Gondolat

Világvége járványok

GYIMESI Ágnes Andrea

2011. SZEPTEMBER 09.

– Az Ezredvégi beszélgetésekben említi, hogy ’Egy olyan kor elé nézünk, melyben rengeteg, soha nem látott veszélyességű, antibiotikumrezisztenciákkal rendelkező bakteriális és egyéb fertőzés várható. A járványok terjedése is az életkörülmények változásából fakad. Miért vár ránk ez a világ?

– Részben az ipari evolúció miatt, tehát olyan környezetet hoztunk létre, például antibiotikumokból, amit nemcsak akkor veszünk be, amikor az orvos felírja, hanem amit megeszünk azon keresztül is bejut a szervezetünkbe. Mi evolúciós környezetet teremtve előnyt adunk a különböző rezisztens, multirezisztens bacilusoknak. Rengeteg az olyan beteg, aki egy természetesebb világban meghalna, hála Istennek túlél, mert olyan gyógyszerek vannak, amik ebben segítenek. Ezek az egyén szempontjából jelentős fejlemények viszont gyengítik egy populáció genetikai potenciáját, ez malthusianizmusnak tűnik és ellenszenvesnek tűnik, de végül is csökken a generáció genetikai ereje olyan értelemben, hogy a gyengék is megmaradnak és utódokat hozhatnak létre.


Falus András (forrás: lifenetwork.hu




– Egy járványt követően, aki megmaradt elképesztő immunrendszerrel rendelkezhetett, nem?

– Ez nem így van. Az a véletlenekkel rendelkezik és a szüleitől örökölt génekkel. Kár, hogy nem hallotta az MHC-ról (fő hisztokompatibilitási komplex) szóló előadást, ahol a fő kérdés az volt, hogy miért vagyunk molekulárisan és immunológiailag ilyen sokfélék. Egyén szintjén nincs válasz, kizárólag a faj szintjén találunk válaszra. Erősebb az a faj, amely sokféle, mert mindig van túlélő.

– Ami sokféle, az az erősebb. Akkor ezt gyorsan meg kéne tanulnia minden előítéletes embernek is.

– A sokféle az a jó. A Kárpát-medence ebből a szempontból kiváló helyzetben van, itt mindenki átment, a magyar nők helyesek voltak, sokan érdeklődtek utánuk és itthagyták a génjeiket.

– Transzgenikus állatokon végzett kísérletek esetében néhány gént kiütnek, „knock-out”-olnak, vagy épp knock-in, beültetés történik. Nem lehet, hogy a jövőben a személyre szabott orvoslás keretén belül, a betegségekért felelős géneket egyszerűen knock-out-olni kell, és meg van oldva a gyógyítás kérdése?

– A gének legtöbb esetben a betegben és az egészségesekben is megvannak, legfeljebb egyes variánsaik eltérőek. A gént ki lehet ütni vagy kicserélni jóra. A túlműködőt lecsökkenteni, a gyengébben működőket felerősíteni, ez a génterápia célja. 1985-ben Bostonban csináltak először egy leukémiás gyermeknél génterápiát. Óriási szenzáció volt. Én is ott ültem azon a szombat reggelen, mikor a Harvard Children Hospital igazgatója ezt bejelentette. Sajnos, egyenlőre nem nagyon sikeres a génterápia, óriási problémák vannak, nem lett igazán átütő orvosi eljárás. Az a gyermek túlélte, de nem tört át a módszer, a (tisztességes tudományos módon megerősített) őssejt terápia sokkal előrébb vivő perspektívának látszik ma.

– Lehet, hogy eljutunk a teljesen olvasható, kódolható emberig? Ahogy Ön fogalmazta, hogy 2003-ban az emberi genom "szövegkönyve", azaz a három milliárdnyi bázispár sorrendje gyakorlatilag 100%-ban ismert lett.

– Ezzel foglalkozom a következő Mindentudás Egyetemén, ez nem igaz.

– Miért? Ez olyan, mint az olvasás…

– Olvasás, ha tud olvasni. Adok magának egy szankszrit nyelvű könyvet, nem tudja elolvasni. Messze vagyunk ettől. Fantasztikus eredményei vannak az epigenetikának, tehát olyan nincs, hogy mutasd meg a génjeidet és megmondom, ki vagy. Figyelembe kell venni számtalan más tényezőt is, ami befolyásolja a gén kiteljesedését. Ezen felül sose fog az orvostudomány elérni odáig, hogy minden hibát kijavítson. Új hibák jönnek egész más rendszerben.

– Ami annak lesz a következménye, hogy mondjuk egyet kijavított, s az kölcsönhatásba lép egy másikkal…

– … esetleg három generáció múlva.

– Új kapcsolat születik, amire nem számítunk.

– Ez nem agnoszticizmus, csak a dolog bonyolultságának a komolyan vétele. Van egy elég bonyolult ’horror’ képem az egyik előadásomban, mely az emberi vastagbél ráknak a hálózatát mutatja. Döbbenetesen összetett, sok száz komponens egyszerre történő kapcsolatrendszere, vannak kulcspontok, amiket meg lehet „támadni” egy gyógyszerrel, akár egy génmódosítással, de még hosszú az út.

– Igen, mert mindig új kapcsolatok jönnek létre, a hiány is kapcsolatot jelent.

– A biológiai folyamatok feltárása egy csodálatos rejtvény.

– Ha azt mondjuk, hogy Isten a saját képmására teremtette az embert, mi a testtől tanulunk, a sejttől, az immunrendszertől stb… És a genom területére érve, azaz a genetikai állomány a gének és más genetikai információk összessége - ember esetében az az adattömeg, amely egy három milliárd betűs szövegben rejlik. A szöveg maga a DNS, ez a sejtenként mintegy két méter hosszú szálacska. Az egész szervezetben mintegy 4,6 fénynapnyi hosszúságú DNS van - a Naprendszer legtávolabbi bolygója, a Plútó nem egészen egy fényórányira van a Naptól! Nem lehet, hogy az ember Isten olyan értelemben vett leképezése, mely a világegyetem lényegének és értelmének egy formája?

– Nem, nem, ne akarjuk…

– Nem akarom Istenné emelni az embert…

– Ez egy morzsa abból, amit ő csinált. Meg kell mondjam, hogy a 4,6 fénynappal az a helyzet, hogy magának, nekem van 1014-en sejtem és a sejtek egymás között egyformák. Ez tíz a tizennegyediken darabra van vágva, minden sejtünkben van két méter DNS, de ez csak azt jelenti, hogy a változékonyság mindenhol bekövetkezhet. A gondolkodó emberek gyakori rögeszméje hogy formát adjon Istennek. Egy példával élve: Egy anyaméhben ikrek fogantak. Nőttek, jól érezték magukat, milyen csodálatos, hogy anyánk van, finom, meleg, sokat kapunk tőle, boldogak voltak.
Egyszer csak eljött az az idő, amikor kényelmetlenül érezték magukat, alig volt hely, nehezebben mozogtak, nem értették miért, elégedetlenkedni kezdtek. Az egyik azt mondta, milyen jó nekünk, hogy ez az anyánk, igazán szeret minket. A másik, ez borzalmas, van egyáltalán anyánk, van élet ezen kívül? Megszülettek, és elakadt a lélegzetük attól, amit láttak. Körülbelül így viszonylik a tudásunk, és az abból, gyakran túl korán levont magabiztos következtetéseink ahhoz, ami az igazi valóság.
Több tíz ezer vírust hordozunk a génjeinkben, sose szólalnak meg, de lehet, hogy egyszer jön egy környezeti sugárzás, egy ütés, egy fertőzés, egy mérgezés, stb, amitől valamelyik megszólal és valamit csinálni fog. Nem biztos, hogy rosszat, lehet, hogy jót. Szóval, rengeteg potenciális lehetőség van bennünk. Isten nem feltétlenül a maga képére teremtette az embert. Isten a maga képére formált, vagy mi formáljuk Istent a magunk képére? Én nem akarok már mindent tudni, néhány dolgot tudok és szeretem ezt a teremtett világot és az életemet, életünket benne.

Gyimesi Ágnes Andrea

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A rovat további cikkei

Gondolat

Münchhausen báró és az ő szindrómája

Karl Friedrich Hieronymus von Münchhausen báró, német katonatiszt, akinek neve a nagyotmondással forrott össze, 295 éve, 1720. május 11-én született.

Gondolat

Las Trece Rosas – Tizenhárom Rózsa

ZALAI Anita

1939. augusztus 5-én Spanyolországban – néhány hónappal a polgárháború befejeződése után – Franco tábornok parancsára a madridi Almudena temető keleti falánál kivégeztek tizenhárom fiatal lányt.

Gondolat

Kodálytól Kodályig - Interjú Somogyi-Tóth Dániellel

Somogyi-Tóth Dániel orgonaművész, karmesterrel, a Kodály Filharmónia Debrecen igazgatójával beszélgettünk az idei március hozta megváltozott világunkról, zenéről, működésről, tapasztalásokról.

Gondolat

A misztikus kék ló

„A művészet a szellemi világhoz vezető híd” – mondta Franz Marc (1880–1916)

Gondolat

A Koenzim Q10 klinikai jelentősége

Q10 Szimpózium Anna Grand Hotel 2011. október 1. Balatonfüred

Kapcsolódó anyagok

Egészségpolitika

Oltásellenesség - a 10 legnagyobb egészségügyi veszély egyike

Az Egészségügyi Világszervezet (World Health Organization, WHO) újabb 5 éves tervében összegyűjtötte az egész világot érintő egészségügyi veszélyeket. A lista az oltásokkal megelőzhető fertőzések elterjedésétől a gyógyszereknek ellenálló kórokozókon és a túlsúlyon át a környezetszennyezésig és a klímaváltozásig számos komoly és sürgős megoldásra váró problémát ölel fel. Ezzel közel egy időben, Amerikában több mint 26 ezer iskolásnak nem engedték meg az iskolakezdést, mert nem voltak beoltatva. Magyarországon a védőoltási rendszer szinte egyedülálló.

Gondolat

Tárgyak, terek, formák, színek összhangja – Életmű-katalógus Lakatos Artúr egyetemes művészetéről

dr. MÉHES Balázs

„De túltettem magamat (a nehézségeken) akkor, ha dolgozhattam.” (Lakatos Artúr: Előszó, 1918, részlet)

Gondolat

Amikor a hóhér gyógyít

NAGY Zsuzsanna

A hóhérok a középkorban zárt társadalmi osztályt alkottak, melynek tagjai egymás között házasodhattak csupán, s a hivatás apáról-fiúra szállt.

Gondolat

Az emberiség öt nagy ostora

Soha az emberiség történetében nem volt olyan betegség, amely az orvoslást, a társadalom szociális szerkezetét és a túlvilág képzetét döntőbben determinálta volna, mint a lepra és a pestis...

Gondolat

Világháború, forradalom és hidegháború a föld alatt: a budapesti Sziklakórház

A történelem fordulatait, amelyekben az emberi élet sokszor nem számít, végigkíséri a háborús orvoslás története, amely mérsékelni próbálja a károkat. Legtöbbször nem ideális körülmények között, orvosok, ápolók és önkéntesek heroikus munkájával, folyamatosan alkalmazkodva a pillanatnyi lehetőségekhez és szükségletekhez.