2011. AUGUSZTUS 15.
Szöveg nagyítása:
Az Egyesült Államokban egyre több gyermeknek írnak fel második generációs antipszichotikumot, és számos esetben a kezelés jogosultságát nem támasztják alá klinikai vizsgálatok - figyelmeztetnek amerikai kutatók. Prathmesh Pathak és munkatársai 11 700 olyan gyermek adatait elemezték, akik az alacsony jövedelműek által igényelhető Medicaid állami egészségbiztosítással rendelkeztek. A vizsgált csoportban 2001 és 2005 között 1482-ről 3110-ra, vagyis duplájára nőtt azoknak a gyermekeknek a száma, akiket először kezeltek második generációs antipszichotikummal. A kezelt gyermekek 41,3%-a esetében a kezelőorvos nem állított fel olyan diagnózist, amely az elérhető szakirodalom alapján indokolttá tette volna a kezelést. A leggyakrabban az aripiprazolt (77,1%), a legritkábban a risperidont (30,6%) írták fel megalapozatlanul. A leggyakoribb diagnózisok, amelyek esetén a kezelőorvos második generációs antipszichotikumot írt fel, a figyelemhiányos-hiperaktív zavar (ADHD), a depresszió, kóros agresszióval járó viselkedési zavar, fejlődési zavarok, valamint pszichózisok voltak, míg ezek a szerek a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján mániás depresszió és bipoláris zavarok kezelésében hatásosak. A kutatók szerint figyelemreméltó, hogy 2005-ben csaknem ugyanannyi gyermeknek írtak fel kezdőterápiaként aripiprazolt, amelynek használata gyenge bizonyítékokon alapul, mint risperidont, amelynek alkalmazása erős bizonyítékokon alapul (8,2%, illetve 9,8%). Christoph Correll, a New York-i Albert Einstein College of Medicine pszichiátere szerint a tanulmány legfőbb problémája, hogy a vizsgált időszak csak 2005-ig tart, és azóta számos új tanulmány látott napvilágot, amelyek alátámasztják a második generációs antipszichotikumok használatát - pl. az FDA azóta jóváhagyta az aripiprazol alkalmazását bipoláris zavarban. Correll hangsúlyozta, hogy pszichotróp hatású gyógyszerek felírása csak akkor javasolt, ha a beteg tünetei kellemetlenek vagy zavart okoznak valamilyen fontos funkcióban, de hozzátette, hogy a szerzőknek jóval körültekintőbben kellett volna fogalmazniuk az adatok értelmezésekor. Szemlézte: eLitMed.hu, dr. Víg Julianna, dr. Kern Dávid Forrás: Evidence-Based Use of Second-Generation Antipsychotics in a State Medicaid Pediatric Population, 2001-2005
A szerző ökológus, a hazai környezet-, és természetvédelem ismert szakembere és a fenntartható fejlődés fáradhatatlan kutatója és propagátora. Gyulai Iván e kötetében a fenntartható fejlődés koncepcióját mutatja be. Nagyon világosan, közérthetően, rendszerszemléletben. Onnan indul el, hogy a megközelítésmód fókuszában nem az emberi igények, hanem a szükségletek kielégítésének biztosítása áll. Ez a kérdéskör magyar irodalmában gyakran összekeveredik.
Ökológia
A kötet alapján teljes bizonyossággal látható, hogy a klíma változása, a tiszta ivóvíz hiánya, a lecsökkent biológiai sokféleség rengeteg viszontagságot hoz még az emberiség számára.
Ökológia
Az SZVT Kutatási és Fejlesztési Központ székházában került sor arra az interaktív konferenciára, melynek témája Gyulai Iván „Fenntartható fejlődés” tanulmányának három fejezete volt. Az egyes fejezetekhez korreferátumok hangzottak el Gyulai Iván rövid ismertetőit követően, majd a hallgatóság oszthatta meg észrevételeit...
A klímaváltozással foglalkozó szakirodalom áttekintését is elvégző közleményben Luke Kemp és munkatársai (amerikai, kínai, brit, holland és német kutatók) kifejtik: bár a kulcsfontosságú Torontói Deklaráció már 1988-ban megállapította, hogy a klímaváltozás lehetséges következményeinél csak egy globális nukleáris háború következményei lehetnek rosszabbak...
Az Asteraceae család, azaz a fészkesvirágzatúak a világ egyik legszélesebb elterjedésű és legfajgazdagabb növénycsaládja. Olyan növényeket sorolunk ide, mint a pongyola pitypang, a saláta, a cikória, a kamilla és az articsóka. E taxon egészségügyi jelentőségét vizsgálták a The Plants of the Asteraceae Family as Agents in the Protection of Human Health című tanulmány szerzői. Nagy diverzitásuk ellenére a legtöbb faj kémiai összetétele alapjaiban hasonló, a prebiotikus tulajdonságú inulinnak mindegyikük jó forrása. Emellett erős antioxidáns, gyulladáscsökkentő, antimikrobiális, vizelethajtó és sebgyógyító hatást is kifejtenek.
Az inzulinrezisztencia több betegség, szindróma pathogenezisében részt vesz, ezek közül a legfontosabb a metabolikus szindróma, a 2-es típusú cukorbetegség, a polycystás ovarium szindróma
Több mint egy éve indították útjára az interneten és különböző fórumokon azt a figyelmeztető hírt, hogy az étkezésre szánt konyhasó kálium-kloriddal kevert, dúsított, sőt akár 100%-ban csak azt tartalmazza. A hírközlő(k) és/vagy annak terjesztői még azt is kihangsúlyozták, összeesküvés elméletekhez illően, hogy ennek következtében a magyar lakosság tudtán és akaratán kívül nátriumszegény diétára van „fogva”. Még azt is megkockáztatták, hogy szerintük egy gyalázatos biológiai népirtásról van szó, hiszen csökken az „egészséges NaCl” bevitel és nő a szervezet számára igen „ártalmas KCl” fogyasztása. Ezáltal -írták embertársaik megsegítésére- számtalan betegségnek lehetünk áldozatai, sőt a krónikus bajainkból éppen ezért nem tudunk meggyógyulni (nemzőképtelenség, allergia, vesebetegség, magas vérnyomás).
A megfelelő kötszer kiválasztásának alapja és fő célja, hogy az gyors és optimális sebgyógyulást eredményezzen, csökkentse a fájdalmat, kontrollálja a seb bakteriális állapotát, védjen az infekció ellen, abszorbeálja a sebváladékot, a lehető legkevésbé zavarja a beteget és javítsa az életminőséget. Az alábbi cikkben a modern sebtisztítás, -fertőtlenítés és -kötözés metódusát és eszközeit ismertetjük.
A rheumatoid arthritis (RA) patomechanizmusának ismert résztvevői az aktivált T-sejtek által stimulált B-sejtek és a monocyta-macrophag rendszer sejtjei, amelyek jelentős mennyiségű gyulladásos citokint termelnek. A citokinek hatásukat a különböző sejteken megjelenő receptorok közvetítésével fejtik ki.
Klinikum
A húgysav keletkezésének vannak endogen (purinszintézis, sejtpusztulás) és exogen (táplálkozás) forrásai. A kezelésnek tehát ennek megfelelően kell, hogy legyen nem csak endogen, hanem exogen útja is, ami magát a táplálkozást (és a helyes életvitelt is) foglalja magába.
1.
2.
3.
Ideggyógyászati Szemle Proceedings
Egészségügyi szakmai irányelv az akut ischaemiás stroke diagnosztikájáról és kezeléséről4.
5.
1.
2.
Klinikai Onkológia
A rosszindulatú daganatok fenotípusának plaszticitása és az immunogén mimikri3.
Klinikai Onkológia
A szarkopénia mérése komputertomográfiával és jelentősége az onkológiai betegeknél4.
5.
HOZZÁSZÓLÁSOK
0 hozzászólás