Gondolat

Onko-kés - interjú Takáts Zoltánnal

2011. AUGUSZTUS 15.

Mind a laikusok, mind a szakmabeliek körében óriási érdeklődést váltott ki a hír, amely szerint Ön a kutatócsoportjával kidolgozott egy speciális műtéti eszközt, az onkokést, amely közvetlenül informálja a műtétet végző sebészt arról, hogy az éppen az eszköz környezetében lévő szövet vajon ép vagy daganatos-e. Ez az információ igen értékes, tekintve a daganatok épben való kimetszésének kívánalmát.

- Ön és munkatársai milyen kapcsolatban állnak a sebészettel, és milyen indíttatásból kezdtek dolgozni az eszköz kifejlesztésén?
Semmilyenben, alapvetően kutató vegyészek és biológusok vagyunk. Az elmúlt 10 év során azonban olyan analitikai módszereket fejlesztettünk, amelyek alkalmasak a minták közvetlen és azonnali jellemzésére. Ezen módszerekhez kerestünk alkalmazást, és ilyen módon jutottunk el a műtét közbeni szövetazonosítás problémájához.

-Milyen elven működik az eszköz? Milyen információkat közvetít, és milyen úton, hová kerül az információ? Az eszköz valóságos késként is funkcionál?
Az eszköz az elektrosebészeti (ill. lézersebészeti) beavatkozások során keletkező aeroszol („füst”) kémiai összetételét vizsgálja valós időben. Ilyen módon tulajdonképpen egy elektrosebészeti vágóeszköz és egy kémiai analizátor, ún. tömegspektrométer kombinációja.

-A kapott információt hogyan „fordítják le” a sebész számára? Mit lát vagy hall az operatőr? Műtét közben szükség van egy háttérben működő csapatra, aki értékeli a kapott adatokat, esetleg elég egy technikus, aki a készüléket kezeli?
A kapott tömegspektrometriás információt egyfajta „ujjlenyomatként” használjuk, amelyet lineáris statisztikai módszerek segítségével vetünk össze egy adatbázissal. A kapott információ hisztológiai jellegű, azaz a készülék egy szövettípust ír ki, és egy azonosítási valószínűséget. A rendszer teljesen automatizált, azaz technikusra sincs szükség a műtőben.



-Hogyan tudják – vagy tudja a készülék - megállapítani, hogy a rengeteg különféle daganatszövet közül melyiknek milyen tömegspektrometriás érték felel meg?
Ez az összehasonlításhoz/azonosításhoz használt adatbázistól függ. Amennyiben az adatbázis tartalmazza az adott szövettípus autentikus spektrumát, az azonosítás sikeresen kivitelezhető.

-Mennyire markáns, mennyire szignifikáns a tömegspektrometriás értékek eltérése, amelyre a módszert alapozták, az egyes szövetféleségek, illetve az ép és a kóros szövetek között? Az értékelés biztonságosnak tekinthető?
A különböző szövettípusok egyértelműen elkülöníthetőek, lényegében a klasszikus hisztológiával összevethető hibaszázalékkal.

-Van-e már elég - állatkísérletes, illetve humán - adatuk arra, hogy statisztikailag értékeljék, mekkora az érzékenysége és a specificitása ennek az új módszernek?
Igen, egyes humán tumortípusok esetében már van. Lényegében 0% fals negatív érték mellett a fals pozitív ráta 3% alatt tartható.

-A daganatsebészeten kívül más területeken is alkalmazható lesz az onkokés?
Igen, pl. krónikus gyulladásos megbetegedések esetében.

-Mióta alkalmazzák az onkokést a humán sebészetben? Hozzávetőleg hány beavatkozást végeztek és hány intézményben? Külföldi intézmények is részt vesznek a kutatásban?
Nem alkalmazzák, jelenleg az adatbázis kiépítése és tesztelése van folyamatban.

-Szembesülnek-e szakmai nehézségekkel? Az előnyök mellett kell-e hátránnyal, korlátokkal, netán mellékhatással számolni?
A legnagyobb fejlesztési nehézség abból adódik, hogy humán tumoros szövetből – bizonyos kivételektől eltekintve – nem etikus az in-vivo mintavétel, a metasztázis képzés kockázata miatt. Ilyen módon meglehetősen nehéz az autentikus adatok begyűjtése.

-Kapnak-e elegendő finanszírozást a kutatáshoz? Milyen ütemben tervezik az eszköz bekerülését a klinikai gyakorlatba?
Elméletileg igen, gyakorlatilag a hazai pályázati pénzek folyósítása nagy mértékben kiszámíthatatlan, azaz a már elnyert támogatást nem kapjuk meg időben. Reményeink szerint a következő 2 év során megkezdődhet az eszköz gyakorlati alkalmazása.

- Milyen más, korábbi eljárásokat válthat ki ez az új eszköz? Nem lesz e túl drága, vagy éppen ellenkezőleg: jelent-e költségmegtakarítást?
A műtét közbeni szövettani vizsgálatokat válthatja ki. A műszer drága, viszont lényegesen csökkentheti a lokális recidívák gyakoriságát, így további műtétek válnak elkerülhetővé.

eLitMed.hu

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A rovat további cikkei

Gondolat

Münchhausen báró és az ő szindrómája

Karl Friedrich Hieronymus von Münchhausen báró, német katonatiszt, akinek neve a nagyotmondással forrott össze, 295 éve, 1720. május 11-én született.

Gondolat

Kodálytól Kodályig - Interjú Somogyi-Tóth Dániellel

Somogyi-Tóth Dániel orgonaművész, karmesterrel, a Kodály Filharmónia Debrecen igazgatójával beszélgettünk az idei március hozta megváltozott világunkról, zenéről, működésről, tapasztalásokról.

Gondolat

Miért vagyunk illetve miért nem vagyunk kaukázusiak?

A paleontológiai leletek és a genetikai vizsgálatok egyértelműen azt mutatják, hogy az emberiség Afrikából származik. Nem kellene használnunk az ezt tagadó, elavult kifejezést.

Gondolat

Karinthy öndiagnózisa

NAGY Zsuzsanna

Karinthy Frigyes Utazás a koponyám körül címmel írta meg saját betegségének felfedezését, tüneteinek kialakulását.

Gondolat

A Koenzim Q10 klinikai jelentősége

Q10 Szimpózium Anna Grand Hotel 2011. október 1. Balatonfüred

Kapcsolódó anyagok

Gondolat

Kodálytól Kodályig - Interjú Somogyi-Tóth Dániellel

Somogyi-Tóth Dániel orgonaművész, karmesterrel, a Kodály Filharmónia Debrecen igazgatójával beszélgettünk az idei március hozta megváltozott világunkról, zenéről, működésről, tapasztalásokról.

Gondolat

Béke velünk? Halasi Zoltánnal Csontos Erika beszélgetett

CSONTOS Erika

Halasi Zoltán költőként, esszéistaként, műfordítóként lett ismert és elismert. Már a publicisztikája is jelezte széleskörű érdeklődését a különféle kultúrák iránt, aztán egy váratlan fordulattal prózát kezdett írni. Még váratlanabb, hogy ez a próza az elsüllyedt kelet-európai zsidó kultúrát idézte meg. Az apropót hozzá egy lengyelországi zsidó költő jiddis nyelvű holokauszt-poémájának lefordítása szolgáltatta.

Gondolat

Egy halálra ítélt szakma végváraiban – Interjú dr. Prinz Gyulával

Mióta kineveztek tagozatvezetőnek, felhívtam valamennyi hazai fertőző osztályt, hogy megismerjem a valós helyzetet. Kétségbeejtő a fertőző osztályokon dolgozó orvosok létszáma, korösszetétele, és számos helyen aggasztó, hogy milyen nagy távolságra kell küldeni a mikrobiológiai mintákat. Valamennyi kórházban szükség van a klinikai mikrobiológiai és az infektológiai szolgálatra. A fejlett világban a világon mindenütt így van, ez nem tisztán pénz kérdése, hanem szemléleté is – mondta dr. Prinz Gyula a szakmai kollégium infektológia tagozatvezetője.

Hírvilág

Elmerülni a pillanatban - beszélgetés Perczel Forintos Dórával

Depresszió esetén az Amerikai Pszichiátriai Társaság protokollja szerint a kognitív viselkedésterápia az első választandó megoldás. Egy belső figyelemmel dolgozó módszer eredményeiről és jövőjéről kérdeztük a nemzetközi szakembert.

Gondolat

Nem a pénz, az egyedi tudás a mérce – Interjú dr. Bene Ruzsenával

Nem csak pénzkérdés, hogy a plasztikai sebészek az állami egyészségügyben maradjanak – véli dr. Bene Ruzsena, a Bethesda Gyermekkórház Égéssérült Gyermekeket Gyógyító Országos Központjának osztályvezető plasztikai sebésze. A történelemből ismert orvosokra hivatkozik, akik a gyakorlat megszerzése, a szakma iránti szeretet, a betegek segítése miatt dolgoztak a közszférában és a szegényeket magánpraxisukban ingyen gyógyították.