Gondolat

Vizsgálat az érdi génbank ügyében

2011. AUGUSZTUS 15.

dr. Fülöp Sándor, a jövő nemzedékek országgyűlési biztosa hivatalból vizsgálatot indít annak figyelemmel kísérése érdekében, hogy az érdi gyümölcs-génbank működtetése és a génkészlet jövő nemzedékek számára való megőrzése mennyiben biztosított.

A vírusmentes törzsültetvényeket tároló gyümölcs génbank és tárolástechnológiai laboratórium valamint a génállomány gondozását biztosító ültetvények a nemzeti vagyon részét képezik, eszmei, szakmai és gyakorlati értékük is jelentős.

A hazai hasznonnövény- és haszonállat-génkészlet megőrzése állami feladat, amely nem csupán nemzetközi egyezményben vállalt előírás, hanem hazánknak hosszú távú nemzeti érdeke

Az országgyűlési biztos vizsgálatának előzménye, hogy az érdi és a hozzá hasonló génbankok eddig kht. formájában működtek, azonban a 2007-ben elfogadott jogszabály előírja, hogy kétéves határidővel át kell alakulniuk nonprofit gazdasági társasággá. A jogszabálynak megfelelően az érdi intézmény kivételével az átalakulás megtörtént. A mulasztás miatt a bíróság elrendelte az érdi kht. kényszer-végelszámolását.

A jövő nemzedékek országgyűlési biztosának sajtóértesülések nyomán jutott a tudomására, hogy az állami vagyonkezelő szervezetnél történt mulasztás miatt az Érdi Gyümölcs- és Dísznövénytermesztő Kutató, Fejlesztő Kht. esetében a kormány elmulasztotta a kht. átalakítását nonprofit gazdasági társasággá. A kht. kényszer-végelszámolása és a bizonytalan jogi helyzet miatt a kht. által gondozott magyar gyümölcsgénállomány, a génállomány gondozását biztosító ültetvények és az intézmény működtetése veszélybe kerülhet.

Fülöp Sándor kéri a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. elnökét és vezérigazgatóját, a pénzügyminisztert, valamint a földművelésügyi és vidékfejlesztési minisztert, haladéktalanul tegyenek meg minden szükséges intézkedést annak érdekében, hogy a kht. tulajdonában és kezelésében lévő, a nemzeti vagyon részét képező génállomány, a teljes földterület – amelynek egységes kezelése elengedhetetlen a génállomány, valamint a törzsültetvények megtartása érdekében –, illetve a kht. tulajdonában lévő kutatási-fejlesztési létesítmények és anyagok maradjanak a magyar állam kizárólagos és elidegeníthetetlen tulajdonában, illetve kezelésében.

Az ombudsman szerint az államnak minden jogi eszköz rendelkezésére áll ahhoz, hogy haladéktalanul nonprofit jogi kereteket teremtsen az érdi kht. feladatainak zökkenőmentes ellátásához, a kht. tulajdonában lévő teljes földterületet állami tulajdonban tartsa, és biztosítsa az utódszervezet folyamatos működéséhez szükséges tárgyi és anyagi feltételeket.

A jövő nemzedékek országgyűlési biztosa már korábbi megszólalásaiban kifejtette, hogy a hazai hasznonnövény- és haszonállat-génkészlet megőrzése állami feladat, amely nem csupán nemzetközi egyezményben vállalt előírás, hanem hazánknak hosszú távú nemzeti érdeke. A biológiai sokféleség megőrzése érdekében végrehajtott növényi, illetve állati gének megőrzése az egészséges környezethez való alapvető jog részét képezi. A génbankok a nemzeti vagyon részei, amelynek megőrzése a jelen és jövő nemzedékek számára kiemelt jelentőségű állami feladat.

Forrás: Jövő Nemzedékek Országgyűlési Biztosa

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A rovat további cikkei

Gondolat

Münchhausen báró és az ő szindrómája

Karl Friedrich Hieronymus von Münchhausen báró, német katonatiszt, akinek neve a nagyotmondással forrott össze, 295 éve, 1720. május 11-én született.

Gondolat

Kodálytól Kodályig - Interjú Somogyi-Tóth Dániellel

Somogyi-Tóth Dániel orgonaművész, karmesterrel, a Kodály Filharmónia Debrecen igazgatójával beszélgettünk az idei március hozta megváltozott világunkról, zenéről, működésről, tapasztalásokról.

Gondolat

Miért vagyunk illetve miért nem vagyunk kaukázusiak?

A paleontológiai leletek és a genetikai vizsgálatok egyértelműen azt mutatják, hogy az emberiség Afrikából származik. Nem kellene használnunk az ezt tagadó, elavult kifejezést.

Gondolat

Karinthy öndiagnózisa

NAGY Zsuzsanna

Karinthy Frigyes Utazás a koponyám körül címmel írta meg saját betegségének felfedezését, tüneteinek kialakulását.

Gondolat

"Ez nem Rio de Janeiro"

1937. október 15. született Odesszában Ilja Ilf szovjet-orosz író.

Kapcsolódó anyagok

Agykutatás

A szerotonin nem csak neurotranszmitter

A szerotonin nemcsak ingerületátvivőként működik, hanem a génexpresszió szabályozásában is részt vesz. E felfedezés következtében jobban megérthetjük a normál agyfejlődést, a pszichiátriai és neurodegeneratív betegségeket, és új terápiás módszereket fejleszthetünk ki.

Klinikum

A bél-agy-tengely újabb összefüggései

Gyulladásos bélbetegség esetén több mint duplájára nő a demencia kockázata; IBD-ben szenvedőknél 7 évvel korábban kezdődik az elbutulás.

Hírvilág

Valóban „egészségesebb” a patikai só? - Tények, tévhitek és ellentmondások a nátrium-kloriddal kapcsolatban

TAKÁCS Gábor, FITTLER András, BOTZ Lajos

Több mint egy éve indították útjára az interneten és különböző fórumokon azt a figyelmeztető hírt, hogy az étkezésre szánt konyhasó kálium-kloriddal kevert, dúsított, sőt akár 100%-ban csak azt tartalmazza. A hírközlő(k) és/vagy annak terjesztői még azt is kihangsúlyozták, összeesküvés elméletekhez illően, hogy ennek következtében a magyar lakosság tudtán és akaratán kívül nátriumszegény diétára van „fogva”. Még azt is megkockáztatták, hogy szerintük egy gyalázatos biológiai népirtásról van szó, hiszen csökken az „egészséges NaCl” bevitel és nő a szervezet számára igen „ártalmas KCl” fogyasztása. Ezáltal -írták embertársaik megsegítésére- számtalan betegségnek lehetünk áldozatai, sőt a krónikus bajainkból éppen ezért nem tudunk meggyógyulni (nemzőképtelenség, allergia, vesebetegség, magas vérnyomás).

COVID-19

A SARS-CoV-2-re adott antitest válasz COVID-19 betegekben

A SARS-CoV-2 vírus fertőzés kapcsán még nem ismerjük pontosan a szervezet antitest válaszát, illetve az antitestek kimutatásának klinikai értékét sem tudjuk még felmérni.

Klinikum

Reumatológiai gyulladásos megbetegedések és családtervezés – a reumatológus szemével - A Figyelő 2017;1

SEVCIC Krisztina

Klinikai vizsgálatok igazolják, hogy az RA-s nőknek kevesebb gyermekük születik, illetve gyakoribb köztük a gyermektelenség, különösen, ha fiatal életkorban (30 éves kor előtt) diagnosztizálják betegségüket, illetve ha a diagnózis felállításakor még nincs gyermekük.