Gondolat

„Látványosabban fejeztük ki érzelmeinket”

2013. ÁPRILIS 25.

Lippai Editet, az OFI kutatóját, az ELTE PPK Gazdaság- és Környezetpszichológia Tanszék oktatóját, környezetpszichológust kérdeztük a generációs kérdések okozta problémákról a felsőoktatásban.

– Közismert tény, hogy a számítógép- és internethasználat területén jelentős különbség figyelhető meg a különböző életkorú csoportok között. A jelek szerint e generációs különbözőségek, más szóval a kor szerint megmutatkozó digitális megosztottság az idő múltával sem csökken. Ön melyik digitális generációhoz sorolná magát?

– Még a generációs elméletek előtt úgy beszélgettünk erről baráti körben, hogy mi együtt kamaszodtunk a technológiával. Mi vagyunk az „információs forradalmárok”. Mikor tíz éves voltam, akkor kötötték be hozzánk a vonalas telefont, húsz éves koromban már volt e-mail címem, és ha nagyon akartam volna, akkor mobiltelefonom is… akkoriban bunkofonnak becéztük… Azóta értesültem róla, hogy én az úgynevezett X generációhoz tartozom, tehát afféle „hírnök”-nek számítok. Alapvetően szerencsésnek tartom magam, hogy határozott emlékeim vannak hogyan is működik a világ internet és mobil nélkül, van egy táskányi levelem, képeslapom az osztálytársaimtól, amit saját kezükkel írtak és azon is akad bőven vicces fénykép meg mosolygós fej, kis buborékokba rejtett megjegyzések. Tehát a tartalom hasonló, csak elavult technikával készült. Személyes lenyomatok, nekem nagyon fontosak. Ugyanakkor imádok kattintgatni és élvezem a neten való száguldozást, sosem vettem észre, hogy lemaradtam volna ebben a tanítványaimtól vagy a nálam fiatalabbaktól.

– Mindez nyilvánvalóan kihat az élet számos területére, ahol a nemzedékek bizonyos társadalom által előírt, szabályozott kapcsolatban állnak egymással, így nyilvánvalóan befolyásolja oktatás résztvevőinek egymáshoz való viszonyát is. Beépült-e munkavégzésébe az internethasználat oly módon, hogy radikális változást hozzon?

– Igen. Iszonyú sok időt spórol meg és szórakoztató.

– Mint a felsőoktatás gyakorló pedagógusa, érzékel-e olyan jellegű zavart a fiatalokkal történő kommunikációban, ami visszavezethető a digitalizációval kapcsolatos generációs különbségekre?

– Nem. Egy érdekességre figyeltünk fel néhány kollégával együtt: mintha az arcok egyre kevesebb nem verbális visszajelzést tükröznének. Én úgy emlékszem, mi látványosabban kifejeztük az érzelmeinket, aktívabban részt vettünk a tevékenységekben.

– Az információszerzés tekintetében hogyan jellemezné az Ön által oktatott fiatalokat?

– Rendelkezésükre áll az információ, de nincsenek meg azok a kulcsok, hogy ebből a világméretű masszából mi a lényeges, hol vannak a hangsúlyok, milyen módon érdemes és kell szűrni.

– Véleménye szerint a jelenleg Ön által oktatott generációra a későbbiekben a jelenlegi ismeretszerzési és feladatteljesítési jellemzők alapján milyen munkavállalói tulajdonságok lesznek jellemzőek?

– Szerintem nem lesz különbség a mostaniaktól. Ismernek majd új technikákat, otthonosan fognak mozogni az online munka világában, például közösen írni valamit éppen, csak más helyen. És az értekezleteken nyomkodni fogják a mobilt, amit én még mindig illetlenségnek tartok, pedig értem, hogy abba is lehet jegyzetelni!

– A kutatások arról írnak, hogy a digitális bennszülött tanulók számos multimédia-forrásból, gyorsan kívánnak információt szerezni. A szövegnél szívesebben dolgoznak kép-, hang- és videóinformációkkal. Véleménye szerint az adott keretek között eleget tud-e tenni a jelenlegi oktatás ezeknek a kívánalmaknak, az információátadásnak Ön milyen formáit részesíti előnyben?

– Az egyetemen adott a lehetőség, hogy ilyen eszközöket használjuk, én nagyon szeretem, mert a legszárazabb törzsanyagot is érdekessé lehet tenni a témát illusztráló filmrészlettel, használtam már online-dobókockát tréningfeladatoknál, más előadóktól részletek bevágását, online kitölthető teszteket, infografikát. Mennyire hasznosabb egy mozgó grafikonnal bemutatni adatokat, hiszen könnyebb vizuálisan feldolgozni egy tendenciát, ha az ott változik a szemünk előtt. Továbbá kísérletek bemutatására is alkalmas az információátadás ezen formája.

– Okoz-e zavart Ön szerint a jelenlegi oktatási keretek között a tény, hogy a mai tanulók a párhuzamos információfeldolgozást és a több feladattal való egyidejű foglalkozást kedvelik? Okoz-e fennakadást mindez a folyamatokban, és hogyan lehetne áthidalni, ha igen?

– Szerintem csak ügyesen kell megtervezni a gyakorlatot. Konferenciákon is használják már a párhuzamos munkát. Előadások közben online módon kommentelhetnek, kérdezhetnek a résztvevők. Ez izgalmas.

– Elképzelhető-e, hogy a hagyományos oktatási formák már nem képesek eleget tenni a korunk kihívásainak?

– Nem csupán elképzelhető, hanem biztosan így van. Sok kutató foglalkozik a kérdéssel Európa-szerte, nem véletlenül.

– Személyes tapasztalatai alapján a tanulás szempontjából, illetve pszichés jellemzők szerint hogyan jellemezné a jelenlegi felsőoktatásban részt vevő diákságot?

– Pszichés jellemzőkről csak annyit mondanék, hogy a családi problémák okozzák a komolyabb gondokat, illetve akkor duzzad fel bármilyen magatartási és tanulási probléma, ha a pedagógus és a szülő nem tud együttműködni. Ennyit az iskolapszichológusi tapasztalataimról. A felsőoktatásban azt tapasztalom, hogy teljesítik a követelményeket, motiválhatók a diákok, talán a jövőképüket nevezhetném bizonytalannak, cinikusnak.

– Személyes tapasztalata alapján milyen sikereket könyvelhet el sajátos módszerek bevezetésével, illetve elmondaná-e, milyen jellegű kihívásokkal találkozik mindennapi pályája során, ami esetleg az információszerzés generációs problémáira, különbségeire vezethetők vissza?

– Sikernek érzem, hogy nincs különösebb problémám ezzel, néha érzek ugyan egy kis fáradtságot, ha megint meg kell tanulnom valami új technikát vagy a réginek egy új verzióját, de megküzdök vele előbb-utóbb. Az információszerzés korlátlanságában három nagyobb kihívást látok… az első, hogy ne hanyagolják el a klasszikus módszereket, mint a türelmet igénylő megfigyelés, az eredeti művek felkutatása, feldolgozása… a második, hogy ne lopjanak, tiszteljék meg a forrást azzal, hogy hivatkoznak rá. Végül a harmadik… hogy ne lustuljanak el, merjenek önállóan gondolkodni, kritikusan kezelni az információt. A technológia remek eszköz a tudásszerzésre és megosztására, de csak eszköz és nem szellemi cél. Bár azt remélem egyre kevésbé lenyűgözötten állunk a csodái előtt.

NZS
eLiMed 2013. 04.25

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A rovat további cikkei

Gondolat

Münchhausen báró és az ő szindrómája

Karl Friedrich Hieronymus von Münchhausen báró, német katonatiszt, akinek neve a nagyotmondással forrott össze, 295 éve, 1720. május 11-én született.

Gondolat

Miért vagyunk illetve miért nem vagyunk kaukázusiak?

A paleontológiai leletek és a genetikai vizsgálatok egyértelműen azt mutatják, hogy az emberiség Afrikából származik. Nem kellene használnunk az ezt tagadó, elavult kifejezést.

Gondolat

A szem és a látás a Bibliában

RÁCZ Péter

A látásra vonatkozó igehelyek és értelmezésük, szimbolikus jelentőségük a Bibliában.

Gondolat

Kodálytól Kodályig - Interjú Somogyi-Tóth Dániellel

Somogyi-Tóth Dániel orgonaművész, karmesterrel, a Kodály Filharmónia Debrecen igazgatójával beszélgettünk az idei március hozta megváltozott világunkról, zenéről, működésről, tapasztalásokról.

Gondolat

A Koenzim Q10 klinikai jelentősége

Q10 Szimpózium Anna Grand Hotel 2011. október 1. Balatonfüred

Kapcsolódó anyagok

Gondolat

A nevetés evolúciója

A nevetés kultúrtörténete és evolúciója

Hírvilág

Célzott gyógyszer a dohányzásról való leszokáshoz

Olyan célzott gyógyszer kifejlesztésén dolgoznak finn kutatók, amely segítséget nyújthat a dohányzásról leszoktató kezelésben. Az új szer lelassítja a nikotin-anyagcserét, ami segíti az embereket abban, hogy kevesebbet dohányozzanak.

Agykutatás

Racionális múlt, heves érzelmekkel teli jövő

Egy új tanulmány szerint hajlamosabbak vagyunk rosszabb és intenzívebb nézeteket vallani azokkal az eseményekkel kapcsolatban, melyek a jövőben bekövetkezhetnek – ellentétben a már megtörtént dolgokkal szemben. A kutatás kiterjedt az igazságtalanság, az erkölcs és a megtorlás értelmezésének vizsgálatára is.

Hírvilág

Betegoktatás röntgensugárral

Egy új eszköz segítségével, az orvos röntgenképeket tud vetíteni a páciens bőrfelületére, így a sérüléseket látványosabban és érthetőbben tudja demonstrálni, aminek következtében a páciens szívesebben jár a fizioterápiás kezelésekre is.