Gondolat

Fesztiváljelenség

2015. SZEPTEMBER 08.

Szabó János Zoltán A fesztiváljelenség című könyve hiánypótló hazai munka. Az első fejezet a fesztiválok különböző szakirodalmának érthető, lényegre törő feldolgozása, míg a második a hazai fesztiválok társadalmi funkcióit és az NKA rejtett szempontrendszerét vizsgáló kutatás ismertetése. Az első rész széles körben ajánlható, a második inkább már a témát mélyebben kutató szakemberek vagy hazai fesztiválszervezők számára lehet fontos olvasmány. A szerző Szabó János Zoltán ismert kultúrakutató, szakterülete az ünneplés, hazai és nemzetközi publikációinak többségét a fesztiválok témaköre adja.

A fesztiválok a modern kor jelenségei, a kultúraátörökítés szocializációs közegei (p14) és az ünneplés sajátos színterei. Az elmúlt évtizedekben a fiatalok életében különösen fontossá vált fesztiváljelenség társadalomtudományi értelmezést és magyarázatot igényelt. Szabó meglátása szerint a fesztiválok, mint ünneplési formák lehetőséget biztosítanak a kultúra alapját jelentő játék számára is. A szerző végig erősen támaszkodik Johan Huizinga Homo Ludens néven ismertté vált elméletére.

Világos fogalomhasználat mellett integratív személet jellemzi az írást. A vonatkozó szociológiai, kultúrtörténeti, közgazdaságtani, kulturális antropológiai elméleteket is közérthetően, egységes keretben mutatja be a szerző. Több társadalomtudomány-értelmezés szerint a fesztiválok fő társadalmi szerepe az értékcserében ragadható meg. Ismert a kultúraközvetítő szerepe is, illetve a fesztivál terére jellemző speciális, köztes tér-idő állapot. Az egyén értékkonstrukciós és identitást érintő folyamataiban is fontos szerepe van. A fesztiválok gazdasági szerepe főként a turizmus fellendítésében, a helyi foglalkoztatottság növelésében mérhető. Társadalmi hasznosság tekintetében a hátrányos helyzetű rétegek bevonását, és társadalmi aktivitás növekedését lehet vizsgálni.

A kulturális antropológia és a szociálpszichológia figyelt fel a közösségi lét szabályszerűségeire, amelyben az ünnepeknek kiemelt szerepe van. Minden közösség életében megfigyelhető jelenség az ünneplés. Fő jellemzői, hogy periodikus, közösségi és ritualizált. (Bár a rítus során sokszor, ideiglenesen, szabályozott, szabályszegő viselkedés is megengedett.) A fesztivál az ünneplés speciális fajtájának tekinthető, kifejezetten közönségnek szóló, élmény átélését kínáló, értékközvetítés céljával létrejött határidők közé szorított nagy létszámú esemény.

A világos, pontos és tömör kultúrtörténeti fejezetből talán csak a távol-keleti kultúra elemei hiányolhatóak. Szintén viszonylag keveset foglalkozik a kötet a fesztiválok által okozott társas-lélektani elemekkel, így a boldogság-élmény, az identitást befolyásoló szerepével, a kapcsolati élményformákkal, illetve a szerfogyasztással. Az addiktológia irodalmában /e.g. Megan et al. 2007, Paksi és Arnold, 2008/ ismert jelenség, hogy a könnyűzenei fesztiválokon magasabb a pszichoaktívszer-fogyasztás, ám érdekes módon a problémákra utaló használati jellemzők nem.

A fesztiválok térnyerésében számos tényező játszott közre, ezeket részletesen ismereti a kötet. Elsőként kiemeli, hogy a klasszicizmus és a romantika hatására a művészek társadalmi státusza megemelkedett. (p40). Az ünneplés levált az egyházi keretekről, a népi, polgári és arisztokrata ünneplési szokások erősebben elkülönültek. Elterjedt az épített színház, amit már nem csak az elit látogathatott. A 19. században számos művészeti fesztivál került megalapításra, ezek nemzetközi és hazai történetét is megismerhetjük a kötetből. A II.világháború után az utazás szabadsága jelentősen megnőtt, és létrejött a tömegturizmus, amely utat nyitott a nagy létszámú fesztiválok előtt. A fesztivállal járó gazdasági és politikai előnyök pedig megszilárdították a fesztiváljelenséget. Erős politikai érintettsége miatt továbbra is külön kategóriának tekinthető a filmfesztiválok világa, amelyet a 3.4.2 fejezet tárgyal. Az ellenkultúra, különösen Woodstock fordulatot hozott a fesztiválok világában, hiszen nem a politikai, gazdasági vagy szellemi elit rendezvénye volt, hanem a normákat és a konformizmust alapvetően elutasító fiataloké. A túlzott szabályozás, a konformizmus ellen lázadó és a redukcionista embertelenségét kifejező „üvöltés”. Később ugyanakkor az ellenkultúra értékei nem terjedtek el széles körben, hanem inkább az ellenkultúrán belül volt megfigyelhető egyfajta értékeltolódás.

Az elméleti rész is foglalkozik a fesztiválok névválasztásának szemantikai és a logók szimbolikájának elemzésével, ez a kutatási részben is előkerül. A politikai befolyást vagy az értékrendbeli hovatartozást kifejező elemek minden fesztivál esetében jól megragadhatóak. A szocialista blokkban az állampolgárok befolyásolási lehetőségeként tekintettek a fesztiválokra, amelyeket a rendszerváltást követően már inkább gazdasági szempontok vezettek. Rendkívül izgalmas, kiválóan összefogott és sokakat érinthet a hazai kulturális fesztiválok történeti elemzését tárgyaló fejezet (3.4.4).


(forrás: a szerző blogja, fesztivaljelenseg.blogspot.hu)

A fesztiváloknak a kultúra átadásának (komplex és még nem teljesen feltárt) rendszerében is szerepük van. A modernitásban jelentősen megváltozott a kultúraátadás folyamata, a XX.század emberének jelentősen magasabb fokú az individualizációja, személyisége összetettebb, identitásmunkája és értékkonstrukcióinak változása szinte folyamatos. Megnőtt az egyéni figyelem, elfogadás, elismerés élményszükséglete a modern emberben (Buda, 2012). Különös paradoxon, hogy amíg az „önimádat társadalmában” az élmények vásárolhatóak, szabad, kreatív közösségi élményt biztosító színtérből továbbra is hiány van. A fesztiválok a kulturális és kommunikatív emlékezet alakulásában is fontos szerepet töltenek be. (p84). Az általános kultúrafogyasztást (és szabadidő-felhasználást) tárgyaló fejezet (5.3) segít kontextusba helyezni a fesztivál-fogyasztást is. A kötet kiemeli, hogy a fesztivállátogatók között a 18-39 évesek duplán, míg a felsőfokú végzettségűek ötszörösen felülreprezentáltak. A fiatalok életében a fesztiválokon való részvétel különösen fontos elemmé kezd válni. A magas hazai esélyegyenlőtlenségek a hazai fesztiválok kapcsán is kimutathatóak.

A kötet második része a szerző empirikus kutatását ismerteti, kialakít pontos fogalomrendszert, és ismerteti a módszertant. Feltételezi, hogy az NKA fesztiváltámogatásában megragadható egy rejtett támogatási szempontrendszer is. Az elméleti keret alapján a hazai fesztiválokat a domináns társadalmi funkciójuk szerint régi konform, hagyományt újító, új konform és non-konform kategóriákba sorolja. Érdekes, hogy a névhasználat, a műfajok, koncepció, a funkció és a sugallt értékek vizsgálata mellett a szervezők autonómiáját is változónak tekinti a kutatásban. A hazai fesztiválok sok szempontú (gazdasági, települési, marketing-kommunikációs, hasznosság stb.) értékelése fesztiválok szervezőjének is fontos olvasmány lehet. Az NKA-t vizsgáló rész is szintén rendkívül alapos és adat-alapú a fesztiválok hatékonyságát, méreteit, terület-alapúságát vizsgálja. A kötet kultúrpolitikai ajánlásokat is megfogalmaz. (p129)

A kötet tördelése segíti az olvasást, a részletes irodalomjegyzék pedig a további tájékozódást. Széles körben ajánlható olvasmány.

Kötet bibliográfiai adatai: Szabó János Zoltán: A fesztiváljelenség. Typotex, 2014 , Oldalszám: 283 oldal, Formátum: B/5, ISBN: 978-963-0895-73-6
Hyperlink: http://www.typotex.hu/konyv/szabo_janos_zoltan_a_fesztivaljelenseg

Brys Zoltán
2015. szeptember 8.

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A rovat további cikkei

Gondolat

Münchhausen báró és az ő szindrómája

Karl Friedrich Hieronymus von Münchhausen báró, német katonatiszt, akinek neve a nagyotmondással forrott össze, 295 éve, 1720. május 11-én született.

Gondolat

Miért vagyunk illetve miért nem vagyunk kaukázusiak?

A paleontológiai leletek és a genetikai vizsgálatok egyértelműen azt mutatják, hogy az emberiség Afrikából származik. Nem kellene használnunk az ezt tagadó, elavult kifejezést.

Gondolat

Szifilisz vagy hibás gének?

VIII. Henrik betegségei

Gondolat

Veszélyben az egyetemek autonómiája?

Tiltakozó közleményekkel „szavaznak” sorra az egyetemek az alapítványi átalakítás, illetve annak intézési módja ellen. Professzorok, munkatársak, hallgatók, legutóbb az MTA doktorai adtak ki hivatalos állásfoglalást. Megkérdeztünk „kívülállókat”, Freund Tamást, az MTA elnökét, Tillmann József filozófus, esztéta, egyetemi tanárt, Fleck Zoltán jogász, szociológust, tanszékvezető egyetemi tanárt a kialakult helyzetről, a folyamatról, illetve Fábián Istvánt, a debreceni egyetem korábbi rektorát is. Többen a tudományos és kutatómunka, az egyetemi autonómia ellehetetlenülésétől félnek, veszélyes ugyanis, ha ezek a szellemi műhelyek politikai irányítás alá kerülnek. Az MTA elnöke kiemelte az egyetemi autonómia tiszteletben tartásának és a döntések előtti tisztázó vitáknak a fontosságát.

Gondolat

A szem és a látás a Bibliában

RÁCZ Péter

A látásra vonatkozó igehelyek és értelmezésük, szimbolikus jelentőségük a Bibliában.

Kapcsolódó anyagok

Gondolat

Túlfogyasztás és lelki kiteljesedés – Gyulai Iván új kötetéről

A könyv a fenntartható fejlődés koncepcióját mutatja be.Nagyon világosan, közérthetően, rendszerszemléletben...

Gondolat

Bevezetés a szomato-pszichoterápia szerteágazó világába

A szomato-pszichoterápia szemléletében a test és az elme nem különválasztható jelenségek, hanem egyazon dolog, a testelme két aspektusa. Ám ebben a szemléletben mégis a test az elsődleges, a „bölcsebb fél”: a test, a testi élmény biztosíthatja a biztonság, az önbizalom, az önkontroll és a lelki gyógyulás és öngyógyítás lényeges elemeit az egyén számára.

Gondolat

A kifutó veszélyei

Az evészavarok az elmúlt évtizedben kitüntetett figyelmet kaptak a pszichiátriai szakirodalomban. Ennek fő oka, hogy az anorexia nervosa és a bulimia nervosa viszonylag gyakori mentális betegségekké váltak, de újfajta evészavarokról (például: izomdiszmorfia, orthorexia nervosa, purgáló zavar) is egyre több kutatás születik.

Gondolat

Minamata kór – Valami új a nap alatt

A kötet alapján teljes bizonyossággal látható, hogy a klíma változása, a tiszta ivóvíz hiánya, a lecsökkent biológiai sokféleség rengeteg viszontagságot hoz még az emberiség számára.

Gondolat

Buddhizmus a hazai gyakorló szempontjából

BRYS Zoltán

Gánti Bence a buddhizmus rendkívül szerteágazó, sokszor ellentmondásos bölcseletének és gyakorlatainak bemutatására vállalkozik új kötetében. Aktuális téma, hiszen hazánkban is több buddhista iskola működik, és a reneszánszát élő New Age mozgalom is részben a hinajána, a tibeti és a zen buddhista hagyományokból táplálkozik.