Ökológia

NFFT jelentés: siker?

2011. AUGUSZTUS 15.

Szöveg nagyítása:

-
+

A Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács megtartotta ciklust záró, értékelő ülését. A résztvevők értékelték a tanács másfél éves munkáját, foglalkoztak a Jövőkereső jelentés társadalmi párbeszédének feladataival, és elfogadták a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Stratégia elkészítésével kapcsolatos feladatok ütemtervét. A Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács 2008. október 10-én kezdte meg működését az Országgyűlés tanácsadó testületeként. Feladata, hogy a fenntartható fejlődés tárgykörében véleményezze az Országgyűlés elé kerülő jogszabálytervezeteket, illetve hogy e kérdéskörben saját javaslatokat tegyen. Az összetételében Európa-szerte egyedülálló szervezet tagjait a parlamenti pártok, a Kormány, a Magyar Tudományos Akadémia, a gazdasági kamarák, az egyházak, a szakszervezetek, a munkaadói szervezetek, az önkormányzati szövetségek, a MTESZ, a Rektori Konferencia és a civil szervezetek delegálják. A Tanács civil tagjait közel ötszáz szervezet választotta meg. Az NFFT az elmúlt másfél évben elkészítette a nemzeti fenntarthatósági stratégia alapjául szolgáló, a jelenlegi helyzetet komplexen vizsgáló Jövőkereső jelentést. A jelentést, melynek jelenleg a társadalmi vitája folyik, az NFFT 2009 decemberében ismertette meg az Országgyűléssel. A Jövőkeresőn alapuló stratégia első változatának elkészítését a szeptemberig tartó társadalmi vita utánra ütemezte a Tanács. A Jelentés elérhető az NFFT honlapjáról, továbbá rövidített és teljes terjedelemben nyomtatott kiadvány formájában is. Az NFFT jelentésében Magyarország ökológiai lábnyomát is igyekezett meghatározni, az ökológiai lábnyom fogalmáról egy rövid videó itt látható: A Tanács jelentős eredményt ért el azzal is, hogy január 29-én benyújtotta az Országgyűlésnek az Éghajlatvédelmi Kerettörvényt. A tervezet elkészítésével 2009 júniusában konszenzusos országgyűlési határozattal bízta meg az testületet a Parlament, a benyújtásra kerülő szöveget 2010. január 21-i ülésén fogadta el a Tanács. Bár a javaslattal kapcsolatos végszavazásra e ciklusban nem került sor, a mai ülésen a tagok meghatározták a kerettörvény továbbvitelével kapcsolatos feladatokat, melyek között nagy hangsúlyt kaptak az egyeztetési kérdések. Az NFFT mai ülése volt az utolsó a 2006-2010-es parlamenti ciklusban, június 17-én már egy új összetételű testület fog összeülni és folytatni a megkezdett munkát. A fenntartható fejlődés eléréséhez ugyanis hosszú távú – akár generációkon átívelő – együttműködésen alapuló szemléletváltásra van szükség a társadalom minden szereplője részéről Ezen az úton tett egy határozott lépést a Magyar Országgyűlés. Az NFFT elnöke Dr. Katona Béla, az Országgyűlés Elnöke, társelnökei Szabó Imre, miniszter, Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium, Láng István, akadémikus, Magyar Tudományos Akadémia, Nagy Andor, parlamenti képviselő, Kereszténydemokrata Néppárt és Prof. Dr. Papp Zoltán, egyetemi tanár, Magyar Kardiovaszkuláris Rehabilitációs Társaság voltak. Tiszteletbeli elnök Szili Katalin. Forrás: NFFT

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A rovat további cikkei

Ökológia

Túlfogyasztás és lelki kiteljesedés – Gyulai Iván új kötetéről

A szerző ökológus, a hazai környezet-, és természetvédelem ismert szakembere és a fenntartható fejlődés fáradhatatlan kutatója és propagátora. Gyulai Iván e kötetében a fenntartható fejlődés koncepcióját mutatja be. Nagyon világosan, közérthetően, rendszerszemléletben. Onnan indul el, hogy a megközelítésmód fókuszában nem az emberi igények, hanem a szükségletek kielégítésének biztosítása áll. Ez a kérdéskör magyar irodalmában gyakran összekeveredik.

Ökológia

Minamata kór – Valami új a nap alatt

A kötet alapján teljes bizonyossággal látható, hogy a klíma változása, a tiszta ivóvíz hiánya, a lecsökkent biológiai sokféleség rengeteg viszontagságot hoz még az emberiség számára.

Ökológia

Mennyi az elég?

Az SZVT Kutatási és Fejlesztési Központ székházában került sor arra az interaktív konferenciára, melynek témája Gyulai Iván „Fenntartható fejlődés” tanulmányának három fejezete volt. Az egyes fejezetekhez korreferátumok hangzottak el Gyulai Iván rövid ismertetőit követően, majd a hallgatóság oszthatta meg észrevételeit...

Ökológia

A katasztrofikus klímaváltozási szcenáriók kutatása

A klímaváltozással foglalkozó szakirodalom áttekintését is elvégző közleményben Luke Kemp és munkatársai (amerikai, kínai, brit, holland és német kutatók) kifejtik: bár a kulcsfontosságú Torontói Deklaráció már 1988-ban megállapította, hogy a klímaváltozás lehetséges következményeinél csak egy globális nukleáris háború következményei lehetnek rosszabbak...

Ökológia

A fészkesvirágzatú növények (Asteraceae) szerepe az emberi egészség védelmében

Az Asteraceae család, azaz a fészkesvirágzatúak a világ egyik legszélesebb elterjedésű és legfajgazdagabb növénycsaládja. Olyan növényeket sorolunk ide, mint a pongyola pitypang, a saláta, a cikória, a kamilla és az articsóka. E taxon egészségügyi jelentőségét vizsgálták a The Plants of the Asteraceae Family as Agents in the Protection of Human Health című tanulmány szerzői. Nagy diverzitásuk ellenére a legtöbb faj kémiai összetétele alapjaiban hasonló, a prebiotikus tulajdonságú inulinnak mindegyikük jó forrása. Emellett erős antioxidáns, gyulladáscsökkentő, antimikrobiális, vizelethajtó és sebgyógyító hatást is kifejtenek.

Kapcsolódó anyagok

Klinikum

Problémák a Pfizer Covid-19 elleni vakcina vizsgálataiban

Mint az akkor a kutatásszervező Ventavia Research Group alkalmazásában álló regionális igazgató a The BMJ-nek elmondta, a Ventavia adatokat hamisított, nem maszkolt/nem vak módon kezelte a betegeket, nem megfelelően képzett vakcinátorokat alkalmazott, és a III. fázisú vizsgálatok során nem követte megfelelően a betegek által jelentett adverz eseményeket. A cég minőség-ellenőrzéssel foglalkozó munkatársai olyan sok problémát találtak, aminek megoldására képtelenek voltak. Miután a Ventavia vezetését a regionális igazgató, Brook Jackson többször is tájékoztatta a problémákról, az FDA-nak is panaszos e-mailt írt – a Ventavia még aznap kirúgta.

Klinikum

Klinikai vizsgálatokról

A klinikai vizsgálatok célja megtalálni a betegségek megelőzésének, diagnosztikájának vagy kezelésének megfelelő módját. A kezelést tekintve a klinikai vizsgálatok célja gyakran annak megállapítása, hogy az új kezelés hatásosabb és kevesebb mellékhatással jár, mint más, már a gyakorlatban használt eljárás. A klinikai vizsgálatokat a félig-kísérletek közé sorolják és akár több vizsgálat együttes kiértékelésére is szükség lehet az eredmények általánosításához (metaanalízis, evidence synthesis).

Klinikum

Az adherencia és jelentősége a reumatológiai betegek ellátásában – ahogyan azt a szakdolgozó látja - A Figyelő 2016;1

MARGITHÁZINÉ Szabó Emese

Az adherencia WHO szerinti definíciója „az egyén egészségügyi szakemberrel egyeztetett ajánlásoknak megfelelő viselkedése a gyógyszerszedés, diéta és az életmódváltozás területén”. A beteg az egészségügyi dolgozókkal együtt a gyógyítás aktív részesévé kell, hogy váljon.

Ökológia

Mennyi az elég?

Az SZVT Kutatási és Fejlesztési Központ székházában került sor arra az interaktív konferenciára, melynek témája Gyulai Iván „Fenntartható fejlődés” tanulmányának három fejezete volt. Az egyes fejezetekhez korreferátumok hangzottak el Gyulai Iván rövid ismertetőit követően, majd a hallgatóság oszthatta meg észrevételeit...

Gondolat

Az emberiség öt nagy ostora

Soha az emberiség történetében nem volt olyan betegség, amely az orvoslást, a társadalom szociális szerkezetét és a túlvilág képzetét döntőbben determinálta volna, mint a lepra és a pestis...