Gondolat

Halhatatlan lipcsei tudós

2015. NOVEMBER 13.


1790. november 17-én született a Szász-Anhalt tartománybeli Schulpfortában. Apja halála miatt hároméves korában félárvaságra jutott, édesanyja nevelte, tizenhárom éves koráig otthon taníttatta. 1809-ben beiratkozott a lipcsei egyetemre, ahol először jogot tanult, de már az első évben átváltott kedvenc tárgyai, a csillagászat, a matematika és a fizika tanulmányozására. A csillagászatra neves matematikusok okították, Lipcsében Karl Mollweidének, Göttingenben Carl Friedrich Gaussnak, a kor egyik legjelentősebb matematikusának, az obszervatórium igazgatójának diákja volt.

Megélhetéséről magának kellett gondoskodnia, Halléban vállalt matematika-fizika tanári állást, és matematikai ismereteit Johann Friedrich Pfaffnál (Gauss egykori tanáránál) bővítette. 1815-ben Lipcsében habilitált a trigonometriai egyenletek analitikus tárgyalásáról szóló dolgozatával.

1816-ban a pleissenburgi csillagvizsgálóban kapott állást, ugyanakkor a lipcsei egyetemen a csillagászat rendkívüli tanárává is kinevezték. 1818-ban a lipcsei obszervatórium igazgatója lett, 1921-ig a létesítmény újjáépítését is felügyelte. Később - igazgatói állását is megtartva - a lipcsei egyetem matematikatanára lett. 1844-ben meghívták a jénai egyetemre, ahol az elméleti mechanika és a csillagászat tanára lett, még ebben az évben a lipcsei egyetem asztronómia professzorává is kinevezték. Lipcséhez élete végéig hű maradt, itt halt meg 1868. szeptember 20-án, hetvennyolc éves korában.

Egész életében a csillagászat volt a hivatása, nevét mégis matematikusként tette halhatatlanná. A matematikán belül elsősorban a geometria érdekelte. E tárgykörben született felismeréseit August Leopold Crelle matematikai szaklapjában, a Crelle's Journalban tette közzé. Ő alkalmazta először az analitikus módszereket a projektív geometriában, bevezette a projektív transzformáció fogalmát (projekció=kivetítés) és az úgynevezett baricentrikus, azaz súlypont szerinti koordinátákat. Foglalkozott algebrával is, a számelméletben elért eredményeit a róla elnevezett Möbius-függvény és a Möbius inverziós formula bizonyítja.

Halála után került elő a francia akadémia irattárából az egyoldalú felület geometriájáról szóló értekezése, amelyet 1858-ban vetett papírra. A Möbius-szalagként emlegetett kétdimenziós felület különlegessége, hogy csak egyetlen oldala és egyetlen éle van. Egy papírcsík egyik végének 180 fokos elforgatásával és a végek összeragasztásával könnyen létrehozható szalagot a gyakorlati életben számos helyen alkalmazzák (szállítószalagokat, írógép- és nyomtatószalagokat működtetnek ily módon). A Möbius-szalag esztétikailag is szép alakzat, számos képzőművészt megihletett, többek között M. C. Escher holland grafikust is.

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A rovat további cikkei

Gondolat

Münchhausen báró és az ő szindrómája

Karl Friedrich Hieronymus von Münchhausen báró, német katonatiszt, akinek neve a nagyotmondással forrott össze, 295 éve, 1720. május 11-én született.

Gondolat

Miért vagyunk illetve miért nem vagyunk kaukázusiak?

A paleontológiai leletek és a genetikai vizsgálatok egyértelműen azt mutatják, hogy az emberiség Afrikából származik. Nem kellene használnunk az ezt tagadó, elavult kifejezést.

Gondolat

Szifilisz vagy hibás gének?

VIII. Henrik betegségei

Gondolat

Veszélyben az egyetemek autonómiája?

Tiltakozó közleményekkel „szavaznak” sorra az egyetemek az alapítványi átalakítás, illetve annak intézési módja ellen. Professzorok, munkatársak, hallgatók, legutóbb az MTA doktorai adtak ki hivatalos állásfoglalást. Megkérdeztünk „kívülállókat”, Freund Tamást, az MTA elnökét, Tillmann József filozófus, esztéta, egyetemi tanárt, Fleck Zoltán jogász, szociológust, tanszékvezető egyetemi tanárt a kialakult helyzetről, a folyamatról, illetve Fábián Istvánt, a debreceni egyetem korábbi rektorát is. Többen a tudományos és kutatómunka, az egyetemi autonómia ellehetetlenülésétől félnek, veszélyes ugyanis, ha ezek a szellemi műhelyek politikai irányítás alá kerülnek. Az MTA elnöke kiemelte az egyetemi autonómia tiszteletben tartásának és a döntések előtti tisztázó vitáknak a fontosságát.

Gondolat

A szem és a látás a Bibliában

RÁCZ Péter

A látásra vonatkozó igehelyek és értelmezésük, szimbolikus jelentőségük a Bibliában.

Kapcsolódó anyagok

Hírvilág

Ki itt a Frankenstein?

NAGY Zsuzsanna

Mary Shelley alkotása felvetette a modern bioetika alapkérdéseit.

Gondolat

Béke velünk? Halasi Zoltánnal Csontos Erika beszélgetett

CSONTOS Erika

Halasi Zoltán költőként, esszéistaként, műfordítóként lett ismert és elismert. Már a publicisztikája is jelezte széleskörű érdeklődését a különféle kultúrák iránt, aztán egy váratlan fordulattal prózát kezdett írni. Még váratlanabb, hogy ez a próza az elsüllyedt kelet-európai zsidó kultúrát idézte meg. Az apropót hozzá egy lengyelországi zsidó költő jiddis nyelvű holokauszt-poémájának lefordítása szolgáltatta.

Fenntarthatóság

Minamata kór – Valami új a nap alatt

A kötet alapján teljes bizonyossággal látható, hogy a klíma változása, a tiszta ivóvíz hiánya, a lecsökkent biológiai sokféleség rengeteg viszontagságot hoz még az emberiség számára.

Gondolat

Friedrich Schiller kalandos élete

Kevesen tudják, hogy Friedrich Schiller német költő orvosi végzettséggel is rendelkezett. Nemcsak költő, író, filozófus és esztéta, a német művészet és gondolkodás klasszikus korszakának kiemelkedő alakja volt, hanem jogász és orvos is. 210 éve, 1805. május 9-én halt meg.

Gondolat

A váltóláz-ellenes kínakéreg (kinin) felfedezése

A mocsárláz vagy váltóláz (malária= mal aria, rossz levegő), ősidők óta az afro-eurázsiai népek állandó kísérője ismeretlen volt a prekolumbiánus Amerikában.