2013. MÁRCIUS 07.
A populáció öregedésével egyre több az életkorral és a maculadegenerációval összefüggő látáskárosodás. Maculadegeneráció és más betegségek esetén irreverzíbilis centrális látótérkiesés alakul ki. A látótér nagy jelentőségű a mozgás érzékelésében és a biztonságos autóvezetésben. Sok országban azonban csak a látásélesség alapján ítélnek a jogosítvány meghosszabbításáról.
A szerzők 28, centrális látótérkiesésben szenvedő beteg autóvezetési képességeit tesztelték. A vizsgálatot 11 beteg (kétoldali centrális látótérkiesés, hét esetben életkorral összefüggő maculadegeneráció, egy esetben Stargardt-betegség miatt) és 11 kontroll fejezte be. a tesztelés előtt a betegek esetében feltérképezték a látóteret, meghatározták a centrális scotoma nagyságát és a laterális preferált retinalis locus helyét. Szimulációs vezetési tesztet végeztek, mérték a gyalogosok észrevételéhez szükséges időt.
A kontrollokhoz képest centrális scotoma esetén a résztvevők szignifikánsan lassabban reagáltak a virtuális gyalogosokra (reakcióidő 3,35 vs. 1,27 másodperc) és több vitruális gyalogost nem is vettek észre (29% vs. 3%), főleg ha azok a vak területükbe érkeztek, és inkább az autópályát, mint a városi közlekedést szimuláló helyzetben.
A perifériás látás egyik legfontosabb funkciója vezetés közben a mozgásérzékelés. Centrális látótérkiesés esetén a betegek valószínűleg nem tudnka biztonságosan vezetni. A vizsgálat eredményei szerint a preferált retinalis locus és a scotoma konfigurációja nagyobb mértékben befolyásolja az autóvezetési teljesítményt, mint a látásélesség. A neurológusoknak és a szemészeknek, akik egyre több idős beteggel találkoznak, gyakorolniuk kell a látótér konfrontációs vizsgálatát, és más teszteket is alkalmazniuk kell a látótérkiesések kimutatására, például a színérzékelés vizsgálatát és az Amsler-rácsot.
Journal Watch Neurology February 5, 2013
Bronstad PM et al. Driving with central field loss I: Effect of central scotomas on responses to hazards. JAMA Ophthalmol 2013 Jan 17; [e-pub ahead of print]. (https://archopht.jamanetwork.com/article.aspx?articleid=1557937)
Dr. Lipták Judit
2013. március 7.
Gondolat
Karl Friedrich Hieronymus von Münchhausen báró, német katonatiszt, akinek neve a nagyotmondással forrott össze, 295 éve, 1720. május 11-én született.
A paleontológiai leletek és a genetikai vizsgálatok egyértelműen azt mutatják, hogy az emberiség Afrikából származik. Nem kellene használnunk az ezt tagadó, elavult kifejezést.
Gondolat
Tiltakozó közleményekkel „szavaznak” sorra az egyetemek az alapítványi átalakítás, illetve annak intézési módja ellen. Professzorok, munkatársak, hallgatók, legutóbb az MTA doktorai adtak ki hivatalos állásfoglalást. Megkérdeztünk „kívülállókat”, Freund Tamást, az MTA elnökét, Tillmann József filozófus, esztéta, egyetemi tanárt, Fleck Zoltán jogász, szociológust, tanszékvezető egyetemi tanárt a kialakult helyzetről, a folyamatról, illetve Fábián Istvánt, a debreceni egyetem korábbi rektorát is. Többen a tudományos és kutatómunka, az egyetemi autonómia ellehetetlenülésétől félnek, veszélyes ugyanis, ha ezek a szellemi műhelyek politikai irányítás alá kerülnek. Az MTA elnöke kiemelte az egyetemi autonómia tiszteletben tartásának és a döntések előtti tisztázó vitáknak a fontosságát.
Gondolat
A látásra vonatkozó igehelyek és értelmezésük, szimbolikus jelentőségük a Bibliában.
COVID-19
A Covid-19-ről szóló beszámolók a betegség súlyosságától függően, tünetileg leggyakrabban a lázat, a fáradtságot, a száraz köhögést, az izomfájdalmat és a légszomjat említik. Ugyanakkor a szerzők tudomása szerint eddig csak egy tanulmány foglalkozott Covid-19 fertőzötteknél a szag- vagy ízérzékelésben bekövetkezett változásokkal, és 34%-os prevalenciát állapítottak meg a kórházban kezeltek körében. Viszont a tanulmány nem közölt adatot a megváltozott érzékelés idejéről és a többi tünethez való viszonyáról.
A SARS-CoV-2 vírus fertőzés kapcsán még nem ismerjük pontosan a szervezet antitest válaszát, illetve az antitestek kimutatásának klinikai értékét sem tudjuk még felmérni.
Hírvilág
A miért illegális a szervkereskedelem? című interjúban Bognár Gergely bioetikus felvázolja e kérdéskör jelenségeit.
Az egyes jelentések és tudományos publikációk a SARS CoV-2 vírussal fertőzött betegek tünetei között leggyakrabban a lázat, a fáradtságot, a száraz köhögést, az izomfájdalmat és a légszomjat említik. Ugyanakkor enyhe tüneteket mutató betegek gyakran számoltak be a szag- vagy ízérzékelésben bekövetkezett változásokról, mint a megbetegedés általuk tapasztalt első jeléről.
A szerzők szerkesztőségi levél formájában hívják fel a figyelmet arra, hogy a 2019 decembere óta világjárvánnyá lett coronavírus betegség 2019 (COVID-19) okozója, az új coronavirus (SARS-CoV-2) az ismert légzőszervi panaszok mellett gasztrointesztinális tüneteket is okozhat. Enyhe tünetekről van szó: émelygés, hányinger, nem súlyos hasmenés, melyeknek összefüggését a járvánnyal gyakran nem ismerik fel, jóllehet egyértelműen kimutatható a SARS-CoV-jelenléte a tápcsatornából vett biopsziás anyagban éppúgy, mint a székletben. Az emésztőszervi tünetek megelőzhetik a légúti tüneteket. A kezdeti tünetek felismerése nagy jelentőségű, mert lehetővé teszi a fertőzés korai diagnózisát és a beteg izolálását, még a léguti tünetek megjelenése előtt. Jelenleg nem tisztázott fontos szempont a fertőzőképesség megállapítása a gasztrointesztinális COVID-19 eseteiben.
1.
2.
3.
4.
5.
1.
2.
3.
4.
5.
HOZZÁSZÓLÁSOK
0 hozzászólás