Gondolat

Evolúciós folyamatok a mindennapokban

GÁSPÁR Csaba

2019. NOVEMBER 29.

Egy tágas nappaliban intellektuális vitát folytatunk két remek kutatóval, miközben a háttérben az ablakon keresztül a norvég táj különös színezetet ad a sok-sok órája tartó, hol politikáról, hol környezetvédelemről és a technológiáról szóló beszélgetésünknek. Az egyik gondolatról ugrunk a másikra, egyre izgalmasabb példák és kérdések jönnek elő, tudjuk, hogy hajnalig itt fogunk ülni ebben a hosszú beszélgetésben. Ezt az érzést idézi a “A versengés paradoxonjai” című könyv, ami beszélgetés indítógondolataként azt állítja, hogy minden a verseny valamilyen formájáról szól, így az életet sem értjük meg, ha ezt az elvet nem megfelelően fogjuk fel.

A szerzők a versenyt egyfajta motornak, hajtóerőnek írják le, de nem idealizálják azt, nem állítják azt, hogy ez a jelenség jó, vagy rossz, helyes vagy erkölcstelen lenne. Nem a kapitalizmus dicséretét olvashatjuk. Ám minden ponton azt bizonyítják, mennyire a versengés az, ami meghatározza társadalmainkat. Sőt a verseny logikáján belül mutatnak rá a túlfogyasztás kultúrájának felemásságára, például az ember megjelenése előtt kihalt állatok példájával illusztrálják hogyan tud a felesleges és értelmetlen versengés, a természetes szelekció akár a kihalás szélére sodorni egy-egy populációt.

Üdítő az a természetesség, ahogyan a környezetvédelmi szempontokat vizsgálják a verseny szempontjából, ahogy megfogalmazzák hogyan vesszük fel a jövőbeli környezet kárára fel hiteleket, melyeket most herdálunk el. Megfogalmazásukban minden versenyhelyzet kialakulásához egy szűk erőforrás megjelenés szüksége, és az emberiség felfoghatatlan számú erőforrásért képes egyszerre versenyezni. Jól bemutatja a korszellemet, amiben már nemcsak kortársainkkal akarunk versenyezni, hanem elődeinket is le akarjuk pipálni. A fiatalságfixáltá vált társadalmunk, ahol az élettapasztalat ma már nem érték a nyitottság, rugalmasság és alkalmazkodóképesség mellett.

Sőt, jobb híján az ember képes önmagával versenyezni, ha nincs kéznél más - a különböző sportok mentén mutatja be, hogyan tudunk letörtek lenni, ha nem verjük meg a magunknak, magunk által felállított mércéket. Gondolatmenetük végül odáig jut, hogy a globális kihívásaink nehézségeit is el tudják helyezni a versengés és az általuk a versengés egy formájának tekintett együttműködés koordinátarendszerében: miközben sok-sok évszázadon keresztül kevés ember küzdött az óriási bolygó erőforrásaiért, napjainkba rengeteg ember küzd a zsúfolásig telt bolygó kincseiért.

Mesélnek minderről úgy, hogy közben mindezt a norvég jóléti társadalom szemszögéből világítja meg. Sok benne a helyi, norvég vonatkozás, előjönnek az általunk nem ismert tévéműsorok, sajtótermékek, sí és korcsolya sport helyi példái. Miközben a legtöbb történet számunkra nem ismert, mégis szórakoztató belelátni a verseny szemüvegén keresztül a norvég mindennapokba is. Hasonlóan a játékelméleti, evolúcióbiológiai alapfogalmakkal sem fárasztanak minket a szerzők, hiszen egy jó esti beszélgetés során nem kell mindent túlmagyarázni.

A könyvnek nincs igazi verzérfonala, a verseny tartja össze a mondanivalót, de nem igazán jutunk el A-ból B-be. Tényleg egy igazi véget nem érő éjszakai társalgás esszévé duzzasztott verziójának tűnik a könyv, amin végighaladva mi magunk fogjuk újraértelmezni a világról való felfogásunkat. Ezt a munkát ránk bízzák, és csak szempontokat adnak ehhez. Versenyezhetünk, ki jut ebben messzebb.

Gáspár Csaba
2019.november 29.


Dag O. Hessen – Thomas Hylland Eriksen: A versengés paradoxonjai
Fordította: Patat Bence, Megjelenés: 2018, Oldalszám: 258 oldal, Formátum: A/5
ISBN: 978-963-2799-91-9

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A rovat további cikkei

Gondolat

Münchhausen báró és az ő szindrómája

Karl Friedrich Hieronymus von Münchhausen báró, német katonatiszt, akinek neve a nagyotmondással forrott össze, 295 éve, 1720. május 11-én született.

Gondolat

Miért vagyunk illetve miért nem vagyunk kaukázusiak?

A paleontológiai leletek és a genetikai vizsgálatok egyértelműen azt mutatják, hogy az emberiség Afrikából származik. Nem kellene használnunk az ezt tagadó, elavult kifejezést.

Gondolat

Szifilisz vagy hibás gének?

VIII. Henrik betegségei

Gondolat

Veszélyben az egyetemek autonómiája?

Tiltakozó közleményekkel „szavaznak” sorra az egyetemek az alapítványi átalakítás, illetve annak intézési módja ellen. Professzorok, munkatársak, hallgatók, legutóbb az MTA doktorai adtak ki hivatalos állásfoglalást. Megkérdeztünk „kívülállókat”, Freund Tamást, az MTA elnökét, Tillmann József filozófus, esztéta, egyetemi tanárt, Fleck Zoltán jogász, szociológust, tanszékvezető egyetemi tanárt a kialakult helyzetről, a folyamatról, illetve Fábián Istvánt, a debreceni egyetem korábbi rektorát is. Többen a tudományos és kutatómunka, az egyetemi autonómia ellehetetlenülésétől félnek, veszélyes ugyanis, ha ezek a szellemi műhelyek politikai irányítás alá kerülnek. Az MTA elnöke kiemelte az egyetemi autonómia tiszteletben tartásának és a döntések előtti tisztázó vitáknak a fontosságát.

Gondolat

A szem és a látás a Bibliában

RÁCZ Péter

A látásra vonatkozó igehelyek és értelmezésük, szimbolikus jelentőségük a Bibliában.

Kapcsolódó anyagok

Gondolat

Túlfogyasztás és lelki kiteljesedés – Gyulai Iván új kötetéről

A könyv a fenntartható fejlődés koncepcióját mutatja be.Nagyon világosan, közérthetően, rendszerszemléletben...

Gondolat

Bevezetés a szomato-pszichoterápia szerteágazó világába

A szomato-pszichoterápia szemléletében a test és az elme nem különválasztható jelenségek, hanem egyazon dolog, a testelme két aspektusa. Ám ebben a szemléletben mégis a test az elsődleges, a „bölcsebb fél”: a test, a testi élmény biztosíthatja a biztonság, az önbizalom, az önkontroll és a lelki gyógyulás és öngyógyítás lényeges elemeit az egyén számára.

Gondolat

A kifutó veszélyei

Az evészavarok az elmúlt évtizedben kitüntetett figyelmet kaptak a pszichiátriai szakirodalomban. Ennek fő oka, hogy az anorexia nervosa és a bulimia nervosa viszonylag gyakori mentális betegségekké váltak, de újfajta evészavarokról (például: izomdiszmorfia, orthorexia nervosa, purgáló zavar) is egyre több kutatás születik.

Gondolat

Minamata kór – Valami új a nap alatt

A kötet alapján teljes bizonyossággal látható, hogy a klíma változása, a tiszta ivóvíz hiánya, a lecsökkent biológiai sokféleség rengeteg viszontagságot hoz még az emberiség számára.

Gondolat

Buddhizmus a hazai gyakorló szempontjából

BRYS Zoltán

Gánti Bence a buddhizmus rendkívül szerteágazó, sokszor ellentmondásos bölcseletének és gyakorlatainak bemutatására vállalkozik új kötetében. Aktuális téma, hiszen hazánkban is több buddhista iskola működik, és a reneszánszát élő New Age mozgalom is részben a hinajána, a tibeti és a zen buddhista hagyományokból táplálkozik.