Gondolat

Intézményi és szerkesztőségi botlások az MMR botránnyal kapcsolatban

2011. AUGUSZTUS 15.

Brian Deer ahogy az MMR botrányról szóló cikksorozatának harmadik, befejező cikkéhez ért, leírja a 2004-es év történéseit, amikor először adott hangot aggodalmának, Richard Horton-nak, a Lancet szerkesztőjének Andrew Wakefield kutatásával kapcsolatban. Richard Horton ahelyett, hogy Deer várakozása szerint vizsgálatot kért volna, gyorsan továbblépett Wakefield-del, a társszerzőivel és a hivatalos intézetükkel, hogy nyilvánosan megcáfolják egy kivételével Deer állításait. 6 év és nagyjából 6millió font költség után, az Általános Orvosi Tanács az összes álltást igaznak találta.

Harvey Marcovitch a hozzászólások rovatban felteszi a kérdést ismét, hogy miért tartott ilyen sokáig Wakefield szélhámosságának (doi:10.1136/bmj.d284) tisztázása. Összeveti más, nagy horderejű tudományos félrevezetések esetével, melyeknél mindössze egy évbe, vagy annál kevesebbe került eljutni a botránytól a szégyenig. Deer cikke újabb adalék a nagy kirakósban. Wakefield ügye kapcsán nem szabadott volna hátradőlni. Hivatalos források (a sajtó és az intézet) biztosították a Szerkesztőséget, hogy vizsgálattal tisztázódtak a Wakefield elleni vádak. Viszont, ahogyan az információ szabadságáról szóló rendeletnek köszönhetően feltárt dokumentumok tanúsítják, nem volt hiteles vizsgálat, csupán egy 48 órás „zavarkeltés” annak érdekében, hogy a hitelességüket megvédjék és lejárassák a történetet.

Nehéz elkerülni azt a következtetést, hogy ezáltal intézményi és szerkesztőségi szinteken történt megvezetés, és ennek következményei beláthatatlanok. Deer első két cikkének erőteljes médiavisszhangja alapján egyértelmű Wakefield Egyesült Királyságon túli (USA, Oroszország és más ország) befolyásának ténye. Ennek a befolyásnak a kiterjesztése túlnyomórészt 2004 utánra tehető. A nemzetközi szintű károkat mérsékelhették volna hamarabb tett meghatározó lépések.

Az intézmények nevében nyilatkozó UCL egészségügyért és kutatásért felelős helyettes elöljárója szerint azok a hibák, melyek ezen ügy kapcsán felmerültek, megsürgették a kutatásokkal kapcsolatos szabályozás felülvizsgálatát. A Lancet ez idáig nem nyilatkozott. Az Etikus Publikációk Bizottsága megfontolása alá vonta, hogy szakítson a szerkesztők munkájára vonatkozó kódexszel, pontosabban a kódex 2005-ös bevezetése óta megjelent részeivel (http://publicationethics.org/code-conduct).

Milyen lépéseket kellene a tudományos világnak tenni annak tükrében, amit Andy Alaszewszki „modern tragédiának” nevezett el? (How campaigners and the media push bad science) Egyik fontos feladat, hogy az autizmussal kapcsolatos kutatásokban előrelépés történjen. Ezen betegség valódi okainak és lehetséges gyógymódjainak pontosabb megértése nélkül azok a szülők, akiknek szembesülniük kell ezzel a szörnyű és tisztázatlan tapasztalattal, folyamatosan válaszokat fognak várni Wakefield-től és a hozzá hasonlóktól.

Douglas Opel és kollégái szerint azt is tüzetesen meg kell vizsgálni és átgondolni, hogy mi vezetett odáig, hogy a kutatási ágazat köreiben hasonló dolgok történhettek. Mielőbb szükség van hathatós intézkedésekre az Egyesült Királyságban, hogy a kutatási ágazat hitele biztosítva legyen. Az egészségügyi szervezet és sikeres kormányok is folyamatosan kudarcot vallottak azon a téren, hogy a kutatási ágazatban lévő igazgatási hibákat kiküszöböljék. A legnagyobb lépés, amit idáig sikerült elérni, a megelőző botrányok és a BMJ nyomása ellenére, hogy a Lancet és egyéb szervezetek 2006-ban létrehozták az Egyesült Királyság Hiteles Kutatásokért Irodáját. Marcovitch kifejti, hogy a megbízott hatalom hiányánál fogva, az iroda súlyos csalódás, és mára elvesztette jelentőségét létrehozása. Más országokban vannak törekvések, amit az Egyesült Királyság is magáévá tehetne.

Az Amerikai Hiteles Kutatások Irodája fel van hatalmazva, hogy közpénzekből finanszírozott kutatások esetén az állítólagos szabályszegések intézményi vizsgálatát ellenőrizze. A szakma szívesen fogadja Michael Rawlins elkötelezettségét egy új egészségügyi kutatásokkal kapcsolatos képviselet felállítása iránt. Ez a jelentés viszont nem tér ki részletesen a kutatások hitelességére. Ha a képviselet valóban közcélokat hivatott szolgálni, törvényes jogai közé beépíti a kutatási hibákra vonatkozó vizsgálati jogot.


Forrás BMJ 2011;341:d378

Szemlézte: dr. Pásztor Viktória, eLitMed.hu

Kapcsolódó anyagok: LAM (Lege Artis Medicinae)- 2011; 21 (01) Szellemírók vagy szellemirtók? Az orvostudományi publikálás etikájáról, a szerzők, szerkesztők és szponzorok felelősségéről



LAM (Lege Artis Medicinae) - 2011; 21 (01) Publikációs etika: a pénzügyi érdekkonfliktusok szabályozása az orvosi folyóiratokban


Magas a korrupcióval szembeni toleranciaszintünk


HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A rovat további cikkei

Gondolat

Münchhausen báró és az ő szindrómája

Karl Friedrich Hieronymus von Münchhausen báró, német katonatiszt, akinek neve a nagyotmondással forrott össze, 295 éve, 1720. május 11-én született.

Gondolat

Las Trece Rosas – Tizenhárom Rózsa

ZALAI Anita

1939. augusztus 5-én Spanyolországban – néhány hónappal a polgárháború befejeződése után – Franco tábornok parancsára a madridi Almudena temető keleti falánál kivégeztek tizenhárom fiatal lányt.

Gondolat

Kodálytól Kodályig - Interjú Somogyi-Tóth Dániellel

Somogyi-Tóth Dániel orgonaművész, karmesterrel, a Kodály Filharmónia Debrecen igazgatójával beszélgettünk az idei március hozta megváltozott világunkról, zenéről, működésről, tapasztalásokról.

Gondolat

Béke velünk? Halasi Zoltánnal Csontos Erika beszélgetett

CSONTOS Erika

Halasi Zoltán költőként, esszéistaként, műfordítóként lett ismert és elismert. Már a publicisztikája is jelezte széleskörű érdeklődését a különféle kultúrák iránt, aztán egy váratlan fordulattal prózát kezdett írni. Még váratlanabb, hogy ez a próza az elsüllyedt kelet-európai zsidó kultúrát idézte meg. Az apropót hozzá egy lengyelországi zsidó költő jiddis nyelvű holokauszt-poémájának lefordítása szolgáltatta.

Gondolat

A misztikus kék ló

„A művészet a szellemi világhoz vezető híd” – mondta Franz Marc (1880–1916)

Kapcsolódó anyagok

Gondolat

Münchhausen báró és az ő szindrómája

Karl Friedrich Hieronymus von Münchhausen báró, német katonatiszt, akinek neve a nagyotmondással forrott össze, 295 éve, 1720. május 11-én született.

Hírvilág

Valóban „egészségesebb” a patikai só? - Tények, tévhitek és ellentmondások a nátrium-kloriddal kapcsolatban

TAKÁCS Gábor, FITTLER András, BOTZ Lajos

Több mint egy éve indították útjára az interneten és különböző fórumokon azt a figyelmeztető hírt, hogy az étkezésre szánt konyhasó kálium-kloriddal kevert, dúsított, sőt akár 100%-ban csak azt tartalmazza. A hírközlő(k) és/vagy annak terjesztői még azt is kihangsúlyozták, összeesküvés elméletekhez illően, hogy ennek következtében a magyar lakosság tudtán és akaratán kívül nátriumszegény diétára van „fogva”. Még azt is megkockáztatták, hogy szerintük egy gyalázatos biológiai népirtásról van szó, hiszen csökken az „egészséges NaCl” bevitel és nő a szervezet számára igen „ártalmas KCl” fogyasztása. Ezáltal -írták embertársaik megsegítésére- számtalan betegségnek lehetünk áldozatai, sőt a krónikus bajainkból éppen ezért nem tudunk meggyógyulni (nemzőképtelenség, allergia, vesebetegség, magas vérnyomás).

Hírvilág

Az MMR-védőoltás és a lázas rohamok összefüggése

Az MMR (kanyaró-mumpsz-rubeola) védőoltást követően a lázas rohamok számának aránya növekszik, viszont nem világos, hogy ez az arány a rohamok egyéni vagy családi története, a születés körüli tényezők vagy a szociális-gazdasági helyzet alapján változik-e.

Egészségpolitika

Oltásellenesség - a 10 legnagyobb egészségügyi veszély egyike

Az Egészségügyi Világszervezet (World Health Organization, WHO) újabb 5 éves tervében összegyűjtötte az egész világot érintő egészségügyi veszélyeket. A lista az oltásokkal megelőzhető fertőzések elterjedésétől a gyógyszereknek ellenálló kórokozókon és a túlsúlyon át a környezetszennyezésig és a klímaváltozásig számos komoly és sürgős megoldásra váró problémát ölel fel. Ezzel közel egy időben, Amerikában több mint 26 ezer iskolásnak nem engedték meg az iskolakezdést, mert nem voltak beoltatva. Magyarországon a védőoltási rendszer szinte egyedülálló.

COVID-19

COVID-19: gasztrointesztinális tünetek

A szerzők szerkesztőségi levél formájában hívják fel a figyelmet arra, hogy a 2019 decembere óta világjárvánnyá lett coronavírus betegség 2019 (COVID-19) okozója, az új coronavirus (SARS-CoV-2) az ismert légzőszervi panaszok mellett gasztrointesztinális tüneteket is okozhat. Enyhe tünetekről van szó: émelygés, hányinger, nem súlyos hasmenés, melyeknek összefüggését a járvánnyal gyakran nem ismerik fel, jóllehet egyértelműen kimutatható a SARS-CoV-jelenléte a tápcsatornából vett biopsziás anyagban éppúgy, mint a székletben. Az emésztőszervi tünetek megelőzhetik a légúti tüneteket. A kezdeti tünetek felismerése nagy jelentőségű, mert lehetővé teszi a fertőzés korai diagnózisát és a beteg izolálását, még a léguti tünetek megjelenése előtt. Jelenleg nem tisztázott fontos szempont a fertőzőképesség megállapítása a gasztrointesztinális COVID-19 eseteiben.