Gondolat

Gyógyíthatatlan betegek, haldoklók szolgálatában

2015. JÚNIUS 08.



1902. január 9-én született Aragóniában, a Huesca tartománybeli Barbastróban. Katolikus családban nevelkedett, már fiatalon elkötelezett hívővé vált. Teológiai tanulmányait az észak-spanyolországi Logronói, majd a zaragozai San Franciscode Paula Szemináriumban folytatta. Párhuzamosan polgárjogot is hallgatott a zaragozai egyetemen. 1924-ben diakónussá, 1925-ben pappá szentelték.

Lelkészi munkáját a zaragozai egyházmegyéhez tartozó perdiguerai plébánián kezdte, majd Zaragozában folytatta. 1927-ben Madridba költözött, a külváros szegényei, a kórházak gyógyíthatatlan betegei, haldoklói között szolgált. Káplánnak nevezték ki a Betegek Patronátusában, emellett professzor volt az egyetemi akadémián, valamint polgárjogi doktori tanulmányait végezte.

1928-ban alapította meg félig egyházi, félig világi jellegű szervezetét, az Opus Dei (Isten műve) lelkiségi mozgalmat azzal a szándékkal, hogy Isten rábízott küldetését teljesítse, az embereket Istenhez vezesse. 1934-ben nevezték ki a Szent Erzsébet Patronátus (Patronato de Santa Isabel) rektorává. A spanyol polgárháború idején élete kockáztatásával is gyakorolta papi szolgálatát Madridban, később Burgosban. 1943-ban hozta létre a Szent Kereszt Papi Társaságot, amely lehetővé tette, hogy az egyházmegyékben működő papok is részesülhessenek az Opus Dei szellemiségéből.

1946-ban Rómába költözött, innen irányította szervezetét, oktatta tagjait. 1948-ban a férfiak kiképzésére szolgáló Szent Kereszt Római Kollégium építését, majd 1953-ban a Santa Maria Római Kollégium, a női tagozat megszervezését kezdte el. Tanácsadóként részt vett a Kánonjogi Kódexet Hitelesen Magyarázó Pápai Bizottság és a Szemináriumok és Egyetemek Szent Kongregációjának munkájában. A tiszteletbeli pápai prelátus és a Pápai Római Akadémia tagja, valamint a spanyol Navarrai Egyetem, illetve a perui Piurai Egyetem nagykancellárja volt.

Az általa alapított mozgalom a hatvanas években már az egész világra kiterjedő szervezetként működött, 1975-ben pedig már 80 országban volt jelen több mint 60 ezer taggal.

Az Opus Dei intézményesítését a Szentszéknél azonban többszöri próbálkozásra sem tudta elérni, bár az mind teológiai, mind egyházjogi szempontból a későbbi II. vatikáni zsinat (1962-1965) tanítása alapján állt. Sőt, annak lényeges tantételét - szolgálni Istennek, embernek, a világnak és tanúságot tenni Krisztusról - évtizedekkel megelőzte. Ezért is ütközött ellenállásba a Vatikánban, megítélése csak II. János Pál pápa idején változott. Ő emelte az Opus Deit 1982-ben személyi prelatúrává, vagyis olyan hivatalos egyházi fennhatósággá, amelynek feladata az egyház evangelizációs küldetésében való részvétel.

Josemaria Balaguer-t II. János Pál pápa 1992-ben boldoggá, 2002-ben szentté avatta. Emléknapját halála napján, június 26-án tartják. Földi maradványai Rómában, az Opus Dei prelatúrájának székhelyén, a Béke Királynőjének szentelt templom oltárában nyugszanak, amely ma már zarándokhely.

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A rovat további cikkei

Gondolat

Münchhausen báró és az ő szindrómája

Karl Friedrich Hieronymus von Münchhausen báró, német katonatiszt, akinek neve a nagyotmondással forrott össze, 295 éve, 1720. május 11-én született.

Gondolat

Miért vagyunk illetve miért nem vagyunk kaukázusiak?

A paleontológiai leletek és a genetikai vizsgálatok egyértelműen azt mutatják, hogy az emberiség Afrikából származik. Nem kellene használnunk az ezt tagadó, elavult kifejezést.

Gondolat

Szifilisz vagy hibás gének?

VIII. Henrik betegségei

Gondolat

Veszélyben az egyetemek autonómiája?

Tiltakozó közleményekkel „szavaznak” sorra az egyetemek az alapítványi átalakítás, illetve annak intézési módja ellen. Professzorok, munkatársak, hallgatók, legutóbb az MTA doktorai adtak ki hivatalos állásfoglalást. Megkérdeztünk „kívülállókat”, Freund Tamást, az MTA elnökét, Tillmann József filozófus, esztéta, egyetemi tanárt, Fleck Zoltán jogász, szociológust, tanszékvezető egyetemi tanárt a kialakult helyzetről, a folyamatról, illetve Fábián Istvánt, a debreceni egyetem korábbi rektorát is. Többen a tudományos és kutatómunka, az egyetemi autonómia ellehetetlenülésétől félnek, veszélyes ugyanis, ha ezek a szellemi műhelyek politikai irányítás alá kerülnek. Az MTA elnöke kiemelte az egyetemi autonómia tiszteletben tartásának és a döntések előtti tisztázó vitáknak a fontosságát.

Gondolat

A szem és a látás a Bibliában

RÁCZ Péter

A látásra vonatkozó igehelyek és értelmezésük, szimbolikus jelentőségük a Bibliában.

Kapcsolódó anyagok

COVID-19

Enyhe tünetmentes, SARS-CoV-2-fertőzött járóbetegeknél észlelt íz- és szagérzékelési változások

A Covid-19-ről szóló beszámolók a betegség súlyosságától függően, tünetileg leggyakrabban a lázat, a fáradtságot, a száraz köhögést, az izomfájdalmat és a légszomjat említik. Ugyanakkor a szerzők tudomása szerint eddig csak egy tanulmány foglalkozott Covid-19 fertőzötteknél a szag- vagy ízérzékelésben bekövetkezett változásokkal, és 34%-os prevalenciát állapítottak meg a kórházban kezeltek körében. Viszont a tanulmány nem közölt adatot a megváltozott érzékelés idejéről és a többi tünethez való viszonyáról.

COVID-19

A SARS-CoV-2-re adott antitest válasz COVID-19 betegekben

A SARS-CoV-2 vírus fertőzés kapcsán még nem ismerjük pontosan a szervezet antitest válaszát, illetve az antitestek kimutatásának klinikai értékét sem tudjuk még felmérni.

Gondolat

Münchhausen báró és az ő szindrómája

Karl Friedrich Hieronymus von Münchhausen báró, német katonatiszt, akinek neve a nagyotmondással forrott össze, 295 éve, 1720. május 11-én született.

COVID-19

Enyhe tünetmentes SARS-CoV-2-fertőzött betegeknél észlelt íz- és illatérzékelés-változás

Az egyes jelentések és tudományos publikációk a SARS CoV-2 vírussal fertőzött betegek tünetei között leggyakrabban a lázat, a fáradtságot, a száraz köhögést, az izomfájdalmat és a légszomjat említik. Ugyanakkor enyhe tüneteket mutató betegek gyakran számoltak be a szag- vagy ízérzékelésben bekövetkezett változásokról, mint a megbetegedés általuk tapasztalt első jeléről.

COVID-19

COVID-19: gasztrointesztinális tünetek

A szerzők szerkesztőségi levél formájában hívják fel a figyelmet arra, hogy a 2019 decembere óta világjárvánnyá lett coronavírus betegség 2019 (COVID-19) okozója, az új coronavirus (SARS-CoV-2) az ismert légzőszervi panaszok mellett gasztrointesztinális tüneteket is okozhat. Enyhe tünetekről van szó: émelygés, hányinger, nem súlyos hasmenés, melyeknek összefüggését a járvánnyal gyakran nem ismerik fel, jóllehet egyértelműen kimutatható a SARS-CoV-jelenléte a tápcsatornából vett biopsziás anyagban éppúgy, mint a székletben. Az emésztőszervi tünetek megelőzhetik a légúti tüneteket. A kezdeti tünetek felismerése nagy jelentőségű, mert lehetővé teszi a fertőzés korai diagnózisát és a beteg izolálását, még a léguti tünetek megjelenése előtt. Jelenleg nem tisztázott fontos szempont a fertőzőképesség megállapítása a gasztrointesztinális COVID-19 eseteiben.