Gondolat

Zöldvidékről felszálló űralbatrosz

2013. JÚLIUS 10.

Benedek István orvosprofesszor-írónak Babits Mihály Gólyakalifája szép stílusa és ábrázolásmódja miatt tetszett, nem a tudathasadás folyamatának leírási kísérletéért. Ezt a véleményt tarthatjuk szem előtt Jacek Dukaj Extensa című regényének olvasása közben. Dukajnak a Typotex kiadónál megjelent regényei alapelvileg hasonlóak. Mindkét mű – a Zsuzsanna és a világmindenség is – a világegyetem megismerésével foglalkozik, van tudományos hátterük, és mesei elemeket tartalmaznak.

Az Extensa alapja az Einstein-Podolsky-Rosen paradoxon, az elemi fizikára jellemző tétel, amit Dukaj az ember világára kiterjesztve használ fel. A paradoxon lényege, hogy a reprozív részecskepárok kölcsönhatásban maradnak, attól függetlenül, mekkora távolság választja el őket egymástól. (A pszichológiai változat a szinkronicitás jelenségével foglalkozik, és szeszélyes feltételezés, hogy a világ valamennyi makroobjektuma között is lényegi kölcsönkapcsolat állhat fenn.)

Az elvont tudományos háttér ellenére az Extensa egy életábrázoló olvasmány, mindenek előtt a kontrasztteremtés mestermunkája. Nem kutatóintézeti professzorok vagy formaruhás asztronauták között csillagvárosokban játszódik a cselekmény, hanem naturális környezetben. Zöldvidék egy történelem utáni helyszín, a civilizáció maradványa, ahol az emberek egy módosult feudális-pásztortársadalomban élnek a földitől idegen erők befolyása alatt. A főhős alanyi szerepkörben mesél, önmagát nem nevezi meg. Egy főleg lótenyésztésből és földművelésből élő kolóniáról olvasunk, az elbeszélő családjára közelítve, a művet értelmezhetjük tömörített családregénynek is. Az író balladai szálakkal jellemzi az emberi kapcsolatokat, de a kezdettől alkalmazott mesés elemek nélkül jellegtelennek éreznénk a történetet.

A természet a pervertálódásnak nevezett jelenség során, külső érdekből, látszólag öncélú módon változik. Égből hulló gyémántok, megkristályosodott rózsa, ezüstösen csillogó fű, levegőben sokszorozódó albatrosz, félelmetes idegen arcú műkincsek szerepelnek az arzenálban. (Kérdés viszont, hogy szükséges volt-e ezt a cselekményt a Kriptában hatalmat gyakorló halottakkal megborsozni. A Zuzanna… regényre gondolva: hiányzik a prenatusok és a postmortemek egyensúlya).

A főhős sokra érdemes összetett karakter, cowboyok vezére lehetne, de a tudományos titkok felderítésének vágya is vezérli. Jellegzetes figura Bartolomiej mester, egy vernei ragadvány, aki jórészt kepleri, másrészt misztikus eszközökkel avatja be hősünket varázslatos dolgokba.

Megismerteti az extensával. Ennek eszköze a Fényharmónium nevű berendezés és egy fausti ihletettségű fénylő kék folyadék, amelynek felhörpintése egy sajátos kettéválást eredményez.

Hősünk (a Megfigyelő) földi környezetben folytatja életét, másrészt kozmikus felderítésre indul űrobjektumként. Ennek a meghasonlásnak alapjául az EPR paradox kapcsán ismeretes reprozium berendezést avatja be a szerző, a részecskepárok szétválása a folyamat lényege.

A bizarr állapot ábrázolására folyamatosan bővülnek a fantasztikus elemek, az ábrázolásban tovább torzulnak a földi élet normái. Az író stílusa bravúrosan hullámzik a kétféle létállapotnak megfelelően. Dukaj az önmaga által teremtett specifikus valóságot érzékletes stílusban írja le. Varázslatos játékot űz a makro- és mikrofizika formajátékaival.

Mint a Zuzanna és a világmindenség című regényben, itt is gonosz erők kívánják megkaparintani az extensa eredményeit, például a Fényharmónium kirablásával. A Megfigyelő a Medúza csillagkép irányába halad,az általa kihordott „extensa” nagy érték, idegen hatalmak szövetkezésének eszköze lehetne. Az idegenek képviselője a Névtelen, aki egy- személyben jeleníti meg a Zöldvidéket sajátosan édes rabságban tartó idegeneket. A rabság azért nevezhető édesnek, mert a kolónia lakói valójában idilli életet élnek, sokmindent elérhetnek a hatalmat gyakorló Tanácsban, csak függetlenségüket nem.

Az idő múlik, a Megfigyelő földi élete fogyatkozóban van, személyisége szétesik, megütközései családtagjaival drámaiak . A vele szimbiózisban élő űrobjektum, mint kés a vajban halad a világűrben, terjeszkedik, involvál. A történetnek nincs a Zsuzsa… regényhez hasonló derűs világa és kifejlete. A lezárás (In extensa) Karinthy Mennyei riportjának utolsó fejezetét idézi, a teljes azonosulást a világ természetével, a felettünk valóval. De addigra már domborul hősünk földi sírja.

Az információ birtoklása nagyhatalom. Dukaj mindkét regényében tisztelettel ábrázolja az információk megszerzésének folyamatát és a világ értékeit.

Az Extensa sajátossága, hogy a regényben a kozmikus valóság fantomként jelenik meg, csillagképek, bolygórendszerek formájában – idegen emberi civilizációkat nem ismerhetünk meg. Dukajt a földi ember sorsa és az EPR paradox lehetőségeinek dramaturgiai ábrázolása érdekli.

Szólni kell még az emberi küldetés szempontjából fontos filozófiai problémáról is. Az EPR paradox szerint van a fénysebességnél gyorsabb terjedés, ez pedig az információ terjedése. Kozmikus hivatásunk szempontjából ez azért fontos, mert a távoli civilizációkat nem lehet a fénysebességre utalni.


Mihályi Zsuzsa a fordításban sikeresen követi a feszítő kontrasztok hullámzását, és állja a soha nem volt kifejezések rohamát.

Jacek Dukaj: Extensa (2012), 220 oldal, A/5, 2500 HUF, Fordította: Mihályi Zsuzsa (ISBN 978 963 279 682 6)

Sas Gábor
eLitMed.hu
2013.07.10

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A rovat további cikkei

Gondolat

Münchhausen báró és az ő szindrómája

Karl Friedrich Hieronymus von Münchhausen báró, német katonatiszt, akinek neve a nagyotmondással forrott össze, 295 éve, 1720. május 11-én született.

Gondolat

Kodálytól Kodályig - Interjú Somogyi-Tóth Dániellel

Somogyi-Tóth Dániel orgonaművész, karmesterrel, a Kodály Filharmónia Debrecen igazgatójával beszélgettünk az idei március hozta megváltozott világunkról, zenéről, működésről, tapasztalásokról.

Gondolat

Miért vagyunk illetve miért nem vagyunk kaukázusiak?

A paleontológiai leletek és a genetikai vizsgálatok egyértelműen azt mutatják, hogy az emberiség Afrikából származik. Nem kellene használnunk az ezt tagadó, elavult kifejezést.

Gondolat

Karinthy öndiagnózisa

NAGY Zsuzsanna

Karinthy Frigyes Utazás a koponyám körül címmel írta meg saját betegségének felfedezését, tüneteinek kialakulását.

Gondolat

A Koenzim Q10 klinikai jelentősége

Q10 Szimpózium Anna Grand Hotel 2011. október 1. Balatonfüred

Kapcsolódó anyagok

Gondolat

Túlfogyasztás és lelki kiteljesedés – Gyulai Iván új kötetéről

A könyv a fenntartható fejlődés koncepcióját mutatja be.Nagyon világosan, közérthetően, rendszerszemléletben...

Gondolat

Buddhizmus a hazai gyakorló szempontjából

BRYS Zoltán

Gánti Bence a buddhizmus rendkívül szerteágazó, sokszor ellentmondásos bölcseletének és gyakorlatainak bemutatására vállalkozik új kötetében. Aktuális téma, hiszen hazánkban is több buddhista iskola működik, és a reneszánszát élő New Age mozgalom is részben a hinajána, a tibeti és a zen buddhista hagyományokból táplálkozik.

Gondolat

Bevezetés a szomato-pszichoterápia szerteágazó világába

A szomato-pszichoterápia szemléletében a test és az elme nem különválasztható jelenségek, hanem egyazon dolog, a testelme két aspektusa. Ám ebben a szemléletben mégis a test az elsődleges, a „bölcsebb fél”: a test, a testi élmény biztosíthatja a biztonság, az önbizalom, az önkontroll és a lelki gyógyulás és öngyógyítás lényeges elemeit az egyén számára.

Gondolat

Holnaplányok

Borgos Anna azonban teljesen új, és eddig a nemzetközi irodalomban is mellőzött szempontból mutatja be ezt az érdekfeszítő, tanulságos és tragikus történetet: mégpedig a pszichoanalízis budapesti iskolájához kapcsolódó nők szempontjából.

Gondolat

A kifutó veszélyei

Az evészavarok az elmúlt évtizedben kitüntetett figyelmet kaptak a pszichiátriai szakirodalomban. Ennek fő oka, hogy az anorexia nervosa és a bulimia nervosa viszonylag gyakori mentális betegségekké váltak, de újfajta evészavarokról (például: izomdiszmorfia, orthorexia nervosa, purgáló zavar) is egyre több kutatás születik.