Gondolat

Pénz nélkül nincs gyökeres változás – Interjú dr. Verebély Tiborral

2011. AUGUSZTUS 15.

Szöveg nagyítása:

-
+


Nem látom a Semmelweis Tervben az orvosok anyagi megbecsültségének javítását. Egyértelműen ki kellene derülni, hogy az orvosok és a kórházak érdekeltek abban, hogy jó munkájuk révén minél több beteg keresse fel az orvost. Hivatalosan meghatározták a betegutakat, de régi tapasztalat, hogy a hivatalos út hosszú távon nem járható – véli dr. Verebély Tibor, a szakmai kollégium gyermeksebészet tagozatvezetője. - Melyek szakmája legégetőbb problémái? A magyar gyermeksebészet európai mércével mérve is igen fejlett szinten működik. A problémát a szakember utánpótlás jelenti. Annak a néhány szakorvos jelöltnek az 50 százaléka is elhagyja a pályát a szakképesítés megszerzése után, akik belépnek a rezidens programba. Különböző okok miatt váltanak foglalkozást, úgymint külföldi munkavállalás, gyógyszergyári munka, illetve más, jövedelmezőbb szakmák felé való orientálódás – sorolta a problémákat dr. Verebély Tibor, a Semmelweis Egyetem gyermeksebésze. Nehéz megoldani a kórházaknak a szakember utánpótlást. Gondok vannak a vezetői állásokkal is, sok főorvosi állást hosszas rábeszélésre vállalnak el az orvosok, mert semmi jóval nem kecsegtet a beosztás, de annál több rosszal. Magyarországon gond a mobilitás hiánya, nehezen költöznek egyik településről a másikra a munkavállalók. Az egyetemek területén nincs szakemberhiány, megfelelő a korfa és az utánpótlás is. A pénzhiány azonban jelentkezik a szakellátás területén és az egészségügyben dolgozók bérezésében. Szégyenletesen alacsony az egészségügyi szakdolgozók fizetése, nehéz benntartani a szakmában a műtősnőt és az asszisztensnőt. Gyökeres változásnak kell lenni, de ez pénz nélkül elképzelhetetlen. A szakmán belüli ésszerű centralizáció előrébb viheti a dolgot. Sokkal kevesebb emberre lenne szükség például az ügyeletet kiállítani. Budapesten elég lenne 2 centrum is az 5 helyett, amelyekben kevesebb személyzettel lehetne ellátni a munkát, szélesebb spektrumban. Jelenleg dolgozzák ki, hogy mely intézmények tekinthetők régiós illetve országos központnak. Meg kellene adni a minimális műtéti számot betegségenként, de gyerekek esetében érdemes a ritka fejlődési hibákra koncentrálni, specializálódni. Például a Pécsi Egyetemen végezhetnék a hólyagmegnagyobbító, hólyagpótló műtéteket, a Semmelweis Egyetemen az epeút fejlődési rendellenességeket operálnák.

Verebély Tibor


- Milyen javaslatai voltak a Semmelweis Tervre? Nem látom benne az orvosok anyagi megbecsültségének javítását. Egyértelműen ki kellene derülni, hogy az orvosok és a kórházak érdekeltek abban, hogy jó munkájuk révén minél több beteg keresse fel az orvost. Hivatalosan meghatározott betegutak vannak megjelölve, és régi tapasztalat, hogy a hivatalos út hosszú távon nem tartható. Olyan biztosítási rendszert kellene kialakítani, melyben az orvos is részesül az orvost választó beteg biztosításából. - Hogyan tervezi a munkát a tagozat és a tanács tagjaival? A Tagozat és a Tanács tagjai rátermettek, szoros együttműködést tervezek és támaszkodunk a társszakmák képviselőinek véleményére is. - Elmondaná szakmai és személyes életútja legfontosabb eseményeit? A Budapesti Orvostudományi Egyetemen végeztem 1968-ban, majd 1973-ban általános sebész, majd 1975-ben gyermeksebész szakvizsgát tettem. Egyetemi tanár vagyok. Közel 90 közleményem jelent meg, 1 könyvet írtam és 5 könyvben fejezetet írtam. Munkámat Batthyány-Strattmann László-díjjal ismerték el, és megkaptam a Magyar Köztársaság Lovagkeresztjét. Hat gyermekem van, a legidősebb 32 éves, a legfiatalabb 7 hónapos. Hobbim a vitorlázás, versenyzek is. 2011. 06. 22. eLitMed; Császi Erzsébet Kapcsolódó anyagok: Megfelelő képzéssel, s bérrel itthon tarthatók a szakdolgozók

Egészségügyi szakember-mobilitás és egészségügyi rendszerek - Adatok 17 európai országból

Az elvándorló rezidensek sem paraziták

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A rovat további cikkei

Gondolat

Münchhausen báró és az ő szindrómája

Karl Friedrich Hieronymus von Münchhausen báró, német katonatiszt, akinek neve a nagyotmondással forrott össze, 295 éve, 1720. május 11-én született.

Gondolat

Miért vagyunk illetve miért nem vagyunk kaukázusiak?

A paleontológiai leletek és a genetikai vizsgálatok egyértelműen azt mutatják, hogy az emberiség Afrikából származik. Nem kellene használnunk az ezt tagadó, elavult kifejezést.

Gondolat

A szem és a látás a Bibliában

RÁCZ Péter

A látásra vonatkozó igehelyek és értelmezésük, szimbolikus jelentőségük a Bibliában.

Gondolat

Szifilisz vagy hibás gének?

VIII. Henrik betegségei

Gondolat

Veszélyben az egyetemek autonómiája?

Tiltakozó közleményekkel „szavaznak” sorra az egyetemek az alapítványi átalakítás, illetve annak intézési módja ellen. Professzorok, munkatársak, hallgatók, legutóbb az MTA doktorai adtak ki hivatalos állásfoglalást. Megkérdeztünk „kívülállókat”, Freund Tamást, az MTA elnökét, Tillmann József filozófus, esztéta, egyetemi tanárt, Fleck Zoltán jogász, szociológust, tanszékvezető egyetemi tanárt a kialakult helyzetről, a folyamatról, illetve Fábián Istvánt, a debreceni egyetem korábbi rektorát is. Többen a tudományos és kutatómunka, az egyetemi autonómia ellehetetlenülésétől félnek, veszélyes ugyanis, ha ezek a szellemi műhelyek politikai irányítás alá kerülnek. Az MTA elnöke kiemelte az egyetemi autonómia tiszteletben tartásának és a döntések előtti tisztázó vitáknak a fontosságát.

Kapcsolódó anyagok

Hírvilág

Mennyit ér a vesém?

A miért illegális a szervkereskedelem? című interjúban Bognár Gergely bioetikus felvázolja e kérdéskör jelenségeit.

COVID-19

Enyhe tünetmentes, SARS-CoV-2-fertőzött járóbetegeknél észlelt íz- és szagérzékelési változások

A Covid-19-ről szóló beszámolók a betegség súlyosságától függően, tünetileg leggyakrabban a lázat, a fáradtságot, a száraz köhögést, az izomfájdalmat és a légszomjat említik. Ugyanakkor a szerzők tudomása szerint eddig csak egy tanulmány foglalkozott Covid-19 fertőzötteknél a szag- vagy ízérzékelésben bekövetkezett változásokkal, és 34%-os prevalenciát állapítottak meg a kórházban kezeltek körében. Viszont a tanulmány nem közölt adatot a megváltozott érzékelés idejéről és a többi tünethez való viszonyáról.

Gondolat

Münchhausen báró és az ő szindrómája

Karl Friedrich Hieronymus von Münchhausen báró, német katonatiszt, akinek neve a nagyotmondással forrott össze, 295 éve, 1720. május 11-én született.

Klinikum

Az inzulinrezisztencia gyógyszeres kezelése

Az inzulinrezisztencia több betegség, szindróma pathogenezisében részt vesz, ezek közül a legfontosabb a metabolikus szindróma, a 2-es típusú cukorbetegség, a polycystás ovarium szindróma

Hírvilág

Valóban „egészségesebb” a patikai só? - Tények, tévhitek és ellentmondások a nátrium-kloriddal kapcsolatban

TAKÁCS Gábor, FITTLER András, BOTZ Lajos

Több mint egy éve indították útjára az interneten és különböző fórumokon azt a figyelmeztető hírt, hogy az étkezésre szánt konyhasó kálium-kloriddal kevert, dúsított, sőt akár 100%-ban csak azt tartalmazza. A hírközlő(k) és/vagy annak terjesztői még azt is kihangsúlyozták, összeesküvés elméletekhez illően, hogy ennek következtében a magyar lakosság tudtán és akaratán kívül nátriumszegény diétára van „fogva”. Még azt is megkockáztatták, hogy szerintük egy gyalázatos biológiai népirtásról van szó, hiszen csökken az „egészséges NaCl” bevitel és nő a szervezet számára igen „ártalmas KCl” fogyasztása. Ezáltal -írták embertársaik megsegítésére- számtalan betegségnek lehetünk áldozatai, sőt a krónikus bajainkból éppen ezért nem tudunk meggyógyulni (nemzőképtelenség, allergia, vesebetegség, magas vérnyomás).