Gondolat

Fesztiváljelenség

2015. SZEPTEMBER 08.

Szabó János Zoltán A fesztiváljelenség című könyve hiánypótló hazai munka. Az első fejezet a fesztiválok különböző szakirodalmának érthető, lényegre törő feldolgozása, míg a második a hazai fesztiválok társadalmi funkcióit és az NKA rejtett szempontrendszerét vizsgáló kutatás ismertetése. Az első rész széles körben ajánlható, a második inkább már a témát mélyebben kutató szakemberek vagy hazai fesztiválszervezők számára lehet fontos olvasmány. A szerző Szabó János Zoltán ismert kultúrakutató, szakterülete az ünneplés, hazai és nemzetközi publikációinak többségét a fesztiválok témaköre adja.

A fesztiválok a modern kor jelenségei, a kultúraátörökítés szocializációs közegei (p14) és az ünneplés sajátos színterei. Az elmúlt évtizedekben a fiatalok életében különösen fontossá vált fesztiváljelenség társadalomtudományi értelmezést és magyarázatot igényelt. Szabó meglátása szerint a fesztiválok, mint ünneplési formák lehetőséget biztosítanak a kultúra alapját jelentő játék számára is. A szerző végig erősen támaszkodik Johan Huizinga Homo Ludens néven ismertté vált elméletére.

Világos fogalomhasználat mellett integratív személet jellemzi az írást. A vonatkozó szociológiai, kultúrtörténeti, közgazdaságtani, kulturális antropológiai elméleteket is közérthetően, egységes keretben mutatja be a szerző. Több társadalomtudomány-értelmezés szerint a fesztiválok fő társadalmi szerepe az értékcserében ragadható meg. Ismert a kultúraközvetítő szerepe is, illetve a fesztivál terére jellemző speciális, köztes tér-idő állapot. Az egyén értékkonstrukciós és identitást érintő folyamataiban is fontos szerepe van. A fesztiválok gazdasági szerepe főként a turizmus fellendítésében, a helyi foglalkoztatottság növelésében mérhető. Társadalmi hasznosság tekintetében a hátrányos helyzetű rétegek bevonását, és társadalmi aktivitás növekedését lehet vizsgálni.

A kulturális antropológia és a szociálpszichológia figyelt fel a közösségi lét szabályszerűségeire, amelyben az ünnepeknek kiemelt szerepe van. Minden közösség életében megfigyelhető jelenség az ünneplés. Fő jellemzői, hogy periodikus, közösségi és ritualizált. (Bár a rítus során sokszor, ideiglenesen, szabályozott, szabályszegő viselkedés is megengedett.) A fesztivál az ünneplés speciális fajtájának tekinthető, kifejezetten közönségnek szóló, élmény átélését kínáló, értékközvetítés céljával létrejött határidők közé szorított nagy létszámú esemény.

A világos, pontos és tömör kultúrtörténeti fejezetből talán csak a távol-keleti kultúra elemei hiányolhatóak. Szintén viszonylag keveset foglalkozik a kötet a fesztiválok által okozott társas-lélektani elemekkel, így a boldogság-élmény, az identitást befolyásoló szerepével, a kapcsolati élményformákkal, illetve a szerfogyasztással. Az addiktológia irodalmában /e.g. Megan et al. 2007, Paksi és Arnold, 2008/ ismert jelenség, hogy a könnyűzenei fesztiválokon magasabb a pszichoaktívszer-fogyasztás, ám érdekes módon a problémákra utaló használati jellemzők nem.

A fesztiválok térnyerésében számos tényező játszott közre, ezeket részletesen ismereti a kötet. Elsőként kiemeli, hogy a klasszicizmus és a romantika hatására a művészek társadalmi státusza megemelkedett. (p40). Az ünneplés levált az egyházi keretekről, a népi, polgári és arisztokrata ünneplési szokások erősebben elkülönültek. Elterjedt az épített színház, amit már nem csak az elit látogathatott. A 19. században számos művészeti fesztivál került megalapításra, ezek nemzetközi és hazai történetét is megismerhetjük a kötetből. A II.világháború után az utazás szabadsága jelentősen megnőtt, és létrejött a tömegturizmus, amely utat nyitott a nagy létszámú fesztiválok előtt. A fesztivállal járó gazdasági és politikai előnyök pedig megszilárdították a fesztiváljelenséget. Erős politikai érintettsége miatt továbbra is külön kategóriának tekinthető a filmfesztiválok világa, amelyet a 3.4.2 fejezet tárgyal. Az ellenkultúra, különösen Woodstock fordulatot hozott a fesztiválok világában, hiszen nem a politikai, gazdasági vagy szellemi elit rendezvénye volt, hanem a normákat és a konformizmust alapvetően elutasító fiataloké. A túlzott szabályozás, a konformizmus ellen lázadó és a redukcionista embertelenségét kifejező „üvöltés”. Később ugyanakkor az ellenkultúra értékei nem terjedtek el széles körben, hanem inkább az ellenkultúrán belül volt megfigyelhető egyfajta értékeltolódás.

Az elméleti rész is foglalkozik a fesztiválok névválasztásának szemantikai és a logók szimbolikájának elemzésével, ez a kutatási részben is előkerül. A politikai befolyást vagy az értékrendbeli hovatartozást kifejező elemek minden fesztivál esetében jól megragadhatóak. A szocialista blokkban az állampolgárok befolyásolási lehetőségeként tekintettek a fesztiválokra, amelyeket a rendszerváltást követően már inkább gazdasági szempontok vezettek. Rendkívül izgalmas, kiválóan összefogott és sokakat érinthet a hazai kulturális fesztiválok történeti elemzését tárgyaló fejezet (3.4.4).


(forrás: a szerző blogja, fesztivaljelenseg.blogspot.hu)

A fesztiváloknak a kultúra átadásának (komplex és még nem teljesen feltárt) rendszerében is szerepük van. A modernitásban jelentősen megváltozott a kultúraátadás folyamata, a XX.század emberének jelentősen magasabb fokú az individualizációja, személyisége összetettebb, identitásmunkája és értékkonstrukcióinak változása szinte folyamatos. Megnőtt az egyéni figyelem, elfogadás, elismerés élményszükséglete a modern emberben (Buda, 2012). Különös paradoxon, hogy amíg az „önimádat társadalmában” az élmények vásárolhatóak, szabad, kreatív közösségi élményt biztosító színtérből továbbra is hiány van. A fesztiválok a kulturális és kommunikatív emlékezet alakulásában is fontos szerepet töltenek be. (p84). Az általános kultúrafogyasztást (és szabadidő-felhasználást) tárgyaló fejezet (5.3) segít kontextusba helyezni a fesztivál-fogyasztást is. A kötet kiemeli, hogy a fesztivállátogatók között a 18-39 évesek duplán, míg a felsőfokú végzettségűek ötszörösen felülreprezentáltak. A fiatalok életében a fesztiválokon való részvétel különösen fontos elemmé kezd válni. A magas hazai esélyegyenlőtlenségek a hazai fesztiválok kapcsán is kimutathatóak.

A kötet második része a szerző empirikus kutatását ismerteti, kialakít pontos fogalomrendszert, és ismerteti a módszertant. Feltételezi, hogy az NKA fesztiváltámogatásában megragadható egy rejtett támogatási szempontrendszer is. Az elméleti keret alapján a hazai fesztiválokat a domináns társadalmi funkciójuk szerint régi konform, hagyományt újító, új konform és non-konform kategóriákba sorolja. Érdekes, hogy a névhasználat, a műfajok, koncepció, a funkció és a sugallt értékek vizsgálata mellett a szervezők autonómiáját is változónak tekinti a kutatásban. A hazai fesztiválok sok szempontú (gazdasági, települési, marketing-kommunikációs, hasznosság stb.) értékelése fesztiválok szervezőjének is fontos olvasmány lehet. Az NKA-t vizsgáló rész is szintén rendkívül alapos és adat-alapú a fesztiválok hatékonyságát, méreteit, terület-alapúságát vizsgálja. A kötet kultúrpolitikai ajánlásokat is megfogalmaz. (p129)

A kötet tördelése segíti az olvasást, a részletes irodalomjegyzék pedig a további tájékozódást. Széles körben ajánlható olvasmány.

Kötet bibliográfiai adatai: Szabó János Zoltán: A fesztiváljelenség. Typotex, 2014 , Oldalszám: 283 oldal, Formátum: B/5, ISBN: 978-963-0895-73-6
Hyperlink: http://www.typotex.hu/konyv/szabo_janos_zoltan_a_fesztivaljelenseg

Brys Zoltán
2015. szeptember 8.

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A rovat további cikkei

Gondolat

Münchhausen báró és az ő szindrómája

Karl Friedrich Hieronymus von Münchhausen báró, német katonatiszt, akinek neve a nagyotmondással forrott össze, 295 éve, 1720. május 11-én született.

Gondolat

Kodálytól Kodályig - Interjú Somogyi-Tóth Dániellel

Somogyi-Tóth Dániel orgonaművész, karmesterrel, a Kodály Filharmónia Debrecen igazgatójával beszélgettünk az idei március hozta megváltozott világunkról, zenéről, működésről, tapasztalásokról.

Gondolat

Karinthy öndiagnózisa

NAGY Zsuzsanna

Karinthy Frigyes Utazás a koponyám körül címmel írta meg saját betegségének felfedezését, tüneteinek kialakulását.

Gondolat

"Ez nem Rio de Janeiro"

1937. október 15. született Odesszában Ilja Ilf szovjet-orosz író.

Gondolat

Las Trece Rosas – Tizenhárom Rózsa

ZALAI Anita

1939. augusztus 5-én Spanyolországban – néhány hónappal a polgárháború befejeződése után – Franco tábornok parancsára a madridi Almudena temető keleti falánál kivégeztek tizenhárom fiatal lányt.

Kapcsolódó anyagok

Gondolat

Túlfogyasztás és lelki kiteljesedés – Gyulai Iván új kötetéről

A könyv a fenntartható fejlődés koncepcióját mutatja be.Nagyon világosan, közérthetően, rendszerszemléletben...

Gondolat

Buddhizmus a hazai gyakorló szempontjából

BRYS Zoltán

Gánti Bence a buddhizmus rendkívül szerteágazó, sokszor ellentmondásos bölcseletének és gyakorlatainak bemutatására vállalkozik új kötetében. Aktuális téma, hiszen hazánkban is több buddhista iskola működik, és a reneszánszát élő New Age mozgalom is részben a hinajána, a tibeti és a zen buddhista hagyományokból táplálkozik.

Gondolat

Amikor az orvos egyben filozófus is volt

Habár a filozófusok, a bölcsesség szeretői minden korban kevesen vannak, a filozófiának léteznek sűrűsödési időszakai. Ilyen koncentrált periódus volt az ókori görög (athéni) civilizáció aranykora. A medicina értékrendjét, metafizikáját (az aktív eutanázia és a magzatelhajtás tilalmát, „a beteg java a legfőbb törvény” -t) az aszklépioszi hagyomány alapján kinyilatkoztató, s az empirikusan vizsgálható fizikai hatóokról szóló kórtani elméletét (humorálpatológia) úgyszintén megteremtő Hippokratész kilenc évvel volt fiatalabb Szókratésznél, s amikor meghalt, Platón már az ötvenedik életévébe lépett.

Gondolat

Bevezetés a szomato-pszichoterápia szerteágazó világába

A szomato-pszichoterápia szemléletében a test és az elme nem különválasztható jelenségek, hanem egyazon dolog, a testelme két aspektusa. Ám ebben a szemléletben mégis a test az elsődleges, a „bölcsebb fél”: a test, a testi élmény biztosíthatja a biztonság, az önbizalom, az önkontroll és a lelki gyógyulás és öngyógyítás lényeges elemeit az egyén számára.

Gondolat

Holnaplányok

Borgos Anna azonban teljesen új, és eddig a nemzetközi irodalomban is mellőzött szempontból mutatja be ezt az érdekfeszítő, tanulságos és tragikus történetet: mégpedig a pszichoanalízis budapesti iskolájához kapcsolódó nők szempontjából.