Gondolat

What the Future?

2019. JÚLIUS 08.

WTF? - Csodálkozik rá a technológiai újításokra a könyv szerzője. O’Reilly azzal teszi szalonképessé a kifejezést, hogy azt az új illetve felforgató technológiák láttán ránk törő döbbenet hangjaként azonosítja. Mikor mégis fel akarja oldani a rövidítést, akkor a What the Future? szavakra cseréli az eredetit, és egyben egy szellemi kalandra hív minket, amiben a múlt feldolgozására, a jelen megértésére és a jövő feltárására biztat. Az ambiciózus célját kizárólag egyetlen területre, a szűkebben vett információs technológiai cégek világára, az internetes ökoszisztémában betörő vagy már ott felnőtt techóriásokra korlátozza. A szerző azt állítja, megtanítja nekünk hogyan tudunk olyan gondolati térképeket készíteni, amik mentén értelmezni tudjuk napjaink mindent átalakító technológiai vállalatainak jövőjét, kezdve az Ubertől, az Amazonon, Facebookon, Google-ön, a Twitteren át egészen a ez elmúlt évben megjelent kisebb-nagyobb kezdeményezésekig.


A könyv aztán mégsem erről szól, inkább tekinthető a szerző hitvallásnak, sajátos világlátása ismertetésének. Tim O’Reilly évtizedek óta a techvilág egyik meghatározó kulcsfigurája, a nyílt forráskódú mozgalom meghatározó szereplője, a róla elnevezett kiadóvállalatának alapítója. A hetvenes években kezdett foglalkozni a technológia írások készítésével, az első sorból nézte végig és alakította az Internet elindulását. 1992-ben az akkori Internet katalógusának összeállításával az induló mozgalom egyik központi alakjává vált. Nem az új technológiák fejlesztésének, hanem azok bemutatásának szentelte idejét. Az egyik első webportálok egyikének tulajdonjogait még a dotkom lufi kirobbanása előtt pénzé is tudta tenni. A könyvből nem is annyira egy vizionista képe rajzolódik ki elénk, hanem egy közvetlen, másokkal könnyen szót értő, a techóriások közötti vitákban moderátorként, békítőként megjelenő szaktekintély, a modern technológiai szcéna joviális, nyüzsgő alakja.


A szerző nagyon sokat akar elmesélni, majdnem 450 oldalon keresztül hömpölyög végig mindaz, ami kikívánkozott a szerzőtől. Így járhat az, aki kiadót vezet és önmagát kell felkérnie végül arra, hogy írja meg a “nagy könyvét”. Valószínűleg a kötet a szerző személye miatt jelenhetett meg, nem annyira a tartalma miatt. Jóval több a sztori a könyvben, mint a tényleges kikristályosodott gondolat. Ám ha elengedjük, hogy a jövő formálásának lehetőségeiről kívánunk többet megtudni, a könyv átalakul és letehetlenné válik. Képzeljük el a Szilícium-völgy techvilágának, az Internet hőskorának, az első webáruházak, okostelefonok, a szabad szoftverek elterjedésének történetét úgy előadva, hogy a szerző nem a partvonalról utánajárt a eseményeknek, hanem aktív alakítója annak. Például olyan e-maileket közöl le, amiben Amazon vezérét, Jeff Bezost akarja lebeszélni egy az Internet fejlődését gátolni készülő szabadalmáról. Leírja hogyan döntöttek arról, hogy a szabad szoftvereket hogyan nevezték át nyílt forráskódúakká, és ez a kis különbség mennyiben forgatta fel a techcégek hozzáállását az ügyhöz. Sztorit sztori követ, és közben sorra mutatja be, mennyire nem volt az adott megoldás indításánál triviális, amit ma készpénznek veszünk. Bemutatja, hogy egy-egy ma már bevett szolgáltatásnak milyen környezetben kellett zseniálisat húznia.

A történetek és a vizsgált technológiák mögött végül egy sajátos világértelmezés sejlik fel a könyvben, ahogy Harrari könyveiben a történelem újraértelmezése után a jelent és a jövőt is újraértékeli, úgy O’Reilly is elrugaszkodik egy idő után a techcégek vízióinak boncolgatásától, és igen messzire merészkedik. Jelentős terjedelmet szentel annak, hogy az állam az IT platformok között milyen hasonlóságok mutatkoznak, és bevezet a mesterséges intelligencia által támasztott kihívásokba és a technológia társadalomra gyakorolt hatásainak részletezésébe. Itt is alaposan járja körül a legfontosabb fejleményeket: megjelenik az AlphaGo világhíres eredménye, a Kaggle adatbányászati versenyeket szervező oldal, a Deep Mind mögött futó mesterséges intelligencia megoldások potenciális előnye és veszélye egyaránt. Végül pedig egyfajta új embertípushoz, egy technológiai populizmushoz jutunk el, a szerző új szociális és társadalmi normákat javasol, újra akarja értelmeztetni velünk a munkahelyekhez és a munkához való viszonyunkat. Az álhírek mellett üldözendőnek tartja az álnövekedést, a fejlődést látszatát keltő kapitalista nagyvállalatok gyakorlatát.


A kötetet azoknak ajánlom, akik nem lapraszerelt, megemésztett gondolatokat szeretnének kapni, hanem szemléletformáló inspirációra vágyik az IT világából.


Tim O'Reilly: WTF? Miért rajtunk múlik, hogy mit hoz a jövő?
474 oldal, B5, Typotex, 2018

Gáspár Csaba
2019.07.08

KULCSSZAVAK

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A rovat további cikkei

Gondolat

Münchhausen báró és az ő szindrómája

Karl Friedrich Hieronymus von Münchhausen báró, német katonatiszt, akinek neve a nagyotmondással forrott össze, 295 éve, 1720. május 11-én született.

Gondolat

Miért vagyunk illetve miért nem vagyunk kaukázusiak?

A paleontológiai leletek és a genetikai vizsgálatok egyértelműen azt mutatják, hogy az emberiség Afrikából származik. Nem kellene használnunk az ezt tagadó, elavult kifejezést.

Gondolat

A szem és a látás a Bibliában

RÁCZ Péter

A látásra vonatkozó igehelyek és értelmezésük, szimbolikus jelentőségük a Bibliában.

Gondolat

Kodálytól Kodályig - Interjú Somogyi-Tóth Dániellel

Somogyi-Tóth Dániel orgonaművész, karmesterrel, a Kodály Filharmónia Debrecen igazgatójával beszélgettünk az idei március hozta megváltozott világunkról, zenéről, működésről, tapasztalásokról.

Gondolat

A Koenzim Q10 klinikai jelentősége

Q10 Szimpózium Anna Grand Hotel 2011. október 1. Balatonfüred

Kapcsolódó anyagok

Gondolat

Túlfogyasztás és lelki kiteljesedés – Gyulai Iván új kötetéről

A könyv a fenntartható fejlődés koncepcióját mutatja be.Nagyon világosan, közérthetően, rendszerszemléletben...

Gondolat

Bevezetés a szomato-pszichoterápia szerteágazó világába

A szomato-pszichoterápia szemléletében a test és az elme nem különválasztható jelenségek, hanem egyazon dolog, a testelme két aspektusa. Ám ebben a szemléletben mégis a test az elsődleges, a „bölcsebb fél”: a test, a testi élmény biztosíthatja a biztonság, az önbizalom, az önkontroll és a lelki gyógyulás és öngyógyítás lényeges elemeit az egyén számára.

Gondolat

A kifutó veszélyei

Az evészavarok az elmúlt évtizedben kitüntetett figyelmet kaptak a pszichiátriai szakirodalomban. Ennek fő oka, hogy az anorexia nervosa és a bulimia nervosa viszonylag gyakori mentális betegségekké váltak, de újfajta evészavarokról (például: izomdiszmorfia, orthorexia nervosa, purgáló zavar) is egyre több kutatás születik.

Gondolat

Buddhizmus a hazai gyakorló szempontjából

BRYS Zoltán

Gánti Bence a buddhizmus rendkívül szerteágazó, sokszor ellentmondásos bölcseletének és gyakorlatainak bemutatására vállalkozik új kötetében. Aktuális téma, hiszen hazánkban is több buddhista iskola működik, és a reneszánszát élő New Age mozgalom is részben a hinajána, a tibeti és a zen buddhista hagyományokból táplálkozik.

Gondolat

Minamata kór – Valami új a nap alatt

A kötet alapján teljes bizonyossággal látható, hogy a klíma változása, a tiszta ivóvíz hiánya, a lecsökkent biológiai sokféleség rengeteg viszontagságot hoz még az emberiség számára.