar lakosság tudtán és akaratán kívül nátriumszegény diétára van „fogva”. Még azt is megkockáztatták, hogy szerintük egy gyalázatos biológiai népirtásról van szó, hiszen csökken az „egészséges NaCl” bevitel és nő a szervezet számára igen „ártalmas KCl” fogyasztása. Ezáltal -írták embertársaik megsegítésére- számtalan betegségnek lehetünk áldozatai, sőt a krónikus bajainkból éppen ezért nem tudunk meggyógyulni (nemzőképtelenség, allergia, vesebetegség, magas vérnyomás).

Hírvilág

Hasnyálmirigyrák - az alattomos gyilkos Meghalt Patrick Swayze

Orvosai tavaly diagnosztizálták Patrick Swayze betegségét. A kezeléseknek köszönhetően talpra állt, és hónapokig forgatta a "The Beast" c. új televíziós sorozatot. Önéletrajzi könyvet készült írni közösen feleségével.

Hírvilág

Hatástalan a glükózamin az ízületi gyulladással összefüggő derékfájás ellen

A népszerű glükozamin kiegészítő egy új tanulmány szerint kevés vagy semmilyen enyhülést sem nyújt osteoartritis okozta krónikus derékfájásra.

Kapcsolódó anyagok

COVID-19

Enyhe tünetmentes, SARS-CoV-2-fertőzött járóbetegeknél észlelt íz- és szagérzékelési változások

A Covid-19-ről szóló beszámolók a betegség súlyosságától függően, tünetileg leggyakrabban a lázat, a fáradtságot, a száraz köhögést, az izomfájdalmat és a légszomjat említik. Ugyanakkor a szerzők tudomása szerint eddig csak egy tanulmány foglalkozott Covid-19 fertőzötteknél a szag- vagy ízérzékelésben bekövetkezett változásokkal, és 34%-os prevalenciát állapítottak meg a kórházban kezeltek körében. Viszont a tanulmány nem közölt adatot a megváltozott érzékelés idejéről és a többi tünethez való viszonyáról.

COVID-19

Enyhe tünetmentes SARS-CoV-2-fertőzött betegeknél észlelt íz- és illatérzékelés-változás

Az egyes jelentések és tudományos publikációk a SARS CoV-2 vírussal fertőzött betegek tünetei között leggyakrabban a lázat, a fáradtságot, a száraz köhögést, az izomfájdalmat és a légszomjat említik. Ugyanakkor enyhe tüneteket mutató betegek gyakran számoltak be a szag- vagy ízérzékelésben bekövetkezett változásokról, mint a megbetegedés általuk tapasztalt első jeléről.

Egészségpolitika

Gyerekek és gyermekeket várók, tervezők – szabad-e oltani?

Úgy tűnik ebben a hazai álláspont egyértelmű, de számos országban már kismamákat oltanak. A jelenlegi szakértői vélemények szerint az mRNS-oltások nem veszélyesek a terhes kismamákra, de klinikai kísérletek hiányában ezt mégsem lehet százszázalékos biztonsággal állítani. Magyarországon éppen ezért nem ajánlják az oltást várandósoknak, de az Egyesült Államokban, Izraelben, vagy Angliában a kismamákra bízzák a döntést. Gyermekeknek egyelőre sehol sem adnak vakcinát.

Klinikum

Reumatológiai gyulladásos megbetegedések és családtervezés – a reumatológus szemével - A Figyelő 2017;1

SEVCIC Krisztina

Klinikai vizsgálatok igazolják, hogy az RA-s nőknek kevesebb gyermekük születik, illetve gyakoribb köztük a gyermektelenség, különösen, ha fiatal életkorban (30 éves kor előtt) diagnosztizálják betegségüket, illetve ha a diagnózis felállításakor még nincs gyermekük.

Klinikum

Gastrointestinalis stroma tumorok

A gastrointestinalis stroma tumorok (GIST) mesenchymalis eredetű solid daganatok. Incidenciájuk 11-14 beteg / 1 millió ember / év. A betegek átlagéletkora a betegség felismerésekor 60 év, a férfiakat és a nőket hasonló arányban érinti. A GIST-ok leggyakrabban a gyomorfalban (60%) és a vékonybelek falában (30%) alakul ki.