Fehérek közt egy európai
2014. AUGUSZTUS 11.
2014. AUGUSZTUS 11.
"Az ember nemcsak egyéni életét éli mint elkülönülő személy, hanem tudatosan vagy öntudatlanul kora és kortársai életét is.”
Thomas Mann
A Nobel-díjas német írót a svájci Kilchbergben érte a halál. A régi patrícuscsaládból származó Mann 1875. június 6-án született Lübeckben.Első regénye, A Buddenbrook-ház (1921) nagy sikere után csak irodalommal foglalkozott. 1933-ig Münchenben lakott, a fasizmus elől Svájcba, majd 1938-ban az USA-ba emigrált. 1936-ban a náci Németország megfosztotta német állampolgárságától, s visszavonta tőle a bonni egyetem által adományozott díszdoktori címet.
1952-ben visszatelepedett Svájcba. A XX. század egyik legnagyobb német realista írója, a kritikai realizmus hagyományainak kiteljesítője, a polgári humanizmus egyik utolsó képviselője volt. Az 1930-as években alkotott műveit az európai fasizmus ellen folytatott küzdelem ihlette.
A háború befejezése után azon munkálkodott, hogy levonja népe számára a történelmi katasztrófa tanulságait, és segítse a demokratikus megújulásban. Szépirodalmi munkásságát nagy esszéi, tanulmányai, beszédei és saját műveihez írott kommentárjai egészítik ki. Legismertebb művei: a Halál Velencében, A varázshegy, Mario és a varázsló, József és testvérei (tetralógia), a Lotte Weimarban és a Doktor Faustus. Az irodalmi Nobel-díjat 1929-ben kapta `főleg nagy regényéért, A Buddenbrook-ház-ért, mely a kortárs irodalom klasszikus alkotása.`
NZS 2014. 08.10.
Forrás: Múltkor
Gondolat
Karl Friedrich Hieronymus von Münchhausen báró, német katonatiszt, akinek neve a nagyotmondással forrott össze, 295 éve, 1720. május 11-én született.
A paleontológiai leletek és a genetikai vizsgálatok egyértelműen azt mutatják, hogy az emberiség Afrikából származik. Nem kellene használnunk az ezt tagadó, elavult kifejezést.
Gondolat
VIII. Henrik betegségei
Gondolat
Q10 Szimpózium Anna Grand Hotel 2011. október 1. Balatonfüred
Gondolat
A látásra vonatkozó igehelyek és értelmezésük, szimbolikus jelentőségük a Bibliában.
COVID-19
A Covid-19-ről szóló beszámolók a betegség súlyosságától függően, tünetileg leggyakrabban a lázat, a fáradtságot, a száraz köhögést, az izomfájdalmat és a légszomjat említik. Ugyanakkor a szerzők tudomása szerint eddig csak egy tanulmány foglalkozott Covid-19 fertőzötteknél a szag- vagy ízérzékelésben bekövetkezett változásokkal, és 34%-os prevalenciát állapítottak meg a kórházban kezeltek körében. Viszont a tanulmány nem közölt adatot a megváltozott érzékelés idejéről és a többi tünethez való viszonyáról.
Hírvilág
A miért illegális a szervkereskedelem? című interjúban Bognár Gergely bioetikus felvázolja e kérdéskör jelenségeit.
Gondolat
Karl Friedrich Hieronymus von Münchhausen báró, német katonatiszt, akinek neve a nagyotmondással forrott össze, 295 éve, 1720. május 11-én született.
A SARS-CoV-2 vírus fertőzés kapcsán még nem ismerjük pontosan a szervezet antitest válaszát, illetve az antitestek kimutatásának klinikai értékét sem tudjuk még felmérni.
A szerzők szerkesztőségi levél formájában hívják fel a figyelmet arra, hogy a 2019 decembere óta világjárvánnyá lett coronavírus betegség 2019 (COVID-19) okozója, az új coronavirus (SARS-CoV-2) az ismert légzőszervi panaszok mellett gasztrointesztinális tüneteket is okozhat. Enyhe tünetekről van szó: émelygés, hányinger, nem súlyos hasmenés, melyeknek összefüggését a járvánnyal gyakran nem ismerik fel, jóllehet egyértelműen kimutatható a SARS-CoV-jelenléte a tápcsatornából vett biopsziás anyagban éppúgy, mint a székletben. Az emésztőszervi tünetek megelőzhetik a légúti tüneteket. A kezdeti tünetek felismerése nagy jelentőségű, mert lehetővé teszi a fertőzés korai diagnózisát és a beteg izolálását, még a léguti tünetek megjelenése előtt. Jelenleg nem tisztázott fontos szempont a fertőzőképesség megállapítása a gasztrointesztinális COVID-19 eseteiben.
1.
2.
3.
4.
5.
1.
2.
3.
4.
5.
HOZZÁSZÓLÁSOK
0 hozzászólás