Gondolat

Pénz nélkül nincs gyökeres változás – Interjú dr. Verebély Tiborral

2011. AUGUSZTUS 15.


Nem látom a Semmelweis Tervben az orvosok anyagi megbecsültségének javítását. Egyértelműen ki kellene derülni, hogy az orvosok és a kórházak érdekeltek abban, hogy jó munkájuk révén minél több beteg keresse fel az orvost. Hivatalosan meghatározták a betegutakat, de régi tapasztalat, hogy a hivatalos út hosszú távon nem járható – véli dr. Verebély Tibor, a szakmai kollégium gyermeksebészet tagozatvezetője.

- Melyek szakmája legégetőbb problémái?

A magyar gyermeksebészet európai mércével mérve is igen fejlett szinten működik. A problémát a szakember utánpótlás jelenti. Annak a néhány szakorvos jelöltnek az 50 százaléka is elhagyja a pályát a szakképesítés megszerzése után, akik belépnek a rezidens programba. Különböző okok miatt váltanak foglalkozást, úgymint külföldi munkavállalás, gyógyszergyári munka, illetve más, jövedelmezőbb szakmák felé való orientálódás – sorolta a problémákat dr. Verebély Tibor, a Semmelweis Egyetem gyermeksebésze.

Nehéz megoldani a kórházaknak a szakember utánpótlást. Gondok vannak a vezetői állásokkal is, sok főorvosi állást hosszas rábeszélésre vállalnak el az orvosok, mert semmi jóval nem kecsegtet a beosztás, de annál több rosszal. Magyarországon gond a mobilitás hiánya, nehezen költöznek egyik településről a másikra a munkavállalók. Az egyetemek területén nincs szakemberhiány, megfelelő a korfa és az utánpótlás is. A pénzhiány azonban jelentkezik a szakellátás területén és az egészségügyben dolgozók bérezésében. Szégyenletesen alacsony az egészségügyi szakdolgozók fizetése, nehéz benntartani a szakmában a műtősnőt és az asszisztensnőt. Gyökeres változásnak kell lenni, de ez pénz nélkül elképzelhetetlen.

A szakmán belüli ésszerű centralizáció előrébb viheti a dolgot. Sokkal kevesebb emberre lenne szükség például az ügyeletet kiállítani. Budapesten elég lenne 2 centrum is az 5 helyett, amelyekben kevesebb személyzettel lehetne ellátni a munkát, szélesebb spektrumban. Jelenleg dolgozzák ki, hogy mely intézmények tekinthetők régiós illetve országos központnak. Meg kellene adni a minimális műtéti számot betegségenként, de gyerekek esetében érdemes a ritka fejlődési hibákra koncentrálni, specializálódni. Például a Pécsi Egyetemen végezhetnék a hólyagmegnagyobbító, hólyagpótló műtéteket, a Semmelweis Egyetemen az epeút fejlődési rendellenességeket operálnák.


Verebély Tibor




- Milyen javaslatai voltak a Semmelweis Tervre?

Nem látom benne az orvosok anyagi megbecsültségének javítását. Egyértelműen ki kellene derülni, hogy az orvosok és a kórházak érdekeltek abban, hogy jó munkájuk révén minél több beteg keresse fel az orvost. Hivatalosan meghatározott betegutak vannak megjelölve, és régi tapasztalat, hogy a hivatalos út hosszú távon nem tartható.

Olyan biztosítási rendszert kellene kialakítani, melyben az orvos is részesül az orvost választó beteg biztosításából.

- Hogyan tervezi a munkát a tagozat és a tanács tagjaival?

A Tagozat és a Tanács tagjai rátermettek, szoros együttműködést tervezek és támaszkodunk a társszakmák képviselőinek véleményére is.

- Elmondaná szakmai és személyes életútja legfontosabb eseményeit?

A Budapesti Orvostudományi Egyetemen végeztem 1968-ban, majd 1973-ban általános sebész, majd 1975-ben gyermeksebész szakvizsgát tettem. Egyetemi tanár vagyok.
Közel 90 közleményem jelent meg, 1 könyvet írtam és 5 könyvben fejezetet írtam.
Munkámat Batthyány-Strattmann László-díjjal ismerték el, és megkaptam a Magyar Köztársaság Lovagkeresztjét.

Hat gyermekem van, a legidősebb 32 éves, a legfiatalabb 7 hónapos. Hobbim a vitorlázás, versenyzek is.


2011. 06. 22.


eLitMed; Császi Erzsébet


Kapcsolódó anyagok: Megfelelő képzéssel, s bérrel itthon tarthatók a szakdolgozók




Egészségügyi szakember-mobilitás és egészségügyi rendszerek - Adatok 17 európai országból




Az elvándorló rezidensek sem paraziták




HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A rovat további cikkei

Gondolat

Münchhausen báró és az ő szindrómája

Karl Friedrich Hieronymus von Münchhausen báró, német katonatiszt, akinek neve a nagyotmondással forrott össze, 295 éve, 1720. május 11-én született.

Gondolat

Kodálytól Kodályig - Interjú Somogyi-Tóth Dániellel

Somogyi-Tóth Dániel orgonaművész, karmesterrel, a Kodály Filharmónia Debrecen igazgatójával beszélgettünk az idei március hozta megváltozott világunkról, zenéről, működésről, tapasztalásokról.

Gondolat

Miért vagyunk illetve miért nem vagyunk kaukázusiak?

A paleontológiai leletek és a genetikai vizsgálatok egyértelműen azt mutatják, hogy az emberiség Afrikából származik. Nem kellene használnunk az ezt tagadó, elavult kifejezést.

Gondolat

Karinthy öndiagnózisa

NAGY Zsuzsanna

Karinthy Frigyes Utazás a koponyám körül címmel írta meg saját betegségének felfedezését, tüneteinek kialakulását.

Gondolat

A Koenzim Q10 klinikai jelentősége

Q10 Szimpózium Anna Grand Hotel 2011. október 1. Balatonfüred

Kapcsolódó anyagok

Klinikum

Az inzulinrezisztencia gyógyszeres kezelése

Az inzulinrezisztencia több betegség, szindróma pathogenezisében részt vesz, ezek közül a legfontosabb a metabolikus szindróma, a 2-es típusú cukorbetegség, a polycystás ovarium szindróma

Gondolat

Münchhausen báró és az ő szindrómája

Karl Friedrich Hieronymus von Münchhausen báró, német katonatiszt, akinek neve a nagyotmondással forrott össze, 295 éve, 1720. május 11-én született.

Hírvilág

Mennyit ér a vesém?

A miért illegális a szervkereskedelem? című interjúban Bognár Gergely bioetikus felvázolja e kérdéskör jelenségeit.

Hírvilág

Valóban „egészségesebb” a patikai só? - Tények, tévhitek és ellentmondások a nátrium-kloriddal kapcsolatban

TAKÁCS Gábor, FITTLER András, BOTZ Lajos

Több mint egy éve indították útjára az interneten és különböző fórumokon azt a figyelmeztető hírt, hogy az étkezésre szánt konyhasó kálium-kloriddal kevert, dúsított, sőt akár 100%-ban csak azt tartalmazza. A hírközlő(k) és/vagy annak terjesztői még azt is kihangsúlyozták, összeesküvés elméletekhez illően, hogy ennek következtében a magyar lakosság tudtán és akaratán kívül nátriumszegény diétára van „fogva”. Még azt is megkockáztatták, hogy szerintük egy gyalázatos biológiai népirtásról van szó, hiszen csökken az „egészséges NaCl” bevitel és nő a szervezet számára igen „ártalmas KCl” fogyasztása. Ezáltal -írták embertársaik megsegítésére- számtalan betegségnek lehetünk áldozatai, sőt a krónikus bajainkból éppen ezért nem tudunk meggyógyulni (nemzőképtelenség, allergia, vesebetegség, magas vérnyomás).

Hírvilág

EESZT - állandó társ a háziorvosi ellátásban

Az EESZT talán a háziorvosok számára nyújtja a legtöbb segítséget, mivel megismerhetik betegük kórelőzményeit, melyek tekintetében eddig a páciensre voltak utalva. A NEAK által ellenőrzött kötelező adatszolgáltatás biztosítja számukra, hogy a szükséges információkat megtalálhassák a rendszerben, azonban részükre is előír kötelezettségeket, amiket a napokban megjelent jogszabály-módosítás alapján az egészségügyi államigazgatási szerv is ellenőrizni fog.