2013. SZEPTEMBER 02.
A Namíbiai Bwabwata Nemzeti Parkban közel 600 keselyű pusztult el miután méreggel fertőzött elefánthúsból ettek. Az eset jelentős visszhangot váltott ki, mivel Nyugat-Afrikában a méreggel végzett orvvadászat következtében a keselyű-populáció veszélybe került. Ijesztő adat, hogy az elmúlt 30 évben a karvalykeselyű-populáció (Gyps rueppellii) 85%-kal csökkent.
Karvalykeselyű (Gyps rueppellii), fotó: Wikipédia
Az orvvadászok tudatosan használnak erős mérgeket, mert a keselyűk elpusztításával a hatóságok rajtaütését, nyomozását késleltetni tudják. (A keselyűk vezetik el a tetemhez a hatóságokat.) Ám a használt rendkívül erős mérgek számos más állatfajt is veszélyeztetnek (szavannasas, bukázó sas, oroszlán, hiéna, sakálok, stb.). Az IUCN tájékoztatása szerint Namíbián kívül, Tanzániában, Zimbabwében, Botswanában és Zambiában is találkoztak hasonló jelenséggel. Problémát jelent, hogy a mérgek használata jogilag sem kellően szabályozott ezekben az országokban.
Az elpusztult 600 keselyű közül a legtöbb fehérhátú keselyű (Gyps africanus), némely tetem az elpusztult elefánttól 1000 kilométerre feküdt. A teljes pusztítás feltehetően nagyobb, mivel elpusztult keselyűk közül számosnak lehetett még önállóan életképtelen kicsinye.
Fehérhátú keselyű (Gyps africanus) , fotó: Wikipédia
Az IUCN elnökhelyettese, André Botha keselyűszakértő szerint a keselyűk pusztítását az elefántokéhoz vagy az orrszarvúvadászathoz hasonló szigorúsággal lenne szükséges kezelni Dél-Afrikában.
Forrás: IUCN, Svájc
Fenntarthatóság
A szerző ökológus, a hazai környezet-, és természetvédelem ismert szakembere és a fenntartható fejlődés fáradhatatlan kutatója és propagátora. Gyulai Iván e kötetében a fenntartható fejlődés koncepcióját mutatja be. Nagyon világosan, közérthetően, rendszerszemléletben. Onnan indul el, hogy a megközelítésmód fókuszában nem az emberi igények, hanem a szükségletek kielégítésének biztosítása áll. Ez a kérdéskör magyar irodalmában gyakran összekeveredik.
Fenntarthatóság
A kötet alapján teljes bizonyossággal látható, hogy a klíma változása, a tiszta ivóvíz hiánya, a lecsökkent biológiai sokféleség rengeteg viszontagságot hoz még az emberiség számára.
Fenntarthatóság
Az SZVT Kutatási és Fejlesztési Központ székházában került sor arra az interaktív konferenciára, melynek témája Gyulai Iván „Fenntartható fejlődés” tanulmányának három fejezete volt. Az egyes fejezetekhez korreferátumok hangzottak el Gyulai Iván rövid ismertetőit követően, majd a hallgatóság oszthatta meg észrevételeit...
Az ökológiai gondolkodás az 1970-es évekig nem volt számottevő jelentőségű, bár Aldo Leopold ökológus már a század elején felhívta a figyelmet az erőforrások kimerülésével kapcsolatos aggodalmaira.
Fenntarthatóság
Az antidepresszánsokból valamiféle elixír lett, valamiféle „szóma”, a „Prozac-korszak” embere a szerek révén a „jobbnál is jobban” (better than well) érezheti magát. A depresszió meghatározása kitágult, egyfajta „kisgömböc” lett, amely minden kórképet lassanként magába foglalt.
Fenntarthatóság
A szerző ökológus, a hazai környezet-, és természetvédelem ismert szakembere és a fenntartható fejlődés fáradhatatlan kutatója és propagátora. Gyulai Iván e kötetében a fenntartható fejlődés koncepcióját mutatja be. Nagyon világosan, közérthetően, rendszerszemléletben. Onnan indul el, hogy a megközelítésmód fókuszában nem az emberi igények, hanem a szükségletek kielégítésének biztosítása áll. Ez a kérdéskör magyar irodalmában gyakran összekeveredik.
Fenntarthatóság
A kötet alapján teljes bizonyossággal látható, hogy a klíma változása, a tiszta ivóvíz hiánya, a lecsökkent biológiai sokféleség rengeteg viszontagságot hoz még az emberiség számára.
Fenntarthatóság
Az SZVT Kutatási és Fejlesztési Központ székházában került sor arra az interaktív konferenciára, melynek témája Gyulai Iván „Fenntartható fejlődés” tanulmányának három fejezete volt. Az egyes fejezetekhez korreferátumok hangzottak el Gyulai Iván rövid ismertetőit követően, majd a hallgatóság oszthatta meg észrevételeit...
Gyulai Iván ökológust az SZVT-n tartott előadását követően az emberiség endoszomatikus és exoszomatikus energiaigényéről kérdeztük. Az ismert kutató meglátása szerint a modern emberiség által épített technoszféra nem adaptatív, túl merev és kevéssé diverz, ez jelentős veszélyt jelent a túlélésére.
Fenntarthatóság
Ez az összefoglaló a betegség-ökológia és az ökológiai immunológia erősödő fogalmi és tapasztalati összefüggéseit tárgyalja. Leírja ezen két terület lehetséges összefonódási vonatkozásait kitérve a szuperterjesztők és kulcsgazdák fertőző betegségekben betöltött szerepére, a környezeti tényezők hatására, a beteg közérzetre,mint immunológiai tényezőre és a társuló fertőzések következményeire és immunfolyamataira.
1.
2.
3.
4.
5.
1.
2.
3.
4.
5.
HOZZÁSZÓLÁSOK
0 hozzászólás