Gondolat

Ki kell jelölni a kompetenciaszinteket! – Interjú dr. Fülesdi Bélával

2011. AUGUSZTUS 15.


Ki kell dolgozni a szakmacsoportokon belül a betegellátás egységes és egymásra épülő rendszerét, a tudományos és innovációs stratégiát. Különösen figyelni kell arra, hogyan vonhatók be a szakmacsoport rezidensei, szakorvos jelöltjei és fiatal szakorvosai a programokba – mondta dr. Fülesdi Béla az Egészségügyi Szakmai Kollégium elnöke.

– Mi a feladata a tagozatoknak és a tanácsoknak?

HBCs-k szerinti bontásban ki kell jelölni a szakmai kompetenciaszinteket – válaszolta dr. Fülesdi Béla, a Debreceni Egyetem Orvos-és Egészségtudományi Centrum klinikai centrumelnök-helyettese.

Ki kell dolgozni a különböző kórképekkel kapcsolatos minimum ellátási protokollokat. A kórkép ellátásához minimálisan szükséges intézményi, gyógyszeres, műszeres, fogyóeszköz és személyi feltételeknek mind-mind szerepelniük kell benne. A protokollnak tartalmaznia kell, hogy melyik szakmai kompetenciaszint legyen az ellátás legalsó szintje, illetve hogy például a sebészi beavatkozás esetén végezhető-e az ellátás egynaposként, és ha igen, milyen feltételek mellett.

Át kell tekinteni és a különböző kompetencia szintű ellátóhelyek szerint, az új struktúrának megfelelően meg kell határozni a személyi és tárgyi feltételeket. Tehát át kell dolgozni a jelenlegi minimumfeltételeket és harmonizálni a kompetenciaszintekkel.


Fülesdi Béla




Humánerőforrás felmérést kell végezni és összesíteni nagytérségek szintjén. Ez lehetőséget ad a területi egyenlőtlenségek kiegyenlítődésére, a mobilitás támogatására, szorgalmazására.

Ki kell dolgozni a források racionalizálását, az aktív betegellátás hatékonyságát segítő intézkedési tervet, és megfogalmazni az új ellátási formákra vonatkozó javaslatot.

Számos feladat vár megoldásra a szakképzéssel és továbbképzéssel kapcsolatban. Például át kell tekinteni a szakmacsoportokhoz tartozó alapvizsgák követelményrendszerét, ki kell alakítani a szakképzési akkreditációs szempontrendszert, meg kell határozni a szakképesítés megszerzéséhez a minimális esetszámokat, beavatkozásokat, meghatározni a rezidensi és szakorvosi kompetencia-köröket, kialakítani a ráépített szakvizsgákkal kapcsolatos állásfoglalásokat.

Felül kell vizsgálni a továbbképzések rendszerét és egységes rendszert kell kidolgozni a kötelezően választandó és kötelezően választható és a szabadon választható kurzusok vonatkozásában is.

Ki kell dolgozni a tudományos és innovációs stratégiát a szakmacsoportokon belül, melyek hozzájárulnak az adott szakterület országos illetve térségi tudományos és innovatív programokhoz, az egészségipar potenciális fejlesztéséhez, a humánerőforrás megtartásához. Különösen figyelni kell arra, hogyan vonhatók be a szalmacsoport rezidensei, szakorvos jelöltjei és fiatal szakorvosai a programokba.

– Hogyan ütemezi a munkát, és abban mi az ön feladatköre?

December közepéig minden szakmacsoport kidolgozza a közép-és hosszú távú tervet, hogy milyen megoldásai és javaslatai vannak szakmája betegellátási, szervezési fejlesztésére. A tagozatvezetők elvégzik a feladatokat, jómagam koordinálok és összefogom, összehangolom a tevékenységet.

2011. 06. 28.


eLitMed; Császi Erzsébet


Kapcsolódó anyagok: Ki kell dolgozni az orvosok itthon tartásának feltételeit! – Interjú dr. Fülesdi Bélával




Mától munkában a szakmai kollégium




Babonák nélkül az új szakmai kollégiumról





HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A rovat további cikkei

Gondolat

Münchhausen báró és az ő szindrómája

Karl Friedrich Hieronymus von Münchhausen báró, német katonatiszt, akinek neve a nagyotmondással forrott össze, 295 éve, 1720. május 11-én született.

Gondolat

Miért vagyunk illetve miért nem vagyunk kaukázusiak?

A paleontológiai leletek és a genetikai vizsgálatok egyértelműen azt mutatják, hogy az emberiség Afrikából származik. Nem kellene használnunk az ezt tagadó, elavult kifejezést.

Gondolat

Szifilisz vagy hibás gének?

VIII. Henrik betegségei

Gondolat

Veszélyben az egyetemek autonómiája?

Tiltakozó közleményekkel „szavaznak” sorra az egyetemek az alapítványi átalakítás, illetve annak intézési módja ellen. Professzorok, munkatársak, hallgatók, legutóbb az MTA doktorai adtak ki hivatalos állásfoglalást. Megkérdeztünk „kívülállókat”, Freund Tamást, az MTA elnökét, Tillmann József filozófus, esztéta, egyetemi tanárt, Fleck Zoltán jogász, szociológust, tanszékvezető egyetemi tanárt a kialakult helyzetről, a folyamatról, illetve Fábián Istvánt, a debreceni egyetem korábbi rektorát is. Többen a tudományos és kutatómunka, az egyetemi autonómia ellehetetlenülésétől félnek, veszélyes ugyanis, ha ezek a szellemi műhelyek politikai irányítás alá kerülnek. Az MTA elnöke kiemelte az egyetemi autonómia tiszteletben tartásának és a döntések előtti tisztázó vitáknak a fontosságát.

Gondolat

A szem és a látás a Bibliában

RÁCZ Péter

A látásra vonatkozó igehelyek és értelmezésük, szimbolikus jelentőségük a Bibliában.

Kapcsolódó anyagok

COVID-19

Enyhe tünetmentes, SARS-CoV-2-fertőzött járóbetegeknél észlelt íz- és szagérzékelési változások

A Covid-19-ről szóló beszámolók a betegség súlyosságától függően, tünetileg leggyakrabban a lázat, a fáradtságot, a száraz köhögést, az izomfájdalmat és a légszomjat említik. Ugyanakkor a szerzők tudomása szerint eddig csak egy tanulmány foglalkozott Covid-19 fertőzötteknél a szag- vagy ízérzékelésben bekövetkezett változásokkal, és 34%-os prevalenciát állapítottak meg a kórházban kezeltek körében. Viszont a tanulmány nem közölt adatot a megváltozott érzékelés idejéről és a többi tünethez való viszonyáról.

COVID-19

A SARS-CoV-2-re adott antitest válasz COVID-19 betegekben

A SARS-CoV-2 vírus fertőzés kapcsán még nem ismerjük pontosan a szervezet antitest válaszát, illetve az antitestek kimutatásának klinikai értékét sem tudjuk még felmérni.

Gondolat

Münchhausen báró és az ő szindrómája

Karl Friedrich Hieronymus von Münchhausen báró, német katonatiszt, akinek neve a nagyotmondással forrott össze, 295 éve, 1720. május 11-én született.

COVID-19

Enyhe tünetmentes SARS-CoV-2-fertőzött betegeknél észlelt íz- és illatérzékelés-változás

Az egyes jelentések és tudományos publikációk a SARS CoV-2 vírussal fertőzött betegek tünetei között leggyakrabban a lázat, a fáradtságot, a száraz köhögést, az izomfájdalmat és a légszomjat említik. Ugyanakkor enyhe tüneteket mutató betegek gyakran számoltak be a szag- vagy ízérzékelésben bekövetkezett változásokról, mint a megbetegedés általuk tapasztalt első jeléről.

COVID-19

COVID-19: gasztrointesztinális tünetek

A szerzők szerkesztőségi levél formájában hívják fel a figyelmet arra, hogy a 2019 decembere óta világjárvánnyá lett coronavírus betegség 2019 (COVID-19) okozója, az új coronavirus (SARS-CoV-2) az ismert légzőszervi panaszok mellett gasztrointesztinális tüneteket is okozhat. Enyhe tünetekről van szó: émelygés, hányinger, nem súlyos hasmenés, melyeknek összefüggését a járvánnyal gyakran nem ismerik fel, jóllehet egyértelműen kimutatható a SARS-CoV-jelenléte a tápcsatornából vett biopsziás anyagban éppúgy, mint a székletben. Az emésztőszervi tünetek megelőzhetik a légúti tüneteket. A kezdeti tünetek felismerése nagy jelentőségű, mert lehetővé teszi a fertőzés korai diagnózisát és a beteg izolálását, még a léguti tünetek megjelenése előtt. Jelenleg nem tisztázott fontos szempont a fertőzőképesség megállapítása a gasztrointesztinális COVID-19 eseteiben.