Gondolat

Népballadák atyja

2015. MÁRCIUS 25.

1811. június 28-án született Erdélyben, a Kovászna megyei Nagyajtán (ma Románia). A kolozsvári egyetemen tanult teológiát, majd jogot. 1835-ben választották meg kolozsvári unitárius lelkésznek, de még ebben az évben külföldre küldték, hogy hittudományi tanulmányokat folytasson. 1837-ig a berlini egyetemen tanult, ahol bölcsészettudományt is hallgatott, Johann Gottfried Herder és a Grimm testvérek művei már akkor a népköltészetre irányították figyelmét.

Hazatérése után 1840-ben pappá szentelték. 1861-ben püspökké választották, emellett Kolozsváron unitárius kollégiumi tanárként dolgozott. Szintén 1861-ben többedmagával megalapította az unitárius teológiai és egyháztörténeti Keresztény Magvető című teológiai folyóiratot, amely még napjainkban is megjelenik. Emellett cikkei jelentek meg a Vasárnapi Újságban, az Erdélyi Híradóban és a Kolozsvári Közlönyben.

1840-től kezdett foglalkozni székely népköltészeti művek gyűjtésével, a Magyar Tudományos Akadémia 1841-ben választotta levelező tagjává, 1863-ban lett a Kisfaludy Társaság tagja.

1863-ban jelent meg Vadrózsák című kötete, amely székelyföldi balladákat, dalokat, találós kérdéseket, népmeséket, valamint a székely nyelvjárásokról összeállított tájszótárt és egy tanulmányt tartalmaz. Főleg népballadákat gyűjtött elsősorban Székelyföldön, hiszen az ottani unitárius papokat, tanítókat vonhatta be a munkába. A legtöbb klasszikus népballadát ő adta ki legelőször, a magyar néprajztudomány első jelentős - a balladák eredetére vonatkozó - vitáját is ő indította el (Arany János kifejezésével: Vadrózsa-pör), ezzel felvetette az összehasonlító folklórtudomány művelésének szükségességét.

További fontos munkája a Magyar Népköltési Gyűjtemény, Székely Népköltési Gyűjtemény, mindkettőt halála után adták ki. Halála miatt a Vadrózsák című népköltészeti gyűjtésének további kötetei sem jelentek meg. Hagyatéka Budapestre került a Kisfaludi Társaság gondnoksága alá, a Magyar Tudományos Akadémián őrizték. A gyűjtemény csodával határos módon menekült meg pusztulástól, ismeretlen okból az akadémia pincéjében befalazták, és csak az épület 1949. évi renoválásakor került elő.

2013-ban - 150 évvel az első kötet megjelenése után - adta ki a második kötetet a kolozsvári Kriza János Néprajzi Társaság Az erdélyi néphagyományok alcímmel. A meséket és mondákat tartalmazó harmadik kötet megjelentését is tervezik.

Forrás: MTI

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A rovat további cikkei

Gondolat

Münchhausen báró és az ő szindrómája

Karl Friedrich Hieronymus von Münchhausen báró, német katonatiszt, akinek neve a nagyotmondással forrott össze, 295 éve, 1720. május 11-én született.

Gondolat

Miért vagyunk illetve miért nem vagyunk kaukázusiak?

A paleontológiai leletek és a genetikai vizsgálatok egyértelműen azt mutatják, hogy az emberiség Afrikából származik. Nem kellene használnunk az ezt tagadó, elavult kifejezést.

Gondolat

A szem és a látás a Bibliában

RÁCZ Péter

A látásra vonatkozó igehelyek és értelmezésük, szimbolikus jelentőségük a Bibliában.

Gondolat

Kodálytól Kodályig - Interjú Somogyi-Tóth Dániellel

Somogyi-Tóth Dániel orgonaművész, karmesterrel, a Kodály Filharmónia Debrecen igazgatójával beszélgettünk az idei március hozta megváltozott világunkról, zenéről, működésről, tapasztalásokról.

Gondolat

A Koenzim Q10 klinikai jelentősége

Q10 Szimpózium Anna Grand Hotel 2011. október 1. Balatonfüred

Kapcsolódó anyagok

Gondolat

A szem és a látás a Bibliában

RÁCZ Péter

A látásra vonatkozó igehelyek és értelmezésük, szimbolikus jelentőségük a Bibliában.

Hírvilág

H1N1 vakcina: elgondolkodtató részletek egy markáns megfogalmazásairól ismert mikrobiológus álláspontja

Orvosi körökben hisztériakeltésnek tartják a H1N1-influenza és az ellene készített védőoltás mögötti kampányt, amelynek eredményeként azt még azelőtt forgalomba hozták, hogy biztosan tudnánk...

Hírvilág

A Kalmopyrin atyja

130 éve, 1872. szeptember 23-án született Richter Gedeon.

Gondolat

Az igazi orvos, alkimista

Paracelsus: a gyógyítás csak akkor lehet tökéletes, ha szeretetből fakad.

Gondolat

A számítógép atyja

Konrad Ernst Otto Zuse német tudós, feltaláló, a számítógép egyik "atyja" 105 éve 1910. június 22-én született Berlinben.