Fenntarthatóság

Mélyszegénység és kirekesztés az EU-ban

2011. AUGUSZTUS 15.

Hétfőn Budapesten is ünnepélyesen megnyitották a Szegénység és a Társadalmi Kirekesztés Elleni Küzdelem Európai Évének magyarországi programját. A Millenáris Jövő Háza csarnokában tartott rendezvényen Herczog László szociális és munkaügyi miniszter szólt arról, hogy a társadalomban a gyermekek a legkiszolgáltatottabbak, ezért különös felelősséggel kell viszonyulni hozzájuk.

Magyarországon a népesség 12%-a, körülbelül 1,2 millió ember él mélyszegénységben. A létminimum alatt Borsod-Abaúj-Zemplén, Nógrád, Szolnok vagy Somogy megyében is sokan élnek, de Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében a legrosszabb a helyzet. A gyermekek élelmezése is sok 1helyütt gondot okoz. Gyakran előfordul, hogy csak egyszer étkeznek naponta, azt is az iskolában.

A szaktárca szerint a probléma leggyakrabban a képzetlenségből fakad, ezért Herczog László szerint nem segélyezésben, hanem komplex programokban kell keresni a megoldást. „Egyidejűleg kell munkahelyekhez segíteni a hátrányos helyzetűeket, a szegényeket, hozzáférhetővé kell tenni a szolgáltatásokat, és meg kell oldani a lakhatási problémákat” – fogalmazott a szociális és munkaügyi miniszter.
De nem csak itthon vannak sokan azok, akik hónapról hónapra tengődnek. Az Unióban a legfrissebb adatok szerint a lakosság 16%-a, vagyis mintegy 20 millió ember a szegénységi küszöb alatt él.

Az Európai Uniónak kötelezettsége a gyermekek iránt, hogy a diákok is megszerezhessék a tudást, amellyel később munkába állhatnak, a munkanélküliek többsége ugyanis a szakképzettség nélküliek köréből kerül ki. A szegénység okai között szerepel a kirekesztettség is, ennek felszámolását már az óvodákban meg kell kezdeni.
Anne Degrand-Guillaud, az európai év uniós koordinátora arról beszélt, hogy 2020-ig 20 millióval szeretnék csökkenteni a szegények számát az EU-ban, ahol jelenleg minden hatodik ember a létminimum alatt él.

A szolidaritás és a társadalmi igazságosság fogalmát vissza kell emelni a köztudatba, ennek keretében kell küzdeni a munkanélküliség és a gazdasági válság ellen.
Kocsis István, a Magyar Szegénységellenes Hálózat vezetője szerint 2000-ben Lisszabonban arról határoztak az unió vezetői, hogy 18-ról 10%-ra kell csökkenteni a szegénység arányát a társadalomban, ám ezt nem tudták teljesíteni.
A Szegénység és a Társadalmi Kirekesztés Elleni Küzdelem Európai Éve keretében programjaik megvalósítására a helyi közösségek pályázhatnak. A szociális szempontokat kellene előtérbe helyezni a szakpolitikában és az állami költségvetésben, hogy a szolidaritás elve érvényesüljön.

A rendezvényen elhangzott kerekasztal-beszélgetésen a szegénység szószólói és a szociális szakemberek folytattak párbeszédet. A gyerekek és gyerekes családok szegénysége (Szvoboda Zoltánné és Bass László), lakhatási problémák (Majorné Rugyai Éva és Gyuris Tamás) és romákat érintő diszkrimináció (Kiss Csabáné és Szuhai Péter) mellett szóltak személyes élményeikről és szakmai szempontokról.


Forrás: LEF
https://www.szegenysegellen.hu

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A rovat további cikkei

Fenntarthatóság

Túlfogyasztás és lelki kiteljesedés – Gyulai Iván új kötetéről

A szerző ökológus, a hazai környezet-, és természetvédelem ismert szakembere és a fenntartható fejlődés fáradhatatlan kutatója és propagátora. Gyulai Iván e kötetében a fenntartható fejlődés koncepcióját mutatja be. Nagyon világosan, közérthetően, rendszerszemléletben. Onnan indul el, hogy a megközelítésmód fókuszában nem az emberi igények, hanem a szükségletek kielégítésének biztosítása áll. Ez a kérdéskör magyar irodalmában gyakran összekeveredik.

Fenntarthatóság

Minamata kór – Valami új a nap alatt

A kötet alapján teljes bizonyossággal látható, hogy a klíma változása, a tiszta ivóvíz hiánya, a lecsökkent biológiai sokféleség rengeteg viszontagságot hoz még az emberiség számára.

Fenntarthatóság

Mennyi az elég?

Az SZVT Kutatási és Fejlesztési Központ székházában került sor arra az interaktív konferenciára, melynek témája Gyulai Iván „Fenntartható fejlődés” tanulmányának három fejezete volt. Az egyes fejezetekhez korreferátumok hangzottak el Gyulai Iván rövid ismertetőit követően, majd a hallgatóság oszthatta meg észrevételeit...

Fenntarthatóság

Reflexiók a kibontakozó ökológiai krízisre az 1970-es évek művészetében

Az ökológiai gondolkodás az 1970-es évekig nem volt számottevő jelentőségű, bár Aldo Leopold ökológus már a század elején felhívta a figyelmet az erőforrások kimerülésével kapcsolatos aggodalmaira.

Fenntarthatóság

Antidepresszánsok hatékonysága - szubjektív szempont

BUDA Béla

Az antidepresszánsokból valamiféle elixír lett, valamiféle „szóma”, a „Prozac-korszak” embere a szerek révén a „jobbnál is jobban” (better than well) érezheti magát. A depresszió meghatározása kitágult, egyfajta „kisgömböc” lett, amely minden kórképet lassanként magába foglalt.

Kapcsolódó anyagok

COVID-19

Enyhe tünetmentes, SARS-CoV-2-fertőzött járóbetegeknél észlelt íz- és szagérzékelési változások

A Covid-19-ről szóló beszámolók a betegség súlyosságától függően, tünetileg leggyakrabban a lázat, a fáradtságot, a száraz köhögést, az izomfájdalmat és a légszomjat említik. Ugyanakkor a szerzők tudomása szerint eddig csak egy tanulmány foglalkozott Covid-19 fertőzötteknél a szag- vagy ízérzékelésben bekövetkezett változásokkal, és 34%-os prevalenciát állapítottak meg a kórházban kezeltek körében. Viszont a tanulmány nem közölt adatot a megváltozott érzékelés idejéről és a többi tünethez való viszonyáról.

COVID-19

COVID-19: gasztrointesztinális tünetek

A szerzők szerkesztőségi levél formájában hívják fel a figyelmet arra, hogy a 2019 decembere óta világjárvánnyá lett coronavírus betegség 2019 (COVID-19) okozója, az új coronavirus (SARS-CoV-2) az ismert légzőszervi panaszok mellett gasztrointesztinális tüneteket is okozhat. Enyhe tünetekről van szó: émelygés, hányinger, nem súlyos hasmenés, melyeknek összefüggését a járvánnyal gyakran nem ismerik fel, jóllehet egyértelműen kimutatható a SARS-CoV-jelenléte a tápcsatornából vett biopsziás anyagban éppúgy, mint a székletben. Az emésztőszervi tünetek megelőzhetik a légúti tüneteket. A kezdeti tünetek felismerése nagy jelentőségű, mert lehetővé teszi a fertőzés korai diagnózisát és a beteg izolálását, még a léguti tünetek megjelenése előtt. Jelenleg nem tisztázott fontos szempont a fertőzőképesség megállapítása a gasztrointesztinális COVID-19 eseteiben.

Hírvilág

Valóban „egészségesebb” a patikai só? - Tények, tévhitek és ellentmondások a nátrium-kloriddal kapcsolatban

TAKÁCS Gábor, FITTLER András, BOTZ Lajos

Több mint egy éve indították útjára az interneten és különböző fórumokon azt a figyelmeztető hírt, hogy az étkezésre szánt konyhasó kálium-kloriddal kevert, dúsított, sőt akár 100%-ban csak azt tartalmazza. A hírközlő(k) és/vagy annak terjesztői még azt is kihangsúlyozták, összeesküvés elméletekhez illően, hogy ennek következtében a magyar lakosság tudtán és akaratán kívül nátriumszegény diétára van „fogva”. Még azt is megkockáztatták, hogy szerintük egy gyalázatos biológiai népirtásról van szó, hiszen csökken az „egészséges NaCl” bevitel és nő a szervezet számára igen „ártalmas KCl” fogyasztása. Ezáltal -írták embertársaik megsegítésére- számtalan betegségnek lehetünk áldozatai, sőt a krónikus bajainkból éppen ezért nem tudunk meggyógyulni (nemzőképtelenség, allergia, vesebetegség, magas vérnyomás).

Gondolat

Szifilisz vagy hibás gének?

VIII. Henrik betegségei

Hírvilág

A H1N1 elleni védőoltás halálos, az idegeket érintő betegséghez vezethet - egy vezető neurológus szerint

Az információ Nagy-Britanniában egy bizalmas levélben jutott el a vezető neurológusokhoz, akik értetlenkedve fogadták a hírt, hiszen már emberek millióinak, köztük gyermekeknek is megkezdődött az oltása.