Univerzális törvények nyomában
2014. JÚNIUS 12.
2014. JÚNIUS 12.
A legújabb tudósítások szerint hosszas kutatás után, 1996-ban, Athén központjában megtalálták Arisztotelész iskolájának maradványait. A régészeti szenzáció után a terepet megnyitották a nagyközönség számára is.
A híres görög filozófus iskoláját a Fényhozó Apollón templomáról nevezték Lükeiónnnal, mely a templom ligetéről kapta nevét, ahol sétálgatva, egymást kísérve, beszélgetés közben okultak a bölcs tanítványai.
Arisztotelész Metafizikája azt vizsgálja, mi rejlik a természet mögött, s a valóságnak mint filozófiai kategóriának a természetével foglalkozik. Feltárja igaz természetét, melyet központi princípiumokból eredeztet. Olyan alapvető kérdéseket tesz föl, melyek azóta is a filozófia figyelmének előterében állnak: az egyetemes fogalmak önmagukban létező szubsztanciális entitások, ahogy Platón állította? És szubsztanciák-e például a matematikai tárgyak? Arisztotelész válasza szerint az ideák benne vannak a konkrét valóságban, az egyedi dolgokban.
A Lükeiont már jó pár éve kutatja régészet, Arisztotelész iskolája a három nagy egyike Platón Akadémiája és Szókratész halála utáni cinikusok által létrehozottal.
Arisztotelész apja, Nicomachus, orvos volt. Nem csoda hát, ha a filozófus e téren is maradandót alkotott. Tanításai jelentős hatást gyakoroltak az orvostudományra az érrendszerről való tudás és a fiziológia terén. S annak ellenére, hogy tisztán nem maradt műve fenn, a tanítványok jegyzeteiből továbbadható a tudás, nevezetesen, hogy a természet a fejlődés folytán alakul, formálódik, tipikus formákat mutat. A fejlődés az anyag és forma tényezői révén valósul meg, s ezek a törvények univerzálisak.
A forma megvalósítja az anyagban rejlő lehetőségeket, s így ez az ideatan kapcsolódik a világot szervező két elv, a test és lélek dualista elgondolásához.
A tiszta gondolkodás kelti életre a formákat. Filozófiájának lényege, hogy az ember járja be azt az utat, melynek során szelleme a gondolkodás, megismerés és filozófiai képzés csiszolódása révén úrrá lesz az anyagiakon. az erény lényege pedig a helyes középút megtalálása.
Platón és Arisztotelész szövegeinek angolszász interpretációja vezetett a nedvtanhoz, mely szerint a testben négy folyadék van, fekete epe, vér, nyák és vörös epe. Fekete epe az epehólyagban, vér a mellkasban, a nyák a fejben, a vörös epe a belső szervekben áramlik, különböző évszakokban más és más dominanciát nyerve, s ebből számos betegség és orvosi beavatkozási mód következett.
Nagy népszerűségnek örvendett ugyanakkor az úgynevezett drágakőtana is a gyógyászatban, melyet ugyancsak Arisztotelész munkásságának tulajdonítottak. A különböző drága és féldrágaköveket a jobb módú polgárok előszeretettel alkalmaztak a különböző bajok esetén. Úgymint láz esetén a borostyán, görcsrohamokkor a jáspis, alkoholizmusra és migrénre az ametiszt és a smaragd.
Arisztotelész munkáit persze a források bizonytalansága és a sokszorosan áttételes fordítások miatt csak közvetetten ismerhették az egyetemek. jobbára arab közvetítéssel érkeztek meg a nyugati tudomány porondjára. A skolasztikus alapokon álló orvostudomány ebben az időben, tehát a 13. század előtt igyekezett minél jobban megakadályozni az empíria betörését az tudományos felkészülés során. Mindez természetesen nem tett jót a medicinának, a betegekről nem is beszélve. Az pedig, hogy hadilábon álltak a személyes tapasztalattal, teljes mértékben szemben állt Arisztotelész elveivel.
Persze e zseniális gondolkodó maga nem boncolhatott, az emberi holttestet a görög vallási mitológián belül számos rituális, és kulturális tabu övezte. az állatanatómia azonban sokat lendített a test fiziológiájának feltárásában.
Arisztotelész nagy erénye, hogy az emberi tudományos gondolkodás alapján hosszú évszázadokra ható módon keresett összefüggéseket az ember és természet között.
eLitMed
NZS
2014. 06. 10.
Gondolat
Karl Friedrich Hieronymus von Münchhausen báró, német katonatiszt, akinek neve a nagyotmondással forrott össze, 295 éve, 1720. május 11-én született.
A paleontológiai leletek és a genetikai vizsgálatok egyértelműen azt mutatják, hogy az emberiség Afrikából származik. Nem kellene használnunk az ezt tagadó, elavult kifejezést.
Gondolat
VIII. Henrik betegségei
Gondolat
Q10 Szimpózium Anna Grand Hotel 2011. október 1. Balatonfüred
Gondolat
A látásra vonatkozó igehelyek és értelmezésük, szimbolikus jelentőségük a Bibliában.
Hírvilág
A miért illegális a szervkereskedelem? című interjúban Bognár Gergely bioetikus felvázolja e kérdéskör jelenségeit.
Gondolat
A pszichiátria mentális betegekkel foglalkozik, akiknek életéből az értelemmel telítettség és a cél elveszett. E betegek felépülése úgy is értelmezhető, hogy új célokat és értelmet kell, hogy találjanak, leginkább a barátok és a család támogatásával, akik osztoznak ezen értékekben. Az érték- és hiedelemrendszerbeli osztozás biztosítja az egyén számára az élet egyensúlyát, és azt a hajlandóságot, hogy ezen támogatásokkal adaptív módon küzdjön az élet során. Alapvető jelentőségű tehát, hogy az egyén megszerezze és használja azokat a készségeket, melyekkel saját jólétüket elősegítő spiritualitásukat felszínre tudják hozni.
Gondolat
1939. augusztus 5-én Spanyolországban – néhány hónappal a polgárháború befejeződése után – Franco tábornok parancsára a madridi Almudena temető keleti falánál kivégeztek tizenhárom fiatal lányt.
Gondolat
Amikor 1956-ban Csákányi László a Magyar Rádió mikrofonja elé állt, és elénekelte a Doktor urat, csak azok tudták hogy egy Jókai regényhőst hallanak, akik megnézték a Fővárosi Operettszínházban Huszka Jenő - Fischer Sándor: Szabadság, Szerelem című daljátékát...
Gondolat
A székesfehérvári Vörösmarty Színház az egyik legizgalmasabb vidéki színház mostanában. Kiváló társulata magas művészi igényű, markáns, merész rendezésű, mégis széles közönség számára befogadható előadásokat játszik, számos műfajban. 2016 tavaszán mutatták be a Száll a kakukk fészkére című produkciót. Az előadás rendezőjével, Horváth Csabával beszélgettünk.
1.
2.
3.
4.
5.
1.
2.
3.
4.
5.
HOZZÁSZÓLÁSOK
0 hozzászólás