Gondolat

Kiemelten fontos a „vérbiztonság” megőrzése – Interjú dr. Kiss Csongorral

2011. AUGUSZTUS 15.


Sokkal több szakemberre volna szükség! – mondta dr. Kiss Csongor a szakmai kollégium transzfuziológia és hematológia tagozatvezetője.

– Hogyan látja szakmája helyzetét?

A hematológia az orvostudomány egyik alapvető szakterülete. Egyaránt foglalkozik a gyakori, népbetegségnek megfelelő és a ritka kórformákkal. Előbbiekkel, mint például a vashiányos vérszegénységgel – a hematológus szakorvosok útmutatása, ajánlása alapján – sikerrel foglalkozhat a családorvos, az általános bel- és gyermekgyógyász, valamint több más határterület szakorvosa. A népesség széles rétegét érintő kardiovaszkuláris, gasztroenterológiai, bőrgyógyászati, pszichiátriai és egyéb betegségekkel összevetve ritkábban előforduló örökletes és szerzett hematológiai betegségek többsége súlyos, kezelés nélkül az élettel összeegyeztethetetlen, speciális szaktudást igénylő állapot. Ezért fejlett egészségüggyel rendelkező országokban, mint amilyen hazánk is, a hematológiai profillal jól meghatározott ellátórendszernek kell foglalkoznia. Ennek az igénynek eleget tevő struktúra Magyarországon kiépült: az ország területén 8 gyermek- és 24 felnőtt hematológiai központ működik. Ezek közül az egyetemi klinikákon, a Szent László Kórházban és a B-A-Z Megyei Kórházban működő osztályok csúcsszintű diagnosztikai és terápiás beavatkozások elvégzésére képesek. A Szakmai Kollégium ezen tagozata egy rokon szakterületet, a transzfuziológiát is képviseli. A tanszfuziológia fő feladata a megfelelő mennyiségű és minőségű vérkészítmény biztosítása az egyéb szakterületek működése számára. Nyilvánvaló, hogy ezen a szakterületen akár átmeneti „fennakadás” vagy hiány is beláthatatlanul súlyos helyzetet idézne elő. Ennek megfelelően az Országos Vérellátó Szolgálat igen jól szervezett országos hálózattal rendelkezik. Ugyancsak jól szervezett, az elmúlt években összevonással „karcsúsított” ellátórendszer biztosítja a vérzékeny betegek gondozását – ismertette dr. Kiss Csongor a Debreceni Egyetem Orvos-és Egészségtudományi Centrum Gyermekhematológiai – Onkológiai Tanszék vezetője.


Kiss Csongor




– Milyen területen látja a legégetőbb gondokat?

A szakterület sok tekintetben nem tartozik a „hálás” ágazatok közé, ezért a fiatal kollégák közül viszonylag kevesen választják ezt az életpályát. Mind a felnőtt- mind a gyermek- hematológia, valamint a transzfuziológia területén több szakember működése lenne szükséges a feladatok optimális ellátása érdekében. Természetesen a hematológus szakorvosok a legszélesebb körű tudás és a legnagyobb jóakarat nélkül sem végezhetik feladatukat eredményesen, ha nem állnak rendelkezésre azok a diagnosztikai módszerek és terápiás eljárások, amelyekkel a súlyos hematológiai betegek, köztük például a leukémiás és hemofíliás betegek egészsége visszaállítható, megőrizhető. A gyógyító munka sokszor nagy értékű – egyszerre hatékony és költséges – gyógyszerek alkalmazását teszi szükségessé. Emiatt a hematológiai betegek „fajlagos” kezelési költsége kétségtelenül magas, azonban – tekintettel a súlyos hematológiai megbetegedések ritka jellegére – a nemzetgazdaság számára nem jelenthet számottevő terhet. Az árkérdés mellett ugyancsak nagyon jelentős gondnak érzem az úgynevezett nem törzskönyvezett („off label”) gyógyszerek problémáját. Ez azt jelenti, hogy számos gyógyszerkészítményről gondosan tervezett, bizonyító erejű klinikai tanulmányok és tudományos munkák igazolják, hogy olyan betegségekben, illetőleg életkori csoportokban is hatékony, sokszor nélkülözhetetlen gyógymódot jelentenek, amelyek esetében nem rendelkeznek törzskönyvi regisztrációval. Ezeknek a gyógyszereknek a speciális alkalmazását a Szakmai Kollégium Transzfuziológiai és Hematológiai (TH) Tagozata és Tanácsadó Testülete az Országos Gyógyszerészeti Intézettel együttműködve megbízhatóan és szorosan körülhatárolt módon, szakmai protokollok pontosan definiált elemeként határozza meg. Fontos azonban, hogy számos más európai és észak-amerikai ország gyakorlatához hasonlóan az off label gyógyszerek szakmailag szorosan ellenőrzött alkalmazásának a jelenleginél alkalmasabb jogi és finanszírozási hátterét is megteremtsük.

– A Semmelweis Terv keretében mit javasol a szakmai kollégium részéről?

A Nemzeti Erőforrás Minisztériuma állásfoglalást kért az egyes hematológiai és transzfuziológiai ellátóhelyek besorolásáról, az egyes intézményekben ellátható hematológiai betegségek progresszivitási szintjeiről. Ennek a felkérésnek eleget tettünk. A szakterület sok tekintetben már „elébe ment” a Semmelweis Tervnek. Még az előző kollégiumi vezetés koordinálásával elkészült szakmai protokolljaink rendszeres időközönként történő aktualizálása. Az ellátórendszer szerkezete nem igényel nagyon jelentős változtatást ahhoz, hogy költség- és mérethatékony ellátóhelyek nyújtsák a gyógyítás legkorszerűbb feltételeit a rászorulóknak. Úgy látjuk, hogy szakterületünkön már kialakultak és jól működnek azok a betegutak, amelyek a legmagasabb progresszivitási szintű ellátást igénylő kórképek esetében irányítják a vérképzőszervi betegeket a lakóhelyükhöz legközelebb eső, teljes körű és befejezett ellátás biztosítására képes intézménybe. Javaslatunk a betegrányitás már kialakult, megbízhatóan működő rendszerének megőrzésére irányult. Emellett az ország legkedvezőtlenebb egészségmutatókkal és egyben orvos beteg aránnyal jellemzett észak-keleti régiójában megszületett az a döntés, hogy szakterületünkön példaértékű együttműködést valósítunk meg, amely egységes színvonalú, a legkorszerűbb kivizsgálást és kezelést nyújtó, költség-hatékonyan működő ellátást kínál két szomszédos térség – ikerrégió – betegei számára. A „Kelet Magyarországi Hematológiai és Transzplantációs Módszertani és Koordinációs Központ” létrehozásáról megállapodást írtak alá a debreceni és miskolci felnőtt- és gyermekhematológiai központok és a működtető intézmények vezetői. Meggyőződésünk, hogy a Központ a jól működő fővárosi ellátórendszerrel azonos színvonalú, sőt a DEOEC „campus” jellegét kihasználva, esetenként racionálisabban szervezett ellátás biztosítására lehet képes. Befejezés előtt áll Debrecenben egy minden igényt kielégítő, igen korszerű, felnőtt- és gyermekellátást, a hematopoetikus őssejt transzplantáció valamennyi módszerének elvégzését lehetővé tevő épület létrehozása, kiváló szakember gárdával, akik több évtizedes tapasztalattal rendelkeznek nemcsak a betegellátás, hanem a graduális és postgraduális képzés területén is, akik még azzal is büszkélkedhetnek, hogy a hazai és nemzetközi szakmai megbecsültség mellett az intenzív és magas színvonalú tudományos munka végzésében is élen járnak Magyarországon. Hazánkban ez az első, EU céltámogatással, az NFT-II projekt keretében felépült, legkorszerűbb feltételek között működő, tömbösített hematológiai központ.

– Milyen tervei vannak a szakmai kollégiumi tagsággal kapcsolatban?

A Tagozatban és a Tanácsadó Testületben működő munkatársaimmal együtt arra törekszem, hogy megőrizzük a nemzetközi szinten is elismert magyar hematológiai betegellátás magas színvonalát, megfelelve a kor követelményeinek, a szakterület fejlődésének. Kiemelten fontos kérdés a „vérbiztonság” megőrzése, ennek érdekében az Országos Vérellátó Szolgálat működésének az eddigiekhez hasonló támogatása. Rendkívül fontos a szakmai utánpótlás nevelése és gyarapítása mind a két szakterületen. Ennek érdekében, a Szakmai Kollégium elnökének felkérésére, stratégiai fejlesztési tervet dolgozunk ki, amely a betegellátás feladataival együtt magában foglalja a szakképzés és továbbképzés, valamint a tudományos kutatómunka fejlesztésére vonatkozó terveinket. Meg kell találni az innovatív, sokszor nagyértékű diagnosztikai eljárások és gyógyszerkészítmények befogadásának lehetőségét a költség-hatékonyság szempontjának figyelembevételével. Ugyanakkor a lehető legegyszerűbb eljárással kell biztosítani a sokszor már hosszú évek óta használt, markánsan költségkímélő, ám mégis hatékony készítmények esetében a szigorú szakmai protokollok alapján történő, törzskönyvi regisztráción túli alkalmazás lehetőségét. Fontosnak tarjuk, hogy a hazai ellátórendszerben megőrizzük az esélyegyenlőség elvét, a regionálisan szerevezett, nemzetközi színvonalú, az „egészség- és oktatásipar” területén is versenyképes ellátórendszerek szerves fejlesztését, összhangban a Semmelweis terv megvalósítás előtt álló térségi ellátási koncepciójával.

– Végezetül rövid szakmai is személyes bemutatkozást kérek.

1980-ban szereztem orvosdoktori diplomát a Debreceni Orvostudományi Egyetemen. Végzésem óta az Egyetem (ma Debreceni Egyetem, Orvos- és Egészségtudományi Centrum) Gyermekgyógyászati Klinikáján illetőleg az abból létesített Gyermekgyógyászati Intézetben dolgozom. Csecsemő és gyermekgyógyász, hematológus és klinikai onkológus szakképesítésekkel rendelkezem. Alapszakvizsgám megszerzése óta gyermekhematológusként dolgozom. Nemzetközi tapasztalatra, kompetitív ösztöndíjak elnyerésének támogatásával, 1987/88-ban az Universitaet Ulm Klinikai Kórélettani Intézetében, később 1990-92 között Philadelphiában (PA, USA), a Wistar Intézetben, majd 1992/93-ban a Children’s Hospital of Philadelphia Research Hematology osztályán tettem szert. 1990-ben szereztem kandidátusi fokozatot. 2003-ban nyertem el az MTA Doktora címet és az egyetemi tanári kinevezést. Tagja, vezetőségi tagja vagyok számos hazai és nemzetközi tudományos társaságnak, köztük a Nemzetközi Gyermekonkológiai Társaságnak (SIOP) és a legnagyobb gyermek onko-hematológiai munkacsoportnak a nemzetközi BFM Study Group-nak.

Büszke vagyok arra, hogy az országban elsőként létrehozott Gyermekhematológiai-Onkológiai Tanszéket vezethetem, amely egy tudatos fejlesztés első eredményeként jöhetett létre a Debreceni Egyetemen. 2011-ben, tanszékünk kezdeményezésére egyetemünk vállalta az I-BFM-SG, 14 országot tömörítő ALL-IC 2009 klinikai tanulmányának intézményi szponzorálását. Ilyen jellegű vizsgálat-irányítási feladatot korábban szakterületünk Magyarországról még nem végzett. Az ezzel kapcsolatos feladatok koordinálásával egyetemünk és a BFM munkacsoport engem bízott meg.

Klinikusként igen fontosnak tartom az orvosképzés színvonalának folyamatos javítását, ezért nagy örömömre szolgált, hogy oktatási, majd általános dékánhelyettesként, a dékáni vezetés klinikus tagjaként előkészíthettem a graduális és rezidensképzés kompetencia listáit, valamint a „blokk-gyakorlatok” bevezetésének rendszerét, amely karunkon sikeresnek bizonyult. A képzés mellett nem kevésbé fontos feladat a tudományos előmenetel biztosítása fiatal oktatóink számára, valamint a tudományos érdeklődés felkeltése hallgatóink számára. E célból folyamatos pályázati aktivitással, a kollaborációs lehetőségek kihasználásával és további bővítésével tanszékünk egyre nagyobb számban kínál fel kutatási témákat és szervezi a doktorandusz és a PhD minősített kollégák kutatómunkáját.

Feleségem, Dr. Márton Ildikó egyetemi tanár, a DE Fogorvostudományi Karának karalapító dékánja, jelenleg tanszékvezető egyetemi tanára. Lányunk Dr. Kiss Flóra, PhD minősítést szerzett bőrgyógyász szakorvos, a DEOEC Bőrklinikájának munkatársa. Jelenleg Cardiffban dolgozik és július végén lesz az esküvője. Fiunk, Kiss Csongor Gábor a DE AGTC tudományos munkatársa az Egyesült Államokban folytat tanulmányokat és elkészítette PhD értekezését. Másfél éve Pallagra költöztünk. Az ottani csendes, szép környezet sokféle tevékenységre, sportolásra kínál kiváló lehetőséget. A szabadidőnkből igyekszünk minél többet együtt tölteni a családunkkal. Sok tervem van magánemberként és szakmailag egyaránt, amelyeket szeretnék valóra váltani.


2011. 08. 03.

eLitMed


Kapcsolódó anyagok: LAM (Lege Artis Medicinæ) - 2005;15(6) A gyermekkori rákos betegséget túlélők késői renalis glomerularis és tubularis funkciója




LAM (Lege Artis Medicinæ) - 2006;16(2)A véradók alkalmasságának alapelvei és a hazai követelmények





Ígéretes eredmény az agresszív leukémia kezelésében




A csontvelőtranszplantáltaknak öt éven belül tér vissza normális mozgásuk és emlékezetük




Véralvadási zavarok nőkben:
A LEGÚJABB IRÁNYELVEK





Off-label gyógyszerrendelés – hol tartunk most, egy év után? beszámoló a konferenciáról






HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A rovat további cikkei

Gondolat

Münchhausen báró és az ő szindrómája

Karl Friedrich Hieronymus von Münchhausen báró, német katonatiszt, akinek neve a nagyotmondással forrott össze, 295 éve, 1720. május 11-én született.

Gondolat

Miért vagyunk illetve miért nem vagyunk kaukázusiak?

A paleontológiai leletek és a genetikai vizsgálatok egyértelműen azt mutatják, hogy az emberiség Afrikából származik. Nem kellene használnunk az ezt tagadó, elavult kifejezést.

Gondolat

A szem és a látás a Bibliában

RÁCZ Péter

A látásra vonatkozó igehelyek és értelmezésük, szimbolikus jelentőségük a Bibliában.

Gondolat

Kodálytól Kodályig - Interjú Somogyi-Tóth Dániellel

Somogyi-Tóth Dániel orgonaművész, karmesterrel, a Kodály Filharmónia Debrecen igazgatójával beszélgettünk az idei március hozta megváltozott világunkról, zenéről, működésről, tapasztalásokról.

Gondolat

A Koenzim Q10 klinikai jelentősége

Q10 Szimpózium Anna Grand Hotel 2011. október 1. Balatonfüred

Kapcsolódó anyagok

Klinikum

A bél-agy-tengely újabb összefüggései

Gyulladásos bélbetegség esetén több mint duplájára nő a demencia kockázata; IBD-ben szenvedőknél 7 évvel korábban kezdődik az elbutulás.

COVID-19

COVID-19: gasztrointesztinális tünetek

A szerzők szerkesztőségi levél formájában hívják fel a figyelmet arra, hogy a 2019 decembere óta világjárvánnyá lett coronavírus betegség 2019 (COVID-19) okozója, az új coronavirus (SARS-CoV-2) az ismert légzőszervi panaszok mellett gasztrointesztinális tüneteket is okozhat. Enyhe tünetekről van szó: émelygés, hányinger, nem súlyos hasmenés, melyeknek összefüggését a járvánnyal gyakran nem ismerik fel, jóllehet egyértelműen kimutatható a SARS-CoV-jelenléte a tápcsatornából vett biopsziás anyagban éppúgy, mint a székletben. Az emésztőszervi tünetek megelőzhetik a légúti tüneteket. A kezdeti tünetek felismerése nagy jelentőségű, mert lehetővé teszi a fertőzés korai diagnózisát és a beteg izolálását, még a léguti tünetek megjelenése előtt. Jelenleg nem tisztázott fontos szempont a fertőzőképesség megállapítása a gasztrointesztinális COVID-19 eseteiben.

Hírvilág

Valóban „egészségesebb” a patikai só? - Tények, tévhitek és ellentmondások a nátrium-kloriddal kapcsolatban

TAKÁCS Gábor, FITTLER András, BOTZ Lajos

Több mint egy éve indították útjára az interneten és különböző fórumokon azt a figyelmeztető hírt, hogy az étkezésre szánt konyhasó kálium-kloriddal kevert, dúsított, sőt akár 100%-ban csak azt tartalmazza. A hírközlő(k) és/vagy annak terjesztői még azt is kihangsúlyozták, összeesküvés elméletekhez illően, hogy ennek következtében a magyar lakosság tudtán és akaratán kívül nátriumszegény diétára van „fogva”. Még azt is megkockáztatták, hogy szerintük egy gyalázatos biológiai népirtásról van szó, hiszen csökken az „egészséges NaCl” bevitel és nő a szervezet számára igen „ártalmas KCl” fogyasztása. Ezáltal -írták embertársaik megsegítésére- számtalan betegségnek lehetünk áldozatai, sőt a krónikus bajainkból éppen ezért nem tudunk meggyógyulni (nemzőképtelenség, allergia, vesebetegség, magas vérnyomás).

PharmaPraxis

Modern kötszerek tudatos választása és alkalmazása a gyógyszertárban

LÉGRÁDI Péter

A megfelelő kötszer kiválasztásának alapja és fő célja, hogy az gyors és optimális sebgyógyulást eredményezzen, csökkentse a fájdalmat, kontrollálja a seb bakteriális állapotát, védjen az infekció ellen, abszorbeálja a sebváladékot, a lehető legkevésbé zavarja a beteget és javítsa az életminőséget. Az alábbi cikkben a modern sebtisztítás, -fertőtlenítés és -kötözés metódusát és eszközeit ismertetjük.

Agykutatás

Az agyi plaszticitás kulcsa

A felnőtt korban született neuronok jóval a neurogenezis hanyatlása után is hozzájárulnak az agy flexibilitásához, állapította meg a Journal of Neuroscience tanulmánya.