Ez a mi életünk
2013. JÚLIUS 21.
2013. JÚLIUS 21.
Kassák Lajos, akit egyszemélyes magyar avantgárdnak neveztek kortársai, 1926-ban ezt írta a Tisztaság Könyvében:
„ az új művész széttépte maga körül a nyomorúság kulisszáit és a rózsaszín felhőket, belépett a teljes mindennapi életbe, amiből született és amiért létezik… Tehát nem halt meg az új művészet és mégis a régi értelemben véve, ma nincs művészet – s egyetlen porcikánkkal sem kívánjuk ennek az úgynevezett esztétikai szépnek a visszaállítását”.
E bizakodó sorok ellenére az irodalmi avantgárd a konzervatív olvasói igények, irodalomeszmények, s egyéb tényezők miatt nem tudott meggyökeredzni hazánkban. A közízlés máig nehezen birkózik meg az irodalmi avantgárd törekvéseivel, legjobb esetben is szívesebben lubickol a realizmus hullámaiban. Ám jóval később még jelentős szerepet kapott a hazai kultúrában az avantgárd második nemzedéke révén.
A hatvanas években, amikor szocializmus kultúrpolitikájával és a szocialista realizmus ideológiai és esztétikai követelményeivel szembeni ellenállás öltött formát az úgynevezett magatartásművészetben.
A „támogatott, tűrt és tiltott” művészek, alkotások kategóriái között a happening, performance- és szamizdat-kultúra új formai elemekkel egy sajátos társadalmi ellenállásforma bölcsője, életben tartója tudott lenni.
Magyarországon a különböző irányzatok mindig több évtized késéssel jelentek meg a művészeti életben, az irodalmi avantgárd esetében azonban e formabontó kísérletezés jobbára együtt haladt az európai áramlatokkal.
A magyar avantgárd irodalom története Kassák Lajos első verseskötetének és A Tett (1915) című folyóiratának megjelenésével kezdődik, s majd egy évtizeden át fejti ki hatását. Maga Kassák is csupán néhány évig űzi e műfajt, ám annak rövidsége és lokális volta ellenére lappangó, messzemenő hatása van.
Ki tudja, miként szivárog be e formai megújulás és a köznapi őszinteség, spontaneitás sajátos elegye kora szellemi áramlataiba. A Nyugat szellemiségét bár
Kassák a mű és köznapi tevékenység szimbiózisát hirdeti, és a főművének tartott A ló meghal, a madarak kirepülnek című költemény máig hat modernségével.
„…valamikor azt hitte az öreg 21 éves koromban káplán
leszek az érsekujvári plébánián
de épen 10 esztendővel előbb sporni ur lakatosmühelyében ettem a füstöt
az öreg már csak nagyon ritkán járt közénk haza
később az én szépen elgondolt jövőmet is beitta és kipisálta a sörrel
szerelmes lett egy öreg takaritónőbe
kihullott a haja s csak a cigányokkal barátkozott.”
Ez az eszköztelen tárgyilagos őszinteség ismerős, számos későbbi költő szólalt meg a továbbiakban ezen a hangon, új stílust hozott létre az esztéticizmussal szemben. S bár nem vált közkeletűvé, hozzájárult ahhoz is, hogy a Nyugat nagyjai pályájuk további részében tágítsák szellemi horizontjukat és más szemmel tekintsenek a folyamatokra, tudatosabban vállalják művészeti döntéseiket. Olyan költőkre hatott, mint József Attila, aki a valóság és költészet újfajta korszerű kapcsolatát valósította meg.
Ám a költészet gyöngéd hangjai is megszólalnak itt.
„…ez a mi életünk
a vámőrök minden állomáson bélyegzőt ütnek a szivünkre
s mi csak uszunk tovább hajnal iránt
bizony okosabb lenne ha mindenki édesfagyökérrel vagy
krumplicukorral kereskedne
osszátok be a világot amiben éltek
nekünk könnyü naponta 50 kilométert megyünk belőle
kifelé.”
Kassák 1967. július 21.-én halt meg, miután sem íróként, sem képzőművészként nem juthatott szóhoz. Íróként a „tűrt”, képzőművészként a „tiltott” kategóriába tartozott, és saját kiállítására sem engedték ki Rómába.
NZS
eLitmed 2013. 07.21.
Gondolat
Karl Friedrich Hieronymus von Münchhausen báró, német katonatiszt, akinek neve a nagyotmondással forrott össze, 295 éve, 1720. május 11-én született.
A paleontológiai leletek és a genetikai vizsgálatok egyértelműen azt mutatják, hogy az emberiség Afrikából származik. Nem kellene használnunk az ezt tagadó, elavult kifejezést.
Gondolat
VIII. Henrik betegségei
Gondolat
Q10 Szimpózium Anna Grand Hotel 2011. október 1. Balatonfüred
Gondolat
A látásra vonatkozó igehelyek és értelmezésük, szimbolikus jelentőségük a Bibliában.
Több mint egy éve indították útjára az interneten és különböző fórumokon azt a figyelmeztető hírt, hogy az étkezésre szánt konyhasó kálium-kloriddal kevert, dúsított, sőt akár 100%-ban csak azt tartalmazza. A hírközlő(k) és/vagy annak terjesztői még azt is kihangsúlyozták, összeesküvés elméletekhez illően, hogy ennek következtében a magyar lakosság tudtán és akaratán kívül nátriumszegény diétára van „fogva”. Még azt is megkockáztatták, hogy szerintük egy gyalázatos biológiai népirtásról van szó, hiszen csökken az „egészséges NaCl” bevitel és nő a szervezet számára igen „ártalmas KCl” fogyasztása. Ezáltal -írták embertársaik megsegítésére- számtalan betegségnek lehetünk áldozatai, sőt a krónikus bajainkból éppen ezért nem tudunk meggyógyulni (nemzőképtelenség, allergia, vesebetegség, magas vérnyomás).
Gondolat
2019. január 3-án, teljes váratlansággal halt meg az akkor 40 éves fotóművész. Generációjának egyik legtehetségesebb alkotója volt, több díjjal, elismerésekkel és jelentős, a szakmán túli közönség számára is kiemelkedő sorozatokkal a háta mögött. Életműve igen sokrétű, ám az a vizuális világ, amely már a korai anyagaiban megszületik, formailag egységben tartja azt
Az idei Semmelweis-nap különös ünnep az egészségügyben, reményeink szerint egyfajta lezárása a járványidőszaknak. Azonban nem mehetünk úgy tovább, mintha mi sem történt volna. A Bethesda Gyermekkórház ezért különös könyvkiadásra szánt el magát: recepteken, ételeken keresztül mutatja be az elmúlt időszak hőseit, az egészségügyben dolgozókat. Receptre írva – így főzünk a Bethesda Gyermekkórházban címmel szakácskönyvet adott ki a kórház, közelebb hozva egy gyógyító intézmény hétköznapjait az olvasóhoz.
Gondolat
Bizonyos esetekben az öngyilkosságot elkövető személy, mint a körülmények áldozata, egyfajta tragikus hőssé, erkölcsi példaképpé magasztosulhatott az utókor szemében, akinek a tette immár nem emberi gyengeségnek vagy megfutamodásnak, hanem éppen ellenkezőleg, a bátorság, az állhatatosság, a szilárd jellem meggyőző bizonyítékának minősült.
Klinikum
A LAM szerkesztőinek felkérésére Barabási Albert-László új kötetét Sulyok Miklós matematikus-gasztrofilosz, Buda Béla pszichiáter-társadalomtudós és Gáspár Csaba adatbányász értékelte.
1.
2.
3.
4.
5.
1.
2.
4.
HOZZÁSZÓLÁSOK
0 hozzászólás