Gondolat

Ember, Mítosz és a Gép

2011. OKTÓBER 14.

A kiállítás a mitológiákkal és a gépekkel kialakított emberi kapcsolatokat vizsgálja négy művész:
a magyar Bodoni Zsolt, a román Cantemir Hausi, az orosz Vitaly Pushnitky és az angol Robert Fry alkotásain keresztül. Mind a négy művész munkáinak fókusza az ember és a gép, illetve az ember és a mitológia kapcsolata.

Már a kezdetektől jellemző az emberre, hogy nemcsak inspirációért, de segítségért fordul a mitológiához, mint ahogy felidézve Herkules hősies győzelmeit hatalmas ellenségei felett mindennapi életének nehézségei is elviselhetőbbnek tűnhet. A gépek szerepe is óriásit változott az idők során, azok ma nem pusztán a modernizáció és haladás inspiratív eszközei, hanem gyakran az annak nevében elkövetett pusztítás kellékei.

Bodoni Zsolt legújabb munkái elmúlt korok tárgyait és eszközeit vizsgálják. Festményein a klasszikus európai mitológiákból származó női aktok és lovasok úgy jelennek meg, ahogy azokat a valamikori kommunista hatalom propaganda célra használta. Szépség, erő és szerelem szimbólumai tükröződnek ezeken az alakokon, miközben Bodoni újraértelmezi az antik gyökerekből táplálkozó művészettörténeti szemléletet.

Érdeklődése az utóbbi időben a művészettörténet legfontosabb műveinek „újrahasznosítására" fokuszál, munkáiban fura hadieszközök, a hatalom és a gépek használatának következményeivel foglalkozik. Képein gépekkel teli romos szobákat, gázálarcot viselő harci lovakat és munkások csoportjai között őgyelgő látszólag elfeledett bágyadt aktokat látunk.

Robert Fry munkáit „a figuratív festészet legfrissebb interpretációja"- ként jellemezhetjük. Képein különös feszültség húzódik a sűrűn elhelyezett, éles körvonalú figurák és az absztrakt háttér között. Nem tudni pontosan milyen térben vannak ezek a figurák, a nyugtalan szituáció azonban nyilvánvalóan érezhető.

A vászon alján néha szövegek jelennek meg, amik a festmény és a művész közötti viszonyról szólnak. Fry nemrégiben a figuráról a formára helyezte át a hangsúlyt, az ember jelenléte mégsem tűnt el teljesen festményeiről. Az antropomorf elemeket összekötő figurák, és mitikus fenevadak egy nyugtalanítóan sötét, nyomasztó térben folytatják párbeszédüket.

Cantemir Hausi festészetét a művész gyerekkorának emlékeiből előhívott állatok és tájak látomásos ábrázolása uralja. Képei mégsem szentimentálisak, hanem egy bizonytalan légkör különös nyugtalanság fedi be ezeket a festményeket. Hausi tárgyai pontosak, úgy vannak megfigyelve és ábrázolva, ahogy a diktatúrákban az emberek. Hausi képein gyakori motívumok a hosszú árnyékok, ami fizikai manifesztációja a sötét rémuralomnak, a baljós előérzeteknek és a szenvedésnek. Hausi képein az állatok szimbolizálják a tisztaságot, ezek a furcsa, álomszerű lények képviselik azokat a tiszta, alapvetően emberi értékeket, mint szilárdság, hűség és a béke.

Vitaly Pushnitsky különböző médiumokkal dolgozik, festményeket, szobrokat és installációkat is készít. Erre a kiállításra egy olyan festménysorozatot készített, ami a nyugati világ két ismert „szobrát", a korinthoszi oszlopfőt és a kereket dolgozza fel. Az oszlop a városok házainak tetőit tartja a kerék pedig a közöttük lévő közlekedést teszi lehetővé. Pushnitzky kör alakú képei a reneszánsz tondo formát idézik, azokat nézve olyan érzésünk lehet, mintha egy puha felhők mennyei talapzatát néznénk.

MTI





HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A rovat további cikkei

Gondolat

Münchhausen báró és az ő szindrómája

Karl Friedrich Hieronymus von Münchhausen báró, német katonatiszt, akinek neve a nagyotmondással forrott össze, 295 éve, 1720. május 11-én született.

Gondolat

Miért vagyunk illetve miért nem vagyunk kaukázusiak?

A paleontológiai leletek és a genetikai vizsgálatok egyértelműen azt mutatják, hogy az emberiség Afrikából származik. Nem kellene használnunk az ezt tagadó, elavult kifejezést.

Gondolat

Szifilisz vagy hibás gének?

VIII. Henrik betegségei

Gondolat

Veszélyben az egyetemek autonómiája?

Tiltakozó közleményekkel „szavaznak” sorra az egyetemek az alapítványi átalakítás, illetve annak intézési módja ellen. Professzorok, munkatársak, hallgatók, legutóbb az MTA doktorai adtak ki hivatalos állásfoglalást. Megkérdeztünk „kívülállókat”, Freund Tamást, az MTA elnökét, Tillmann József filozófus, esztéta, egyetemi tanárt, Fleck Zoltán jogász, szociológust, tanszékvezető egyetemi tanárt a kialakult helyzetről, a folyamatról, illetve Fábián Istvánt, a debreceni egyetem korábbi rektorát is. Többen a tudományos és kutatómunka, az egyetemi autonómia ellehetetlenülésétől félnek, veszélyes ugyanis, ha ezek a szellemi műhelyek politikai irányítás alá kerülnek. Az MTA elnöke kiemelte az egyetemi autonómia tiszteletben tartásának és a döntések előtti tisztázó vitáknak a fontosságát.

Gondolat

A szem és a látás a Bibliában

RÁCZ Péter

A látásra vonatkozó igehelyek és értelmezésük, szimbolikus jelentőségük a Bibliában.

Kapcsolódó anyagok

Hírvilág

Mennyit ér a vesém?

A miért illegális a szervkereskedelem? című interjúban Bognár Gergely bioetikus felvázolja e kérdéskör jelenségeit.

Hírvilág

Valóban „egészségesebb” a patikai só? - Tények, tévhitek és ellentmondások a nátrium-kloriddal kapcsolatban

TAKÁCS Gábor, FITTLER András, BOTZ Lajos

Több mint egy éve indították útjára az interneten és különböző fórumokon azt a figyelmeztető hírt, hogy az étkezésre szánt konyhasó kálium-kloriddal kevert, dúsított, sőt akár 100%-ban csak azt tartalmazza. A hírközlő(k) és/vagy annak terjesztői még azt is kihangsúlyozták, összeesküvés elméletekhez illően, hogy ennek következtében a magyar lakosság tudtán és akaratán kívül nátriumszegény diétára van „fogva”. Még azt is megkockáztatták, hogy szerintük egy gyalázatos biológiai népirtásról van szó, hiszen csökken az „egészséges NaCl” bevitel és nő a szervezet számára igen „ártalmas KCl” fogyasztása. Ezáltal -írták embertársaik megsegítésére- számtalan betegségnek lehetünk áldozatai, sőt a krónikus bajainkból éppen ezért nem tudunk meggyógyulni (nemzőképtelenség, allergia, vesebetegség, magas vérnyomás).

Gondolat

Miért vagyunk illetve miért nem vagyunk kaukázusiak?

A paleontológiai leletek és a genetikai vizsgálatok egyértelműen azt mutatják, hogy az emberiség Afrikából származik. Nem kellene használnunk az ezt tagadó, elavult kifejezést.

Hírvilág

A H1N1 elleni védőoltás halálos, az idegeket érintő betegséghez vezethet - egy vezető neurológus szerint

Az információ Nagy-Britanniában egy bizalmas levélben jutott el a vezető neurológusokhoz, akik értetlenkedve fogadták a hírt, hiszen már emberek millióinak, köztük gyermekeknek is megkezdődött az oltása.

Gondolat

Veszélyben az egyetemek autonómiája?

Tiltakozó közleményekkel „szavaznak” sorra az egyetemek az alapítványi átalakítás, illetve annak intézési módja ellen. Professzorok, munkatársak, hallgatók, legutóbb az MTA doktorai adtak ki hivatalos állásfoglalást. Megkérdeztünk „kívülállókat”, Freund Tamást, az MTA elnökét, Tillmann József filozófus, esztéta, egyetemi tanárt, Fleck Zoltán jogász, szociológust, tanszékvezető egyetemi tanárt a kialakult helyzetről, a folyamatról, illetve Fábián Istvánt, a debreceni egyetem korábbi rektorát is. Többen a tudományos és kutatómunka, az egyetemi autonómia ellehetetlenülésétől félnek, veszélyes ugyanis, ha ezek a szellemi műhelyek politikai irányítás alá kerülnek. Az MTA elnöke kiemelte az egyetemi autonómia tiszteletben tartásának és a döntések előtti tisztázó vitáknak a fontosságát.

1.

Lege Artis Medicinae

Októberi Szám Melléklete
OKT 01.

2.

Lege Artis Medicinae

Novemberi Szám Melléklete
NOV 01.

3.

Lege Artis Medicinae

Március Szám Melléklete
MÁRC 01.

4.

Lege Artis Medicinae

Júniusi Szám Melléklete
JÚN 01.

5.

Lege Artis Medicinae

Júliusi Szám Melléklete
JÚL 01.