Gondolat

Shakespeare rejtélyei

2015. ÁPRILIS 23.

Shakespeare, a nagy drámaíró 1564 április 23-án született és 1616-ban ugyanezen a napon halt meg, 52 éves korában. Életének eseményei számos ponton rejtélyesek, csakúgy mint halálának oka. De megkérdőjelezték már heteroszexuális nemi identitását, protestáns elkötelezettségét. Sőt, drámaírói mivolta is bizonytalan. Az az elmélet például, miszerint drámái valaki más tollát dicsérnék, a 19 században született, és buzgó hívei ennek az ideának ma is szép számmal akadnak.

Szerb Antal A világirodalom történetéből: "Amióta Shakespeare-kultusz van, él az a feltevés is, hogy a Shakespeare-darabokat nem W. Shakespeare írta, a színész, hanem valamelyik korabeli nagyúr, aki szégyellte darabjait saját neve alatt közrebocsátani Ezek a 'hipotézisek', ha jól meggondoljuk, nemcsak ostobák, hanem felháborítóak is; alapjuk az a konok sznobizmus, amely nem hajlandó feltételezni, hogy a világirodalom legnagyobb drámáit grófnál alacsonyabb rangú ember is szerezhette."

Számtalan feltételezés létezik tehát, hogy a stratfordi gyapjúkereskedő fia helyett, aki nem sok iskolát végzett, és nem volt világlátott ember, nem járt messzi tájakon, nem voltak különösebben rangos ismeretségei ki mindenki szerezhette volna inkább az univerzális élményekben és tapasztalatokban gazdag, máig ható műveket.
Szó volt arról, hogy talán Sír Henry Neville, diplomata és udvaronc a szerző, vagy pedig Shakespeare műveit mégis inkább I. Erzsébet királynő, talán-talán a trónját megöröklő I. Jakab király írta. De fölmerült a kor neves művésze, John Donne mellett Christopher Marlowe neve is. Közel ötvenre tehető immár azoknak a száma, akiknek neve ilyen értelemben felröppent az idők során.

De halálának oka sem ismeretes. A fölött is szívesen töpreng az utókor tudós elméje.
A súlyos nemi betegség gyanúja mindenképpen ott szerepel a listán. A chicagói egyetem folyóiratában megjelent tanulmány szerint a nyilvánosházakat akkoriban látogató férfiak mindegyike érintett lett, elkerülhetetlen volt számukra akkoriban, hogy el ne kapják a kórt.
Egy amerikai orvos (forrás: Journal of Clinical Infectious Diseases, The Sydney Morning Herald), Dr. John Ross véleménye szerint William Shakespeare szifiliszben szenvedett. John Ross szerint a kórt akkoriban mindenki elkapta, aki megfordult nyilvánosházban. Továbbá olyan élethűen örökítette meg műveiben az ilyen jellegű betegséget, hogy ez csak a személyes érintettséget bizonyíthatja. Az Athéni Timonban például.

Timon
Maradjatok ringyók! […]
Oltsatok aszályt,
a férficsontba: rokkantsátok a
Döfő sarkantyut: a hangot az ügyvéd
Torkában, hogy ne rikoltozzon a
Hazug jog mellett; fekély verje a
Papot, ki a hús ellen mennydörög
S ringyókhoz jár: le az orrát tövig!
Orrának nyerge se maradjon annak,
Aki csak a magáét szimatolja
A közjóból! Kopasszátok a göndör
Hetvenkedőt: nyögjön sebeitektől
A sebezhetetlen szájhős! Halálos
Mérget mindenbe, hogy sorvadjon el
A nemző ölet! – Nesztek, még arany:
Rontsatok mást, s ez rontson titeket
És legyen sírotok a fertő!
(Shakespeare: Athéni Timon (IV. 3.), fordította Szabó Lőrinc)

Másrészt, ezt a diagnózist igazolná az is, hogy az író visszavonulttá vált és végtagvizenyő keserítette életét, ami miatt kézírása is jelentősen megváltozott.
Mások azonban cáfolták ezt a feltevést.

Az irodalomtörténészek azonban igyekeznek megvédeni hősüket.
Más országok kutatói más eredményre jutnak: a németek szerint a nyirokszövetek rosszindulatú daganatában, lymphomában szenvedett. Egy angol irodalomprofesszor, Hildegard Hammerschmidt-Hummel pedig olyan daganatos betegségre gyanakszik, mely a drámaíró portréin, illetve halotti maszkján is tetten érhető, az ábrázolásokon állítása szerint jól kivehető a bal szem alatti tumor. De ezt a feltevést is sokan cáfolták mind módszertani alapon, mind pedig azért, mert a vizsgált portrék között állítólag sok a hamisítvány.
Talán 2016-ra, William Shakespeare halálának négyszázadik évfordulójára mindenről többet tudunk majd.

NZS
eLitMed

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A rovat további cikkei

Gondolat

Münchhausen báró és az ő szindrómája

Karl Friedrich Hieronymus von Münchhausen báró, német katonatiszt, akinek neve a nagyotmondással forrott össze, 295 éve, 1720. május 11-én született.

Gondolat

Miért vagyunk illetve miért nem vagyunk kaukázusiak?

A paleontológiai leletek és a genetikai vizsgálatok egyértelműen azt mutatják, hogy az emberiség Afrikából származik. Nem kellene használnunk az ezt tagadó, elavult kifejezést.

Gondolat

A szem és a látás a Bibliában

RÁCZ Péter

A látásra vonatkozó igehelyek és értelmezésük, szimbolikus jelentőségük a Bibliában.

Gondolat

Kodálytól Kodályig - Interjú Somogyi-Tóth Dániellel

Somogyi-Tóth Dániel orgonaművész, karmesterrel, a Kodály Filharmónia Debrecen igazgatójával beszélgettünk az idei március hozta megváltozott világunkról, zenéről, működésről, tapasztalásokról.

Gondolat

A Koenzim Q10 klinikai jelentősége

Q10 Szimpózium Anna Grand Hotel 2011. október 1. Balatonfüred

Kapcsolódó anyagok

Gondolat

Gyömrői Edit – pszichoanalízisen innen és túl

Hosszú életútja végigkísérte a 20. századot, pályáját rekordmennyiségű lakóhely-, nyelv-, név- és szakmaváltás kísérte.

Gondolat

Akaraterő újrafelfedezése

A szerzőpáros meglátása szerint a modern személyiségelméletek főleg strukturális mechanizmusokra épülnek, míg az akaraterő modellje „termodinamikai” szemléletű. Radikális felvetésük szerint az én-tudat is az önszabályozás érdekében jött létre, és az önszabályozás eszközeként érthető meg. Kifejtik, hogy az akaraterő okos és szisztematikus növelése jó beavatkozási pont lehet mind az egyén önfejlesztési kísérleteiben, mind pedig nevelési kérdésekben.

Gondolat

Experimentális fiziológia a 17. században

Dr. Nemes Csaba orvostörténelmi sorozata VI.

Hírvilág

A MAGYAR ÁLLAMI OPERAHÁZ ÉS AZ ERKEL SZÍNHÁZ 2015/2016-OS SZEZONJA

Több mint kétezer programot kínál az Opera és az Erkel Színház a szeptemberben induló új szezonban.

Gondolat

A Nyugat asszonyai

A 20. század elején kibontakozó törekvések, mely a jog, a tudományok és a művészetek területén egyaránt feszegeti a női szerepkörök eddigi kereteit, elméleti diskurzust nyitottak, amik jól szemléltetik a korban átrajzolódó erővonalakat.