James Parkinson 1817-ben elsőként írta le a róla elnevezett kórképet jellemző tünet együttest. Az elmúlt 200 év alatt számos tudományos kutatás célpontja lett a Parkinson-kór alaposabb megismerése, ám a betegség etiológiája mind a mai napig nem teljesen tisztázott. Több tudományos közlemény is beszámolt a genetikai és környezeti tényezők együtthatásának domináns szerepéről a Parkinson-kór kialakulásában.

Több mint egy éve indították útjára az interneten és különböző fórumokon azt a figyelmeztető hírt, hogy az étkezésre szánt konyhasó kálium-kloriddal kevert, dúsított, sőt akár 100%-ban csak azt tartalmazza. A hírközlő(k) és/vagy annak terjesztői még azt is kihangsúlyozták, összeesküvés elméletekhez illően, hogy ennek következtében a magyar lakosság tudtán és akaratán kívül nátriumszegény diétára van „fogva”. Még azt is megkockáztatták, hogy szerintük egy gyalázatos biológiai népirtásról van szó, hiszen csökken az „egészséges NaCl” bevitel és nő a szervezet számára igen „ártalmas KCl” fogyasztása. Ezáltal -írták embertársaik megsegítésére- számtalan betegségnek lehetünk áldozatai, sőt a krónikus bajainkból éppen ezért nem tudunk meggyógyulni (nemzőképtelenség, allergia, vesebetegség, magas vérnyomás).

Az idei Semmelweis-nap különös ünnep az egészségügyben, reményeink szerint egyfajta lezárása a járványidőszaknak. Azonban nem mehetünk úgy tovább, mintha mi sem történt volna. A Bethesda Gyermekkórház ezért különös könyvkiadásra szánt el magát: recepteken, ételeken keresztül mutatja be az elmúlt időszak hőseit, az egészségügyben dolgozókat. Receptre írva – így főzünk a Bethesda Gyermekkórházban címmel szakácskönyvet adott ki a kórház, közelebb hozva egy gyógyító intézmény hétköznapjait az olvasóhoz.

A SARS-CoV-2 vírus fertőzés kapcsán még nem ismerjük pontosan a szervezet antitest válaszát, illetve az antitestek kimutatásának klinikai értékét sem tudjuk még felmérni.