Gondolat

What the Future?

2019. JÚLIUS 08.

WTF? - Csodálkozik rá a technológiai újításokra a könyv szerzője. O’Reilly azzal teszi szalonképessé a kifejezést, hogy azt az új illetve felforgató technológiák láttán ránk törő döbbenet hangjaként azonosítja. Mikor mégis fel akarja oldani a rövidítést, akkor a What the Future? szavakra cseréli az eredetit, és egyben egy szellemi kalandra hív minket, amiben a múlt feldolgozására, a jelen megértésére és a jövő feltárására biztat. Az ambiciózus célját kizárólag egyetlen területre, a szűkebben vett információs technológiai cégek világára, az internetes ökoszisztémában betörő vagy már ott felnőtt techóriásokra korlátozza. A szerző azt állítja, megtanítja nekünk hogyan tudunk olyan gondolati térképeket készíteni, amik mentén értelmezni tudjuk napjaink mindent átalakító technológiai vállalatainak jövőjét, kezdve az Ubertől, az Amazonon, Facebookon, Google-ön, a Twitteren át egészen a ez elmúlt évben megjelent kisebb-nagyobb kezdeményezésekig.


A könyv aztán mégsem erről szól, inkább tekinthető a szerző hitvallásnak, sajátos világlátása ismertetésének. Tim O’Reilly évtizedek óta a techvilág egyik meghatározó kulcsfigurája, a nyílt forráskódú mozgalom meghatározó szereplője, a róla elnevezett kiadóvállalatának alapítója. A hetvenes években kezdett foglalkozni a technológia írások készítésével, az első sorból nézte végig és alakította az Internet elindulását. 1992-ben az akkori Internet katalógusának összeállításával az induló mozgalom egyik központi alakjává vált. Nem az új technológiák fejlesztésének, hanem azok bemutatásának szentelte idejét. Az egyik első webportálok egyikének tulajdonjogait még a dotkom lufi kirobbanása előtt pénzé is tudta tenni. A könyvből nem is annyira egy vizionista képe rajzolódik ki elénk, hanem egy közvetlen, másokkal könnyen szót értő, a techóriások közötti vitákban moderátorként, békítőként megjelenő szaktekintély, a modern technológiai szcéna joviális, nyüzsgő alakja.


A szerző nagyon sokat akar elmesélni, majdnem 450 oldalon keresztül hömpölyög végig mindaz, ami kikívánkozott a szerzőtől. Így járhat az, aki kiadót vezet és önmagát kell felkérnie végül arra, hogy írja meg a “nagy könyvét”. Valószínűleg a kötet a szerző személye miatt jelenhetett meg, nem annyira a tartalma miatt. Jóval több a sztori a könyvben, mint a tényleges kikristályosodott gondolat. Ám ha elengedjük, hogy a jövő formálásának lehetőségeiről kívánunk többet megtudni, a könyv átalakul és letehetlenné válik. Képzeljük el a Szilícium-völgy techvilágának, az Internet hőskorának, az első webáruházak, okostelefonok, a szabad szoftverek elterjedésének történetét úgy előadva, hogy a szerző nem a partvonalról utánajárt a eseményeknek, hanem aktív alakítója annak. Például olyan e-maileket közöl le, amiben Amazon vezérét, Jeff Bezost akarja lebeszélni egy az Internet fejlődését gátolni készülő szabadalmáról. Leírja hogyan döntöttek arról, hogy a szabad szoftvereket hogyan nevezték át nyílt forráskódúakká, és ez a kis különbség mennyiben forgatta fel a techcégek hozzáállását az ügyhöz. Sztorit sztori követ, és közben sorra mutatja be, mennyire nem volt az adott megoldás indításánál triviális, amit ma készpénznek veszünk. Bemutatja, hogy egy-egy ma már bevett szolgáltatásnak milyen környezetben kellett zseniálisat húznia.

A történetek és a vizsgált technológiák mögött végül egy sajátos világértelmezés sejlik fel a könyvben, ahogy Harrari könyveiben a történelem újraértelmezése után a jelent és a jövőt is újraértékeli, úgy O’Reilly is elrugaszkodik egy idő után a techcégek vízióinak boncolgatásától, és igen messzire merészkedik. Jelentős terjedelmet szentel annak, hogy az állam az IT platformok között milyen hasonlóságok mutatkoznak, és bevezet a mesterséges intelligencia által támasztott kihívásokba és a technológia társadalomra gyakorolt hatásainak részletezésébe. Itt is alaposan járja körül a legfontosabb fejleményeket: megjelenik az AlphaGo világhíres eredménye, a Kaggle adatbányászati versenyeket szervező oldal, a Deep Mind mögött futó mesterséges intelligencia megoldások potenciális előnye és veszélye egyaránt. Végül pedig egyfajta új embertípushoz, egy technológiai populizmushoz jutunk el, a szerző új szociális és társadalmi normákat javasol, újra akarja értelmeztetni velünk a munkahelyekhez és a munkához való viszonyunkat. Az álhírek mellett üldözendőnek tartja az álnövekedést, a fejlődést látszatát keltő kapitalista nagyvállalatok gyakorlatát.


A kötetet azoknak ajánlom, akik nem lapraszerelt, megemésztett gondolatokat szeretnének kapni, hanem szemléletformáló inspirációra vágyik az IT világából.


Tim O'Reilly: WTF? Miért rajtunk múlik, hogy mit hoz a jövő?
474 oldal, B5, Typotex, 2018

Gáspár Csaba
2019.07.08

KULCSSZAVAK

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A rovat további cikkei

Gondolat

Münchhausen báró és az ő szindrómája

Karl Friedrich Hieronymus von Münchhausen báró, német katonatiszt, akinek neve a nagyotmondással forrott össze, 295 éve, 1720. május 11-én született.

Gondolat

Miért vagyunk illetve miért nem vagyunk kaukázusiak?

A paleontológiai leletek és a genetikai vizsgálatok egyértelműen azt mutatják, hogy az emberiség Afrikából származik. Nem kellene használnunk az ezt tagadó, elavult kifejezést.

Gondolat

Szifilisz vagy hibás gének?

VIII. Henrik betegségei

Gondolat

Veszélyben az egyetemek autonómiája?

Tiltakozó közleményekkel „szavaznak” sorra az egyetemek az alapítványi átalakítás, illetve annak intézési módja ellen. Professzorok, munkatársak, hallgatók, legutóbb az MTA doktorai adtak ki hivatalos állásfoglalást. Megkérdeztünk „kívülállókat”, Freund Tamást, az MTA elnökét, Tillmann József filozófus, esztéta, egyetemi tanárt, Fleck Zoltán jogász, szociológust, tanszékvezető egyetemi tanárt a kialakult helyzetről, a folyamatról, illetve Fábián Istvánt, a debreceni egyetem korábbi rektorát is. Többen a tudományos és kutatómunka, az egyetemi autonómia ellehetetlenülésétől félnek, veszélyes ugyanis, ha ezek a szellemi műhelyek politikai irányítás alá kerülnek. Az MTA elnöke kiemelte az egyetemi autonómia tiszteletben tartásának és a döntések előtti tisztázó vitáknak a fontosságát.

Gondolat

A szem és a látás a Bibliában

RÁCZ Péter

A látásra vonatkozó igehelyek és értelmezésük, szimbolikus jelentőségük a Bibliában.

Kapcsolódó anyagok

Gondolat

Túlfogyasztás és lelki kiteljesedés – Gyulai Iván új kötetéről

A könyv a fenntartható fejlődés koncepcióját mutatja be.Nagyon világosan, közérthetően, rendszerszemléletben...

Gondolat

Bevezetés a szomato-pszichoterápia szerteágazó világába

A szomato-pszichoterápia szemléletében a test és az elme nem különválasztható jelenségek, hanem egyazon dolog, a testelme két aspektusa. Ám ebben a szemléletben mégis a test az elsődleges, a „bölcsebb fél”: a test, a testi élmény biztosíthatja a biztonság, az önbizalom, az önkontroll és a lelki gyógyulás és öngyógyítás lényeges elemeit az egyén számára.

Gondolat

Minamata kór – Valami új a nap alatt

A kötet alapján teljes bizonyossággal látható, hogy a klíma változása, a tiszta ivóvíz hiánya, a lecsökkent biológiai sokféleség rengeteg viszontagságot hoz még az emberiség számára.

Gondolat

A kifutó veszélyei

Az evészavarok az elmúlt évtizedben kitüntetett figyelmet kaptak a pszichiátriai szakirodalomban. Ennek fő oka, hogy az anorexia nervosa és a bulimia nervosa viszonylag gyakori mentális betegségekké váltak, de újfajta evészavarokról (például: izomdiszmorfia, orthorexia nervosa, purgáló zavar) is egyre több kutatás születik.

Gondolat

Buddhizmus a hazai gyakorló szempontjából

BRYS Zoltán

Gánti Bence a buddhizmus rendkívül szerteágazó, sokszor ellentmondásos bölcseletének és gyakorlatainak bemutatására vállalkozik új kötetében. Aktuális téma, hiszen hazánkban is több buddhista iskola működik, és a reneszánszát élő New Age mozgalom is részben a hinajána, a tibeti és a zen buddhista hagyományokból táplálkozik.