Gondolat

Ez a mi életünk

2013. JÚLIUS 21.

Kassák Lajos, akit egyszemélyes magyar avantgárdnak neveztek kortársai, 1926-ban ezt írta a Tisztaság Könyvében:

„ az új művész széttépte maga körül a nyomorúság kulisszáit és a rózsaszín felhőket, belépett a teljes mindennapi életbe, amiből született és amiért létezik… Tehát nem halt meg az új művészet és mégis a régi értelemben véve, ma nincs művészet – s egyetlen porcikánkkal sem kívánjuk ennek az úgynevezett esztétikai szépnek a visszaállítását”.

E bizakodó sorok ellenére az irodalmi avantgárd a konzervatív olvasói igények, irodalomeszmények, s egyéb tényezők miatt nem tudott meggyökeredzni hazánkban. A közízlés máig nehezen birkózik meg az irodalmi avantgárd törekvéseivel, legjobb esetben is szívesebben lubickol a realizmus hullámaiban. Ám jóval később még jelentős szerepet kapott a hazai kultúrában az avantgárd második nemzedéke révén.
A hatvanas években, amikor szocializmus kultúrpolitikájával és a szocialista realizmus ideológiai és esztétikai követelményeivel szembeni ellenállás öltött formát az úgynevezett magatartásművészetben.

A „támogatott, tűrt és tiltott” művészek, alkotások kategóriái között a happening, performance- és szamizdat-kultúra új formai elemekkel egy sajátos társadalmi ellenállásforma bölcsője, életben tartója tudott lenni.

Magyarországon a különböző irányzatok mindig több évtized késéssel jelentek meg a művészeti életben, az irodalmi avantgárd esetében azonban e formabontó kísérletezés jobbára együtt haladt az európai áramlatokkal.

A magyar avantgárd irodalom története Kassák Lajos első verseskötetének és A Tett (1915) című folyóiratának megjelenésével kezdődik, s majd egy évtizeden át fejti ki hatását. Maga Kassák is csupán néhány évig űzi e műfajt, ám annak rövidsége és lokális volta ellenére lappangó, messzemenő hatása van.
Ki tudja, miként szivárog be e formai megújulás és a köznapi őszinteség, spontaneitás sajátos elegye kora szellemi áramlataiba. A Nyugat szellemiségét bár
Kassák a mű és köznapi tevékenység szimbiózisát hirdeti, és a főművének tartott A ló meghal, a madarak kirepülnek című költemény máig hat modernségével.

„…valamikor azt hitte az öreg 21 éves koromban káplán
leszek az érsekujvári plébánián
de épen 10 esztendővel előbb sporni ur lakatosmühelyében ettem a füstöt
az öreg már csak nagyon ritkán járt közénk haza
később az én szépen elgondolt jövőmet is beitta és kipisálta a sörrel
szerelmes lett egy öreg takaritónőbe
kihullott a haja s csak a cigányokkal barátkozott.”
Ez az eszköztelen tárgyilagos őszinteség ismerős, számos későbbi költő szólalt meg a továbbiakban ezen a hangon, új stílust hozott létre az esztéticizmussal szemben. S bár nem vált közkeletűvé, hozzájárult ahhoz is, hogy a Nyugat nagyjai pályájuk további részében tágítsák szellemi horizontjukat és más szemmel tekintsenek a folyamatokra, tudatosabban vállalják művészeti döntéseiket. Olyan költőkre hatott, mint József Attila, aki a valóság és költészet újfajta korszerű kapcsolatát valósította meg.

Ám a költészet gyöngéd hangjai is megszólalnak itt.

„…ez a mi életünk
a vámőrök minden állomáson bélyegzőt ütnek a szivünkre
s mi csak uszunk tovább hajnal iránt
bizony okosabb lenne ha mindenki édesfagyökérrel vagy
krumplicukorral kereskedne
osszátok be a világot amiben éltek
nekünk könnyü naponta 50 kilométert megyünk belőle
kifelé.”
Kassák 1967. július 21.-én halt meg, miután sem íróként, sem képzőművészként nem juthatott szóhoz. Íróként a „tűrt”, képzőművészként a „tiltott” kategóriába tartozott, és saját kiállítására sem engedték ki Rómába.

NZS
eLitmed 2013. 07.21.

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A rovat további cikkei

Gondolat

Münchhausen báró és az ő szindrómája

Karl Friedrich Hieronymus von Münchhausen báró, német katonatiszt, akinek neve a nagyotmondással forrott össze, 295 éve, 1720. május 11-én született.

Gondolat

Miért vagyunk illetve miért nem vagyunk kaukázusiak?

A paleontológiai leletek és a genetikai vizsgálatok egyértelműen azt mutatják, hogy az emberiség Afrikából származik. Nem kellene használnunk az ezt tagadó, elavult kifejezést.

Gondolat

Szifilisz vagy hibás gének?

VIII. Henrik betegségei

Gondolat

Veszélyben az egyetemek autonómiája?

Tiltakozó közleményekkel „szavaznak” sorra az egyetemek az alapítványi átalakítás, illetve annak intézési módja ellen. Professzorok, munkatársak, hallgatók, legutóbb az MTA doktorai adtak ki hivatalos állásfoglalást. Megkérdeztünk „kívülállókat”, Freund Tamást, az MTA elnökét, Tillmann József filozófus, esztéta, egyetemi tanárt, Fleck Zoltán jogász, szociológust, tanszékvezető egyetemi tanárt a kialakult helyzetről, a folyamatról, illetve Fábián Istvánt, a debreceni egyetem korábbi rektorát is. Többen a tudományos és kutatómunka, az egyetemi autonómia ellehetetlenülésétől félnek, veszélyes ugyanis, ha ezek a szellemi műhelyek politikai irányítás alá kerülnek. Az MTA elnöke kiemelte az egyetemi autonómia tiszteletben tartásának és a döntések előtti tisztázó vitáknak a fontosságát.

Gondolat

A szem és a látás a Bibliában

RÁCZ Péter

A látásra vonatkozó igehelyek és értelmezésük, szimbolikus jelentőségük a Bibliában.

Kapcsolódó anyagok

Hírvilág

Valóban „egészségesebb” a patikai só? - Tények, tévhitek és ellentmondások a nátrium-kloriddal kapcsolatban

TAKÁCS Gábor, FITTLER András, BOTZ Lajos

Több mint egy éve indították útjára az interneten és különböző fórumokon azt a figyelmeztető hírt, hogy az étkezésre szánt konyhasó kálium-kloriddal kevert, dúsított, sőt akár 100%-ban csak azt tartalmazza. A hírközlő(k) és/vagy annak terjesztői még azt is kihangsúlyozták, összeesküvés elméletekhez illően, hogy ennek következtében a magyar lakosság tudtán és akaratán kívül nátriumszegény diétára van „fogva”. Még azt is megkockáztatták, hogy szerintük egy gyalázatos biológiai népirtásról van szó, hiszen csökken az „egészséges NaCl” bevitel és nő a szervezet számára igen „ártalmas KCl” fogyasztása. Ezáltal -írták embertársaik megsegítésére- számtalan betegségnek lehetünk áldozatai, sőt a krónikus bajainkból éppen ezért nem tudunk meggyógyulni (nemzőképtelenség, allergia, vesebetegség, magas vérnyomás).

Gondolat

Hermann Ildi : NHL

2019. január 3-án, teljes váratlansággal halt meg az akkor 40 éves fotóművész. Generációjának egyik legtehetségesebb alkotója volt, több díjjal, elismerésekkel és jelentős, a szakmán túli közönség számára is kiemelkedő sorozatokkal a háta mögött. Életműve igen sokrétű, ám az a vizuális világ, amely már a korai anyagaiban megszületik, formailag egységben tartja azt

COVID-19

Covid-19 – a rákgyógyításban is nehézségeket okozott

A betegek, de még az orvosok is nehéz helyzetbe kerültek a világjárvány hozta egészségügyi átrendeződés kapcsán. Egyrészt volt, ahol hónapokig nem is fogadták a betegeket, a már megkezdett kezelések is abbamaradtak, másrészt maguk az érintettek is tartottak bemenni az intézményekbe. A kormányrendeletek ellenére tanácstalan volt gyógyító és páciens egyaránt.

Gondolat

Lukrécia öngyilkossága

NÉMETH István

Bizonyos esetekben az öngyilkosságot elkövető személy, mint a körülmények áldozata, egyfajta tragikus hőssé, erkölcsi példaképpé magasztosulhatott az utókor szemében, akinek a tette immár nem emberi gyengeségnek vagy megfutamodásnak, hanem éppen ellenkezőleg, a bátorság, az állhatatosság, a szilárd jellem meggyőző bizonyítékának minősült.

Gondolat

Amikor az orvos egyben filozófus is volt

Habár a filozófusok, a bölcsesség szeretői minden korban kevesen vannak, a filozófiának léteznek sűrűsödési időszakai. Ilyen koncentrált periódus volt az ókori görög (athéni) civilizáció aranykora. A medicina értékrendjét, metafizikáját (az aktív eutanázia és a magzatelhajtás tilalmát, „a beteg java a legfőbb törvény” -t) az aszklépioszi hagyomány alapján kinyilatkoztató, s az empirikusan vizsgálható fizikai hatóokról szóló kórtani elméletét (humorálpatológia) úgyszintén megteremtő Hippokratész kilenc évvel volt fiatalabb Szókratésznél, s amikor meghalt, Platón már az ötvenedik életévébe lépett.