Gondolat

Érzelmek iskolája

NAGY Zsuzsanna

2011. AUGUSZTUS 15.


Harag esetében például a kézfejbe tódul vér, hogy a fegyvert jól megragadhassuk. Árad az adrenalin, hogy hatékonyabb legyen a támadás. Félelem esetén elsápad az arc, mert a vér például a lábszárba áramlik a menekülés végett, és megdermed a test, mert a figyelem a fenyegetésre irányul. A boldogság oldottságot ad, és relaxációs válaszként a paraszimpatikus hatás lép előtérbe stb.

Az érzelmek ragályosak. Ez az emberi lét egyik alaptörvénye. Daniel Goleman Érzelmi intelligencia című könyvében olvasható a következő történet:
„A vietnami háború kezdetén egy amerikai szakasz rizsföldeken lapulva vívott heves tűzharcot Vietkong partizánokkal. Egyszer csak felbukkant hat szerzetes: libasorban vonultak a rizsföldeket elválasztó földhányásokon. Higgadtan és méltóságteljesen egyenesen a tűzvonal felé tartottak.

– Nem néztek se jobbra, se balra, mentek az orruk után – emlékszik David Busch, az egyik amerikai katona. – Nagyon furcsa volt az egész, mert senki se lőtt rájuk. És mire végigértek a földperemen, leeresztettem. Elegem lett, aznapra legalábbis. Alighanem mind így voltunk vele, mert egy emberként letettük a lantot. Nem harcoltunk tovább, és kész.”

Minden érintkezés során érzelmi jelzéseket adunk, és ezek mindenkire hatnak, akikkel együtt vagyunk. Akik képesek másokat megengesztelődésre bírni, különösen fontosak a közösség szempontjából, és lelki támaszt nyújthatnak másoknak azzal, hogy képesek előidézni a hangulatváltozást.

Daniel Goleman kutatásai alapján a tudományos közbeszédben az érzelmi intelligencia megnevezés 1990 táján jelenik meg. A kutató nem mást állít, mint hogy egy személy sikerességét és eredményességét csupán húsz százalékban határozza meg a magas intelligencia-érték – tehát a logika, az egyéni tudás és az értelem –, ennél sokkal fontosabb e téren az érzelmi intelligencia. Fontosabb tehát az, hogy milyen a személyes kapcsolataink minősége, egyensúlyt tudunk-e tartani a magánszféra és a munkahely között, hogy mások és magunk érzelmi indítékaival és másokhoz való viszonyulásával milyen mértékben vagyunk tisztában és mennyire fogadjuk el ezeket a tényezőket.

Az érzelmi intelligencia mutatója az „érzelmi hányados”, vagyis EQ (emotional quotient). John D. Mayer és Peter Salovey tanulmányaikban az érzelmi intelligencia négy elemét határozták meg, melyek a következők:
- képesség az érzelmek pontos érzékelésére,
- képesség a gondolkodás érzelmek segítségével való előmozdítására,
- képesség az érzelmek jelentésének megértésére,
- képesség az érzelmek kezelésére.

Minden faj közül a leghosszabb ideig az emberi agy fejlődik. Az érzelmek legelső iskolája pedig a családi élet. Az érzelmek feletti uralom, önmagunk lecsillapításának képességét hosszú-hosszú évek alatt sajátítjuk el. A gyermekkor sorsdöntő jelentőségű, mert egy életre szóló hajlandóságot tanulunk meg, s így igen fontos, hogy a gyermek milyen mértékben kap kellő eligazítást negatív érzelmei önálló kezeléséhez, az empátia megéléséhez és gyakorlásához. A közönyös vagy brutális, éppenséggel értetlen vagy melegséget sugárzó szülői magatartás révén elsajátított szokások egy életen át megszabhatják az egyén életútját.

Mindezen ismeretek birtokában állítható, hogy az érzelmileg helyes szülői bánásmód kulcsfontosságú lehet, meghatározza a gyermek későbbi társadalmi sikerességét, szerepét az emberek körében. Karrierje avagy az emberi közösségben való háttérbe szorulása sokkal inkább ezen múlik, semmint azt sejtettük volna.

NZS

Forrás: Daniel Goleman: Érzelmi intelligencia

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A rovat további cikkei

Gondolat

Münchhausen báró és az ő szindrómája

Karl Friedrich Hieronymus von Münchhausen báró, német katonatiszt, akinek neve a nagyotmondással forrott össze, 295 éve, 1720. május 11-én született.

Gondolat

Kodálytól Kodályig - Interjú Somogyi-Tóth Dániellel

Somogyi-Tóth Dániel orgonaművész, karmesterrel, a Kodály Filharmónia Debrecen igazgatójával beszélgettünk az idei március hozta megváltozott világunkról, zenéről, működésről, tapasztalásokról.

Gondolat

Las Trece Rosas – Tizenhárom Rózsa

ZALAI Anita

1939. augusztus 5-én Spanyolországban – néhány hónappal a polgárháború befejeződése után – Franco tábornok parancsára a madridi Almudena temető keleti falánál kivégeztek tizenhárom fiatal lányt.

Gondolat

Béke velünk? Halasi Zoltánnal Csontos Erika beszélgetett

CSONTOS Erika

Halasi Zoltán költőként, esszéistaként, műfordítóként lett ismert és elismert. Már a publicisztikája is jelezte széleskörű érdeklődését a különféle kultúrák iránt, aztán egy váratlan fordulattal prózát kezdett írni. Még váratlanabb, hogy ez a próza az elsüllyedt kelet-európai zsidó kultúrát idézte meg. Az apropót hozzá egy lengyelországi zsidó költő jiddis nyelvű holokauszt-poémájának lefordítása szolgáltatta.

Gondolat

A misztikus kék ló

„A művészet a szellemi világhoz vezető híd” – mondta Franz Marc (1880–1916)

Kapcsolódó anyagok

Hírvilág

Elmerülni a pillanatban - beszélgetés Perczel Forintos Dórával

Depresszió esetén az Amerikai Pszichiátriai Társaság protokollja szerint a kognitív viselkedésterápia az első választandó megoldás. Egy belső figyelemmel dolgozó módszer eredményeiről és jövőjéről kérdeztük a nemzetközi szakembert.

Gondolat

Bevezetés a szomato-pszichoterápia szerteágazó világába

A szomato-pszichoterápia szemléletében a test és az elme nem különválasztható jelenségek, hanem egyazon dolog, a testelme két aspektusa. Ám ebben a szemléletben mégis a test az elsődleges, a „bölcsebb fél”: a test, a testi élmény biztosíthatja a biztonság, az önbizalom, az önkontroll és a lelki gyógyulás és öngyógyítás lényeges elemeit az egyén számára.

Agykutatás

Pszilocibin-kiváltotta élmények hatása

A referált tanulmány szerzői a John Hopkins Egyetem kutatói, akik számos más intézettel együttműködésben folytatnak kutatásokat a pszilocibin hatásáról egészséges önkéntesek részvételével. A pszilocibin (a hallucinogén gombák hatóanyaga)hosszú távú pozitív élményeket okozó hatásáról régóta ismerünk anekdotikus beszámolókat, a tudományos vizsgálatok száma azonban elenyésző.

Agykutatás

Nehéz legyőzni a félelmeket

A félelem természetes része érzelmi életünknek és gyakran védekező mechanizmusként is működik. Időnként azonban félelmeink túlnőnek rajtunk és igen nehéz legyőzni őket. A freiburgi, baseli és bordeauxi tudósok számítógépes szimulációkat alkalmaztak, hogy megvizsgálhassák a félelmek kialakulása és megszűnése körüli agyi folyamatokat.

Gondolat

„Nem torzítás, hanem a valóság egy másik vetülete”

A fotográfus és boncmester Gálos László Norbert technikáról és testekről.