Gondolat

Intézményi és szerkesztőségi botlások az MMR botránnyal kapcsolatban

2011. AUGUSZTUS 15.

Brian Deer ahogy az MMR botrányról szóló cikksorozatának harmadik, befejező cikkéhez ért, leírja a 2004-es év történéseit, amikor először adott hangot aggodalmának, Richard Horton-nak, a Lancet szerkesztőjének Andrew Wakefield kutatásával kapcsolatban. Richard Horton ahelyett, hogy Deer várakozása szerint vizsgálatot kért volna, gyorsan továbblépett Wakefield-del, a társszerzőivel és a hivatalos intézetükkel, hogy nyilvánosan megcáfolják egy kivételével Deer állításait. 6 év és nagyjából 6millió font költség után, az Általános Orvosi Tanács az összes álltást igaznak találta.

Harvey Marcovitch a hozzászólások rovatban felteszi a kérdést ismét, hogy miért tartott ilyen sokáig Wakefield szélhámosságának (doi:10.1136/bmj.d284) tisztázása. Összeveti más, nagy horderejű tudományos félrevezetések esetével, melyeknél mindössze egy évbe, vagy annál kevesebbe került eljutni a botránytól a szégyenig. Deer cikke újabb adalék a nagy kirakósban. Wakefield ügye kapcsán nem szabadott volna hátradőlni. Hivatalos források (a sajtó és az intézet) biztosították a Szerkesztőséget, hogy vizsgálattal tisztázódtak a Wakefield elleni vádak. Viszont, ahogyan az információ szabadságáról szóló rendeletnek köszönhetően feltárt dokumentumok tanúsítják, nem volt hiteles vizsgálat, csupán egy 48 órás „zavarkeltés” annak érdekében, hogy a hitelességüket megvédjék és lejárassák a történetet.

Nehéz elkerülni azt a következtetést, hogy ezáltal intézményi és szerkesztőségi szinteken történt megvezetés, és ennek következményei beláthatatlanok. Deer első két cikkének erőteljes médiavisszhangja alapján egyértelmű Wakefield Egyesült Királyságon túli (USA, Oroszország és más ország) befolyásának ténye. Ennek a befolyásnak a kiterjesztése túlnyomórészt 2004 utánra tehető. A nemzetközi szintű károkat mérsékelhették volna hamarabb tett meghatározó lépések.

Az intézmények nevében nyilatkozó UCL egészségügyért és kutatásért felelős helyettes elöljárója szerint azok a hibák, melyek ezen ügy kapcsán felmerültek, megsürgették a kutatásokkal kapcsolatos szabályozás felülvizsgálatát. A Lancet ez idáig nem nyilatkozott. Az Etikus Publikációk Bizottsága megfontolása alá vonta, hogy szakítson a szerkesztők munkájára vonatkozó kódexszel, pontosabban a kódex 2005-ös bevezetése óta megjelent részeivel (http://publicationethics.org/code-conduct).

Milyen lépéseket kellene a tudományos világnak tenni annak tükrében, amit Andy Alaszewszki „modern tragédiának” nevezett el? (How campaigners and the media push bad science) Egyik fontos feladat, hogy az autizmussal kapcsolatos kutatásokban előrelépés történjen. Ezen betegség valódi okainak és lehetséges gyógymódjainak pontosabb megértése nélkül azok a szülők, akiknek szembesülniük kell ezzel a szörnyű és tisztázatlan tapasztalattal, folyamatosan válaszokat fognak várni Wakefield-től és a hozzá hasonlóktól.

Douglas Opel és kollégái szerint azt is tüzetesen meg kell vizsgálni és átgondolni, hogy mi vezetett odáig, hogy a kutatási ágazat köreiben hasonló dolgok történhettek. Mielőbb szükség van hathatós intézkedésekre az Egyesült Királyságban, hogy a kutatási ágazat hitele biztosítva legyen. Az egészségügyi szervezet és sikeres kormányok is folyamatosan kudarcot vallottak azon a téren, hogy a kutatási ágazatban lévő igazgatási hibákat kiküszöböljék. A legnagyobb lépés, amit idáig sikerült elérni, a megelőző botrányok és a BMJ nyomása ellenére, hogy a Lancet és egyéb szervezetek 2006-ban létrehozták az Egyesült Királyság Hiteles Kutatásokért Irodáját. Marcovitch kifejti, hogy a megbízott hatalom hiányánál fogva, az iroda súlyos csalódás, és mára elvesztette jelentőségét létrehozása. Más országokban vannak törekvések, amit az Egyesült Királyság is magáévá tehetne.

Az Amerikai Hiteles Kutatások Irodája fel van hatalmazva, hogy közpénzekből finanszírozott kutatások esetén az állítólagos szabályszegések intézményi vizsgálatát ellenőrizze. A szakma szívesen fogadja Michael Rawlins elkötelezettségét egy új egészségügyi kutatásokkal kapcsolatos képviselet felállítása iránt. Ez a jelentés viszont nem tér ki részletesen a kutatások hitelességére. Ha a képviselet valóban közcélokat hivatott szolgálni, törvényes jogai közé beépíti a kutatási hibákra vonatkozó vizsgálati jogot.


Forrás BMJ 2011;341:d378

Szemlézte: dr. Pásztor Viktória, eLitMed.hu

Kapcsolódó anyagok: LAM (Lege Artis Medicinae)- 2011; 21 (01) Szellemírók vagy szellemirtók? Az orvostudományi publikálás etikájáról, a szerzők, szerkesztők és szponzorok felelősségéről



LAM (Lege Artis Medicinae) - 2011; 21 (01) Publikációs etika: a pénzügyi érdekkonfliktusok szabályozása az orvosi folyóiratokban


Magas a korrupcióval szembeni toleranciaszintünk


HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A rovat további cikkei

Gondolat

Münchhausen báró és az ő szindrómája

Karl Friedrich Hieronymus von Münchhausen báró, német katonatiszt, akinek neve a nagyotmondással forrott össze, 295 éve, 1720. május 11-én született.

Gondolat

Kodálytól Kodályig - Interjú Somogyi-Tóth Dániellel

Somogyi-Tóth Dániel orgonaművész, karmesterrel, a Kodály Filharmónia Debrecen igazgatójával beszélgettünk az idei március hozta megváltozott világunkról, zenéről, működésről, tapasztalásokról.

Gondolat

Las Trece Rosas – Tizenhárom Rózsa

ZALAI Anita

1939. augusztus 5-én Spanyolországban – néhány hónappal a polgárháború befejeződése után – Franco tábornok parancsára a madridi Almudena temető keleti falánál kivégeztek tizenhárom fiatal lányt.

Gondolat

Karinthy öndiagnózisa

NAGY Zsuzsanna

Karinthy Frigyes Utazás a koponyám körül címmel írta meg saját betegségének felfedezését, tüneteinek kialakulását.

Gondolat

"Ez nem Rio de Janeiro"

1937. október 15. született Odesszában Ilja Ilf szovjet-orosz író.

Kapcsolódó anyagok

Gondolat

Münchhausen báró és az ő szindrómája

Karl Friedrich Hieronymus von Münchhausen báró, német katonatiszt, akinek neve a nagyotmondással forrott össze, 295 éve, 1720. május 11-én született.

Hírvilág

Valóban „egészségesebb” a patikai só? - Tények, tévhitek és ellentmondások a nátrium-kloriddal kapcsolatban

TAKÁCS Gábor, FITTLER András, BOTZ Lajos

Több mint egy éve indították útjára az interneten és különböző fórumokon azt a figyelmeztető hírt, hogy az étkezésre szánt konyhasó kálium-kloriddal kevert, dúsított, sőt akár 100%-ban csak azt tartalmazza. A hírközlő(k) és/vagy annak terjesztői még azt is kihangsúlyozták, összeesküvés elméletekhez illően, hogy ennek következtében a magyar lakosság tudtán és akaratán kívül nátriumszegény diétára van „fogva”. Még azt is megkockáztatták, hogy szerintük egy gyalázatos biológiai népirtásról van szó, hiszen csökken az „egészséges NaCl” bevitel és nő a szervezet számára igen „ártalmas KCl” fogyasztása. Ezáltal -írták embertársaik megsegítésére- számtalan betegségnek lehetünk áldozatai, sőt a krónikus bajainkból éppen ezért nem tudunk meggyógyulni (nemzőképtelenség, allergia, vesebetegség, magas vérnyomás).

Hírvilág

Az MMR-védőoltás és a lázas rohamok összefüggése

Az MMR (kanyaró-mumpsz-rubeola) védőoltást követően a lázas rohamok számának aránya növekszik, viszont nem világos, hogy ez az arány a rohamok egyéni vagy családi története, a születés körüli tényezők vagy a szociális-gazdasági helyzet alapján változik-e.

Klinikum

Reumatológiai gyulladásos megbetegedések és családtervezés – a reumatológus szemével - A Figyelő 2017;1

SEVCIC Krisztina

Klinikai vizsgálatok igazolják, hogy az RA-s nőknek kevesebb gyermekük születik, illetve gyakoribb köztük a gyermektelenség, különösen, ha fiatal életkorban (30 éves kor előtt) diagnosztizálják betegségüket, illetve ha a diagnózis felállításakor még nincs gyermekük.

Gondolat

"Ez nem Rio de Janeiro"

1937. október 15. született Odesszában Ilja Ilf szovjet-orosz író.