Gondolat

Halhatatlan lipcsei tudós

2015. NOVEMBER 13.


1790. november 17-én született a Szász-Anhalt tartománybeli Schulpfortában. Apja halála miatt hároméves korában félárvaságra jutott, édesanyja nevelte, tizenhárom éves koráig otthon taníttatta. 1809-ben beiratkozott a lipcsei egyetemre, ahol először jogot tanult, de már az első évben átváltott kedvenc tárgyai, a csillagászat, a matematika és a fizika tanulmányozására. A csillagászatra neves matematikusok okították, Lipcsében Karl Mollweidének, Göttingenben Carl Friedrich Gaussnak, a kor egyik legjelentősebb matematikusának, az obszervatórium igazgatójának diákja volt.

Megélhetéséről magának kellett gondoskodnia, Halléban vállalt matematika-fizika tanári állást, és matematikai ismereteit Johann Friedrich Pfaffnál (Gauss egykori tanáránál) bővítette. 1815-ben Lipcsében habilitált a trigonometriai egyenletek analitikus tárgyalásáról szóló dolgozatával.

1816-ban a pleissenburgi csillagvizsgálóban kapott állást, ugyanakkor a lipcsei egyetemen a csillagászat rendkívüli tanárává is kinevezték. 1818-ban a lipcsei obszervatórium igazgatója lett, 1921-ig a létesítmény újjáépítését is felügyelte. Később - igazgatói állását is megtartva - a lipcsei egyetem matematikatanára lett. 1844-ben meghívták a jénai egyetemre, ahol az elméleti mechanika és a csillagászat tanára lett, még ebben az évben a lipcsei egyetem asztronómia professzorává is kinevezték. Lipcséhez élete végéig hű maradt, itt halt meg 1868. szeptember 20-án, hetvennyolc éves korában.

Egész életében a csillagászat volt a hivatása, nevét mégis matematikusként tette halhatatlanná. A matematikán belül elsősorban a geometria érdekelte. E tárgykörben született felismeréseit August Leopold Crelle matematikai szaklapjában, a Crelle's Journalban tette közzé. Ő alkalmazta először az analitikus módszereket a projektív geometriában, bevezette a projektív transzformáció fogalmát (projekció=kivetítés) és az úgynevezett baricentrikus, azaz súlypont szerinti koordinátákat. Foglalkozott algebrával is, a számelméletben elért eredményeit a róla elnevezett Möbius-függvény és a Möbius inverziós formula bizonyítja.

Halála után került elő a francia akadémia irattárából az egyoldalú felület geometriájáról szóló értekezése, amelyet 1858-ban vetett papírra. A Möbius-szalagként emlegetett kétdimenziós felület különlegessége, hogy csak egyetlen oldala és egyetlen éle van. Egy papírcsík egyik végének 180 fokos elforgatásával és a végek összeragasztásával könnyen létrehozható szalagot a gyakorlati életben számos helyen alkalmazzák (szállítószalagokat, írógép- és nyomtatószalagokat működtetnek ily módon). A Möbius-szalag esztétikailag is szép alakzat, számos képzőművészt megihletett, többek között M. C. Escher holland grafikust is.

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A rovat további cikkei

Gondolat

Münchhausen báró és az ő szindrómája

Karl Friedrich Hieronymus von Münchhausen báró, német katonatiszt, akinek neve a nagyotmondással forrott össze, 295 éve, 1720. május 11-én született.

Gondolat

Miért vagyunk illetve miért nem vagyunk kaukázusiak?

A paleontológiai leletek és a genetikai vizsgálatok egyértelműen azt mutatják, hogy az emberiség Afrikából származik. Nem kellene használnunk az ezt tagadó, elavult kifejezést.

Gondolat

A szem és a látás a Bibliában

RÁCZ Péter

A látásra vonatkozó igehelyek és értelmezésük, szimbolikus jelentőségük a Bibliában.

Gondolat

Kodálytól Kodályig - Interjú Somogyi-Tóth Dániellel

Somogyi-Tóth Dániel orgonaművész, karmesterrel, a Kodály Filharmónia Debrecen igazgatójával beszélgettünk az idei március hozta megváltozott világunkról, zenéről, működésről, tapasztalásokról.

Gondolat

A Koenzim Q10 klinikai jelentősége

Q10 Szimpózium Anna Grand Hotel 2011. október 1. Balatonfüred

Kapcsolódó anyagok

Hírvilág

Ki itt a Frankenstein?

NAGY Zsuzsanna

Mary Shelley alkotása felvetette a modern bioetika alapkérdéseit.

Gondolat

Béke velünk? Halasi Zoltánnal Csontos Erika beszélgetett

CSONTOS Erika

Halasi Zoltán költőként, esszéistaként, műfordítóként lett ismert és elismert. Már a publicisztikája is jelezte széleskörű érdeklődését a különféle kultúrák iránt, aztán egy váratlan fordulattal prózát kezdett írni. Még váratlanabb, hogy ez a próza az elsüllyedt kelet-európai zsidó kultúrát idézte meg. Az apropót hozzá egy lengyelországi zsidó költő jiddis nyelvű holokauszt-poémájának lefordítása szolgáltatta.

Gondolat

A váltóláz-ellenes kínakéreg (kinin) felfedezése

A mocsárláz vagy váltóláz (malária= mal aria, rossz levegő), ősidők óta az afro-eurázsiai népek állandó kísérője ismeretlen volt a prekolumbiánus Amerikában.

Klinikum

A jövő kiszámítható?

A LAM szerkesztőinek felkérésére Barabási Albert-László új kötetét Sulyok Miklós matematikus-gasztrofilosz, Buda Béla pszichiáter-társadalomtudós és Gáspár Csaba adatbányász értékelte.

Gondolat

Friedrich Schiller kalandos élete

Kevesen tudják, hogy Friedrich Schiller német költő orvosi végzettséggel is rendelkezett. Nemcsak költő, író, filozófus és esztéta, a német művészet és gondolkodás klasszikus korszakának kiemelkedő alakja volt, hanem jogász és orvos is. 210 éve, 1805. május 9-én halt meg.