Gondolat

Sokszor indokolatlan a gyermekeknek felírt antipszichotikum-kezelés

2011. AUGUSZTUS 15.

Az Egyesült Államokban egyre több gyermeknek írnak fel második generációs antipszichotikumot, és számos esetben a kezelés jogosultságát nem támasztják alá klinikai vizsgálatok - figyelmeztetnek amerikai kutatók.

Prathmesh Pathak és munkatársai 11 700 olyan gyermek adatait elemezték, akik az alacsony jövedelműek által igényelhető Medicaid állami egészségbiztosítással rendelkeztek. A vizsgált csoportban 2001 és 2005 között 1482-ről 3110-ra, vagyis duplájára nőtt azoknak a gyermekeknek a száma, akiket először kezeltek második generációs antipszichotikummal. A kezelt gyermekek 41,3%-a esetében a kezelőorvos nem állított fel olyan diagnózist, amely az elérhető szakirodalom alapján indokolttá tette volna a kezelést. A leggyakrabban az aripiprazolt (77,1%), a legritkábban a risperidont (30,6%) írták fel megalapozatlanul.

A leggyakoribb diagnózisok, amelyek esetén a kezelőorvos második generációs antipszichotikumot írt fel, a figyelemhiányos-hiperaktív zavar (ADHD), a depresszió, kóros agresszióval járó viselkedési zavar, fejlődési zavarok, valamint pszichózisok voltak, míg ezek a szerek a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján mániás depresszió és bipoláris zavarok kezelésében hatásosak.

A kutatók szerint figyelemreméltó, hogy 2005-ben csaknem ugyanannyi gyermeknek írtak fel kezdőterápiaként aripiprazolt, amelynek használata gyenge bizonyítékokon alapul, mint risperidont, amelynek alkalmazása erős bizonyítékokon alapul (8,2%, illetve 9,8%).

Christoph Correll, a New York-i Albert Einstein College of Medicine pszichiátere szerint a tanulmány legfőbb problémája, hogy a vizsgált időszak csak 2005-ig tart, és azóta számos új tanulmány látott napvilágot, amelyek alátámasztják a második generációs antipszichotikumok használatát - pl. az FDA azóta jóváhagyta az aripiprazol alkalmazását bipoláris zavarban. Correll hangsúlyozta, hogy pszichotróp hatású gyógyszerek felírása csak akkor javasolt, ha a beteg tünetei kellemetlenek vagy zavart okoznak valamilyen fontos funkcióban, de hozzátette, hogy a szerzőknek jóval körültekintőbben kellett volna fogalmazniuk az adatok értelmezésekor.

Szemlézte: eLitMed.hu, dr. Víg Julianna, dr. Kern Dávid

Forrás: Evidence-Based Use of Second-Generation Antipsychotics in a State Medicaid Pediatric Population, 2001-2005

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A rovat további cikkei

Gondolat

Münchhausen báró és az ő szindrómája

Karl Friedrich Hieronymus von Münchhausen báró, német katonatiszt, akinek neve a nagyotmondással forrott össze, 295 éve, 1720. május 11-én született.

Gondolat

Miért vagyunk illetve miért nem vagyunk kaukázusiak?

A paleontológiai leletek és a genetikai vizsgálatok egyértelműen azt mutatják, hogy az emberiség Afrikából származik. Nem kellene használnunk az ezt tagadó, elavult kifejezést.

Gondolat

Szifilisz vagy hibás gének?

VIII. Henrik betegségei

Gondolat

Veszélyben az egyetemek autonómiája?

Tiltakozó közleményekkel „szavaznak” sorra az egyetemek az alapítványi átalakítás, illetve annak intézési módja ellen. Professzorok, munkatársak, hallgatók, legutóbb az MTA doktorai adtak ki hivatalos állásfoglalást. Megkérdeztünk „kívülállókat”, Freund Tamást, az MTA elnökét, Tillmann József filozófus, esztéta, egyetemi tanárt, Fleck Zoltán jogász, szociológust, tanszékvezető egyetemi tanárt a kialakult helyzetről, a folyamatról, illetve Fábián Istvánt, a debreceni egyetem korábbi rektorát is. Többen a tudományos és kutatómunka, az egyetemi autonómia ellehetetlenülésétől félnek, veszélyes ugyanis, ha ezek a szellemi műhelyek politikai irányítás alá kerülnek. Az MTA elnöke kiemelte az egyetemi autonómia tiszteletben tartásának és a döntések előtti tisztázó vitáknak a fontosságát.

Gondolat

A szem és a látás a Bibliában

RÁCZ Péter

A látásra vonatkozó igehelyek és értelmezésük, szimbolikus jelentőségük a Bibliában.

Kapcsolódó anyagok

Klinikum

Az inzulinrezisztencia gyógyszeres kezelése

Az inzulinrezisztencia több betegség, szindróma pathogenezisében részt vesz, ezek közül a legfontosabb a metabolikus szindróma, a 2-es típusú cukorbetegség, a polycystás ovarium szindróma

Klinikum

A bél-agy-tengely újabb összefüggései

Gyulladásos bélbetegség esetén több mint duplájára nő a demencia kockázata; IBD-ben szenvedőknél 7 évvel korábban kezdődik az elbutulás.

Hírvilág

Valóban „egészségesebb” a patikai só? - Tények, tévhitek és ellentmondások a nátrium-kloriddal kapcsolatban

TAKÁCS Gábor, FITTLER András, BOTZ Lajos

Több mint egy éve indították útjára az interneten és különböző fórumokon azt a figyelmeztető hírt, hogy az étkezésre szánt konyhasó kálium-kloriddal kevert, dúsított, sőt akár 100%-ban csak azt tartalmazza. A hírközlő(k) és/vagy annak terjesztői még azt is kihangsúlyozták, összeesküvés elméletekhez illően, hogy ennek következtében a magyar lakosság tudtán és akaratán kívül nátriumszegény diétára van „fogva”. Még azt is megkockáztatták, hogy szerintük egy gyalázatos biológiai népirtásról van szó, hiszen csökken az „egészséges NaCl” bevitel és nő a szervezet számára igen „ártalmas KCl” fogyasztása. Ezáltal -írták embertársaik megsegítésére- számtalan betegségnek lehetünk áldozatai, sőt a krónikus bajainkból éppen ezért nem tudunk meggyógyulni (nemzőképtelenség, allergia, vesebetegség, magas vérnyomás).

PharmaPraxis

Modern kötszerek tudatos választása és alkalmazása a gyógyszertárban

LÉGRÁDI Péter

A megfelelő kötszer kiválasztásának alapja és fő célja, hogy az gyors és optimális sebgyógyulást eredményezzen, csökkentse a fájdalmat, kontrollálja a seb bakteriális állapotát, védjen az infekció ellen, abszorbeálja a sebváladékot, a lehető legkevésbé zavarja a beteget és javítsa az életminőséget. Az alábbi cikkben a modern sebtisztítás, -fertőtlenítés és -kötözés metódusát és eszközeit ismertetjük.

Agykutatás

A stroke új kezelése

Kutatók egy új terápiás eljárást ismertettek, mellyel csökkenthetőek az agyi infartus okozta károsodások, az elhalt idegek újra növekedhetnek, a kiesett működések helyreállhatnak. Ráadásul az eddigiekkel szemben „a terápia hosszú idővel a stroke után is hatékony” - állítja Gwendolyn Kartje, a cikk első szerzője.