Gondolat

Ki kell jelölni a kompetenciaszinteket! – Interjú dr. Fülesdi Bélával

2011. AUGUSZTUS 15.


Ki kell dolgozni a szakmacsoportokon belül a betegellátás egységes és egymásra épülő rendszerét, a tudományos és innovációs stratégiát. Különösen figyelni kell arra, hogyan vonhatók be a szakmacsoport rezidensei, szakorvos jelöltjei és fiatal szakorvosai a programokba – mondta dr. Fülesdi Béla az Egészségügyi Szakmai Kollégium elnöke.

– Mi a feladata a tagozatoknak és a tanácsoknak?

HBCs-k szerinti bontásban ki kell jelölni a szakmai kompetenciaszinteket – válaszolta dr. Fülesdi Béla, a Debreceni Egyetem Orvos-és Egészségtudományi Centrum klinikai centrumelnök-helyettese.

Ki kell dolgozni a különböző kórképekkel kapcsolatos minimum ellátási protokollokat. A kórkép ellátásához minimálisan szükséges intézményi, gyógyszeres, műszeres, fogyóeszköz és személyi feltételeknek mind-mind szerepelniük kell benne. A protokollnak tartalmaznia kell, hogy melyik szakmai kompetenciaszint legyen az ellátás legalsó szintje, illetve hogy például a sebészi beavatkozás esetén végezhető-e az ellátás egynaposként, és ha igen, milyen feltételek mellett.

Át kell tekinteni és a különböző kompetencia szintű ellátóhelyek szerint, az új struktúrának megfelelően meg kell határozni a személyi és tárgyi feltételeket. Tehát át kell dolgozni a jelenlegi minimumfeltételeket és harmonizálni a kompetenciaszintekkel.


Fülesdi Béla




Humánerőforrás felmérést kell végezni és összesíteni nagytérségek szintjén. Ez lehetőséget ad a területi egyenlőtlenségek kiegyenlítődésére, a mobilitás támogatására, szorgalmazására.

Ki kell dolgozni a források racionalizálását, az aktív betegellátás hatékonyságát segítő intézkedési tervet, és megfogalmazni az új ellátási formákra vonatkozó javaslatot.

Számos feladat vár megoldásra a szakképzéssel és továbbképzéssel kapcsolatban. Például át kell tekinteni a szakmacsoportokhoz tartozó alapvizsgák követelményrendszerét, ki kell alakítani a szakképzési akkreditációs szempontrendszert, meg kell határozni a szakképesítés megszerzéséhez a minimális esetszámokat, beavatkozásokat, meghatározni a rezidensi és szakorvosi kompetencia-köröket, kialakítani a ráépített szakvizsgákkal kapcsolatos állásfoglalásokat.

Felül kell vizsgálni a továbbképzések rendszerét és egységes rendszert kell kidolgozni a kötelezően választandó és kötelezően választható és a szabadon választható kurzusok vonatkozásában is.

Ki kell dolgozni a tudományos és innovációs stratégiát a szakmacsoportokon belül, melyek hozzájárulnak az adott szakterület országos illetve térségi tudományos és innovatív programokhoz, az egészségipar potenciális fejlesztéséhez, a humánerőforrás megtartásához. Különösen figyelni kell arra, hogyan vonhatók be a szalmacsoport rezidensei, szakorvos jelöltjei és fiatal szakorvosai a programokba.

– Hogyan ütemezi a munkát, és abban mi az ön feladatköre?

December közepéig minden szakmacsoport kidolgozza a közép-és hosszú távú tervet, hogy milyen megoldásai és javaslatai vannak szakmája betegellátási, szervezési fejlesztésére. A tagozatvezetők elvégzik a feladatokat, jómagam koordinálok és összefogom, összehangolom a tevékenységet.

2011. 06. 28.


eLitMed; Császi Erzsébet


Kapcsolódó anyagok: Ki kell dolgozni az orvosok itthon tartásának feltételeit! – Interjú dr. Fülesdi Bélával




Mától munkában a szakmai kollégium




Babonák nélkül az új szakmai kollégiumról





HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A rovat további cikkei

Gondolat

Münchhausen báró és az ő szindrómája

Karl Friedrich Hieronymus von Münchhausen báró, német katonatiszt, akinek neve a nagyotmondással forrott össze, 295 éve, 1720. május 11-én született.

Gondolat

Miért vagyunk illetve miért nem vagyunk kaukázusiak?

A paleontológiai leletek és a genetikai vizsgálatok egyértelműen azt mutatják, hogy az emberiség Afrikából származik. Nem kellene használnunk az ezt tagadó, elavult kifejezést.

Gondolat

A szem és a látás a Bibliában

RÁCZ Péter

A látásra vonatkozó igehelyek és értelmezésük, szimbolikus jelentőségük a Bibliában.

Gondolat

Kodálytól Kodályig - Interjú Somogyi-Tóth Dániellel

Somogyi-Tóth Dániel orgonaművész, karmesterrel, a Kodály Filharmónia Debrecen igazgatójával beszélgettünk az idei március hozta megváltozott világunkról, zenéről, működésről, tapasztalásokról.

Gondolat

A Koenzim Q10 klinikai jelentősége

Q10 Szimpózium Anna Grand Hotel 2011. október 1. Balatonfüred

Kapcsolódó anyagok

COVID-19

Enyhe tünetmentes, SARS-CoV-2-fertőzött járóbetegeknél észlelt íz- és szagérzékelési változások

A Covid-19-ről szóló beszámolók a betegség súlyosságától függően, tünetileg leggyakrabban a lázat, a fáradtságot, a száraz köhögést, az izomfájdalmat és a légszomjat említik. Ugyanakkor a szerzők tudomása szerint eddig csak egy tanulmány foglalkozott Covid-19 fertőzötteknél a szag- vagy ízérzékelésben bekövetkezett változásokkal, és 34%-os prevalenciát állapítottak meg a kórházban kezeltek körében. Viszont a tanulmány nem közölt adatot a megváltozott érzékelés idejéről és a többi tünethez való viszonyáról.

Klinikum

Az inzulinrezisztencia gyógyszeres kezelése

Az inzulinrezisztencia több betegség, szindróma pathogenezisében részt vesz, ezek közül a legfontosabb a metabolikus szindróma, a 2-es típusú cukorbetegség, a polycystás ovarium szindróma

Gondolat

Münchhausen báró és az ő szindrómája

Karl Friedrich Hieronymus von Münchhausen báró, német katonatiszt, akinek neve a nagyotmondással forrott össze, 295 éve, 1720. május 11-én született.

Klinikum

A bél-agy-tengely újabb összefüggései

Gyulladásos bélbetegség esetén több mint duplájára nő a demencia kockázata; IBD-ben szenvedőknél 7 évvel korábban kezdődik az elbutulás.

COVID-19

COVID-19: gasztrointesztinális tünetek

A szerzők szerkesztőségi levél formájában hívják fel a figyelmet arra, hogy a 2019 decembere óta világjárvánnyá lett coronavírus betegség 2019 (COVID-19) okozója, az új coronavirus (SARS-CoV-2) az ismert légzőszervi panaszok mellett gasztrointesztinális tüneteket is okozhat. Enyhe tünetekről van szó: émelygés, hányinger, nem súlyos hasmenés, melyeknek összefüggését a járvánnyal gyakran nem ismerik fel, jóllehet egyértelműen kimutatható a SARS-CoV-jelenléte a tápcsatornából vett biopsziás anyagban éppúgy, mint a székletben. Az emésztőszervi tünetek megelőzhetik a légúti tüneteket. A kezdeti tünetek felismerése nagy jelentőségű, mert lehetővé teszi a fertőzés korai diagnózisát és a beteg izolálását, még a léguti tünetek megjelenése előtt. Jelenleg nem tisztázott fontos szempont a fertőzőképesség megállapítása a gasztrointesztinális COVID-19 eseteiben.