Gondolat

Népballadák atyja

2015. MÁRCIUS 25.

1811. június 28-án született Erdélyben, a Kovászna megyei Nagyajtán (ma Románia). A kolozsvári egyetemen tanult teológiát, majd jogot. 1835-ben választották meg kolozsvári unitárius lelkésznek, de még ebben az évben külföldre küldték, hogy hittudományi tanulmányokat folytasson. 1837-ig a berlini egyetemen tanult, ahol bölcsészettudományt is hallgatott, Johann Gottfried Herder és a Grimm testvérek művei már akkor a népköltészetre irányították figyelmét.

Hazatérése után 1840-ben pappá szentelték. 1861-ben püspökké választották, emellett Kolozsváron unitárius kollégiumi tanárként dolgozott. Szintén 1861-ben többedmagával megalapította az unitárius teológiai és egyháztörténeti Keresztény Magvető című teológiai folyóiratot, amely még napjainkban is megjelenik. Emellett cikkei jelentek meg a Vasárnapi Újságban, az Erdélyi Híradóban és a Kolozsvári Közlönyben.

1840-től kezdett foglalkozni székely népköltészeti művek gyűjtésével, a Magyar Tudományos Akadémia 1841-ben választotta levelező tagjává, 1863-ban lett a Kisfaludy Társaság tagja.

1863-ban jelent meg Vadrózsák című kötete, amely székelyföldi balladákat, dalokat, találós kérdéseket, népmeséket, valamint a székely nyelvjárásokról összeállított tájszótárt és egy tanulmányt tartalmaz. Főleg népballadákat gyűjtött elsősorban Székelyföldön, hiszen az ottani unitárius papokat, tanítókat vonhatta be a munkába. A legtöbb klasszikus népballadát ő adta ki legelőször, a magyar néprajztudomány első jelentős - a balladák eredetére vonatkozó - vitáját is ő indította el (Arany János kifejezésével: Vadrózsa-pör), ezzel felvetette az összehasonlító folklórtudomány művelésének szükségességét.

További fontos munkája a Magyar Népköltési Gyűjtemény, Székely Népköltési Gyűjtemény, mindkettőt halála után adták ki. Halála miatt a Vadrózsák című népköltészeti gyűjtésének további kötetei sem jelentek meg. Hagyatéka Budapestre került a Kisfaludi Társaság gondnoksága alá, a Magyar Tudományos Akadémián őrizték. A gyűjtemény csodával határos módon menekült meg pusztulástól, ismeretlen okból az akadémia pincéjében befalazták, és csak az épület 1949. évi renoválásakor került elő.

2013-ban - 150 évvel az első kötet megjelenése után - adta ki a második kötetet a kolozsvári Kriza János Néprajzi Társaság Az erdélyi néphagyományok alcímmel. A meséket és mondákat tartalmazó harmadik kötet megjelentését is tervezik.

Forrás: MTI

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A rovat további cikkei

Gondolat

Münchhausen báró és az ő szindrómája

Karl Friedrich Hieronymus von Münchhausen báró, német katonatiszt, akinek neve a nagyotmondással forrott össze, 295 éve, 1720. május 11-én született.

Gondolat

Miért vagyunk illetve miért nem vagyunk kaukázusiak?

A paleontológiai leletek és a genetikai vizsgálatok egyértelműen azt mutatják, hogy az emberiség Afrikából származik. Nem kellene használnunk az ezt tagadó, elavult kifejezést.

Gondolat

Szifilisz vagy hibás gének?

VIII. Henrik betegségei

Gondolat

Veszélyben az egyetemek autonómiája?

Tiltakozó közleményekkel „szavaznak” sorra az egyetemek az alapítványi átalakítás, illetve annak intézési módja ellen. Professzorok, munkatársak, hallgatók, legutóbb az MTA doktorai adtak ki hivatalos állásfoglalást. Megkérdeztünk „kívülállókat”, Freund Tamást, az MTA elnökét, Tillmann József filozófus, esztéta, egyetemi tanárt, Fleck Zoltán jogász, szociológust, tanszékvezető egyetemi tanárt a kialakult helyzetről, a folyamatról, illetve Fábián Istvánt, a debreceni egyetem korábbi rektorát is. Többen a tudományos és kutatómunka, az egyetemi autonómia ellehetetlenülésétől félnek, veszélyes ugyanis, ha ezek a szellemi műhelyek politikai irányítás alá kerülnek. Az MTA elnöke kiemelte az egyetemi autonómia tiszteletben tartásának és a döntések előtti tisztázó vitáknak a fontosságát.

Gondolat

A szem és a látás a Bibliában

RÁCZ Péter

A látásra vonatkozó igehelyek és értelmezésük, szimbolikus jelentőségük a Bibliában.

Kapcsolódó anyagok

Gondolat

A szem és a látás a Bibliában

RÁCZ Péter

A látásra vonatkozó igehelyek és értelmezésük, szimbolikus jelentőségük a Bibliában.

Hírvilág

H1N1 vakcina: elgondolkodtató részletek egy markáns megfogalmazásairól ismert mikrobiológus álláspontja

Orvosi körökben hisztériakeltésnek tartják a H1N1-influenza és az ellene készített védőoltás mögötti kampányt, amelynek eredményeként azt még azelőtt forgalomba hozták, hogy biztosan tudnánk...

Hírvilág

A Kalmopyrin atyja

130 éve, 1872. szeptember 23-án született Richter Gedeon.

Gondolat

A számítógép atyja

Konrad Ernst Otto Zuse német tudós, feltaláló, a számítógép egyik "atyja" 105 éve 1910. június 22-én született Berlinben.

Gondolat

Az igazi orvos, alkimista

Paracelsus: a gyógyítás csak akkor lehet tökéletes, ha szeretetből fakad.