Gondolat

Egy reformkori polihisztor

2014. OKTÓBER 13.

A Kálvin téri református templom kriptájában számos reformkori hírességet temettek el, például Almási Balogh Pált Kossuth és Széchenyi orvosa is itt nyugszik..

„Egy emberöltő telt el azóta, hogy a Calvin-téri református templom hatalmas sírboltjának kapuja feltárult Almási Balogh Pál dr. teteme előtt, hogy elfoglalja ott helyét a Dunamelléki Református Egyházkerület kiválóságai sorában, azt a helyet, melyet nem születés, nem rang biztosított számára, hanem ezeknél sokkal több: erkölcsi nagyság, egyéni kiválóság.

Ez a Balogh Pál dr. azonos azzal a históriai alakkal, kit Herczeg Ferenc „ A híd" című színművében gr. Széchenyi István háziorvosaként hív életre a múltból, és aki a „legnagyobb magyar" legnagyobb politikai ellenfelének, Kossuth Lajosnak éveken át volt kezelőorvosa, és rabsága idején meghitt bizalmasa"... Földi maradványainak a kegyelet és elismerés megadta azt, aminek életében az ő puritán szelleme is hódolt, az erkölcsi nagyság nimbuszát. Ott porlik a Calvin téri templom sírboltjának évszázados hangtalan csendjében, nagy kortársainak, Fáy Andrásnak, Báthori püspöknek, és más jeles emberek hamvainak szomszédságában - írja Fialovszky Béla 1933-os könyvében.


Almási Balogh Pál a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Nagybarcán látta meg a napvilágot. Református lelkész édesapja írta a református énekeskönyvben található 284. dicséretet. A gyermek alsóbb iskoláit Rimaszombatban, középiskoláit Sárospatakon végezte, majd Késmárkon tanult. Teológiai és jogi diplomát szerzett, majd 1817-ben Pestre került, ahol beiratkozott az orvosi egyetemre, s 1823-ban vette kézhez orvosi diplomáját.

A kiváló nyelvérzékű ifjú a görög és latin mellett elsajátította a német, francia, angol, spanyol és olasz nyelvet, így nyelvi nehézségei nem voltak, amikor szakmai ismeretei gyarapítása céljából külföldi tanulmányutat tett.

Németországban megismerkedett a költő Goethével és kora kiváló tudóstársaival, köztük a hasonszenvi gyógymód (homeopátia - a görög homoiosz, azaz hasonló és a pathosz, azaz szenvedés, kór szavakból) megalapítójának tekintett Samuel Hahnemann orvossal is.

Hazatérését követően orvosként maga is a homeopátiát alkalmazta, és az 1840-es évekre a homeopátiás gyógyítás legnagyobb magyar tekintélye lett. Jelentős szerepet játszott a Homeopata Orvosok Egyesületének megalapításában, 1865-ben az újjászervezett intézmény elnökévé választották.

A reformkorban Széchenyi István és Kossuth Lajos háziorvosa volt, akikkel bizalmas baráti kapcsolatokat ápolt, s akiknek közéleti kezdeményezéseiben is nemegyszer részt vett, bár maga nem politizált.

A háziorvos alakját Herczeg Ferenc A híd című színművében keltette életre. Betegei nemcsak előkelő körökből kerültek ki, a gazdagok mellett a szegényeket is gyógyította, ingyen.

Jelentős közéleti szerepet játszott, tőle származott az iparvédő és az állatvédő egyesületek eszméje (előbbi Kossuth közreműködésével jött létre), kezdeményezője volt az Angol-Magyar Kereskedelmi Intézet megalapításának, emellett részt vett a nyelvújító mozgalomban, az orvosi műnyelv magyarosítása körüli vitákban (emlékezetes vitát folytatott Bugát Pál orvos-nyelvújítóval).

Számos orvosi, filozófiai, társadalomtudományi cikket írt, szerkesztette az Akadémia által kiadott Tudománytárat. A sokoldalú műveltségű tudós szenvedélyes könyvgyűjtő volt, mintegy 50 ezer kötetből álló magánkönyvtárral rendelkezett. Nevéhez fűződik az aggteleki Baradla-barlang első részletes magyar nyelvű leírása, fiatal korában pedig Kátay Aranka néven szépirodalmi műveket is publikált.

Az MTA 1835-ben száz arannyal jutalmazta Tudományos művelődésünk története című, filozófiai tárgyú pályamunkáját.
1830-ban a Magyar Tudományos Akadémia levelező, öt év múlva rendes tagjává választották, és több külföldi orvostársaságnak is tagja volt. 1856-ban Párizsba, Londonba és Brüsszelbe utazott, hogy megismerkedjen és kapcsolatot teremtsen külföldi tudóstársaságokkal, intézetekkel. Összeköttetései révén számos kiemelkedő tudományos munkát sikerült megszereznie az MTA számára.

A reformkori polihisztor 1867. szeptember 11-én halt meg Pesten, nevét Ózdon kórház viseli, Izsó Miklós által készített mellszobra (1864) az MTA épületében áll.

NZS
Forrás: MTI

2014. 10. 13.

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A rovat további cikkei

Gondolat

Münchhausen báró és az ő szindrómája

Karl Friedrich Hieronymus von Münchhausen báró, német katonatiszt, akinek neve a nagyotmondással forrott össze, 295 éve, 1720. május 11-én született.

Gondolat

Miért vagyunk illetve miért nem vagyunk kaukázusiak?

A paleontológiai leletek és a genetikai vizsgálatok egyértelműen azt mutatják, hogy az emberiség Afrikából származik. Nem kellene használnunk az ezt tagadó, elavult kifejezést.

Gondolat

Szifilisz vagy hibás gének?

VIII. Henrik betegségei

Gondolat

Veszélyben az egyetemek autonómiája?

Tiltakozó közleményekkel „szavaznak” sorra az egyetemek az alapítványi átalakítás, illetve annak intézési módja ellen. Professzorok, munkatársak, hallgatók, legutóbb az MTA doktorai adtak ki hivatalos állásfoglalást. Megkérdeztünk „kívülállókat”, Freund Tamást, az MTA elnökét, Tillmann József filozófus, esztéta, egyetemi tanárt, Fleck Zoltán jogász, szociológust, tanszékvezető egyetemi tanárt a kialakult helyzetről, a folyamatról, illetve Fábián Istvánt, a debreceni egyetem korábbi rektorát is. Többen a tudományos és kutatómunka, az egyetemi autonómia ellehetetlenülésétől félnek, veszélyes ugyanis, ha ezek a szellemi műhelyek politikai irányítás alá kerülnek. Az MTA elnöke kiemelte az egyetemi autonómia tiszteletben tartásának és a döntések előtti tisztázó vitáknak a fontosságát.

Gondolat

A szem és a látás a Bibliában

RÁCZ Péter

A látásra vonatkozó igehelyek és értelmezésük, szimbolikus jelentőségük a Bibliában.

Kapcsolódó anyagok

COVID-19

Enyhe tünetmentes, SARS-CoV-2-fertőzött járóbetegeknél észlelt íz- és szagérzékelési változások

A Covid-19-ről szóló beszámolók a betegség súlyosságától függően, tünetileg leggyakrabban a lázat, a fáradtságot, a száraz köhögést, az izomfájdalmat és a légszomjat említik. Ugyanakkor a szerzők tudomása szerint eddig csak egy tanulmány foglalkozott Covid-19 fertőzötteknél a szag- vagy ízérzékelésben bekövetkezett változásokkal, és 34%-os prevalenciát állapítottak meg a kórházban kezeltek körében. Viszont a tanulmány nem közölt adatot a megváltozott érzékelés idejéről és a többi tünethez való viszonyáról.

COVID-19

A SARS-CoV-2-re adott antitest válasz COVID-19 betegekben

A SARS-CoV-2 vírus fertőzés kapcsán még nem ismerjük pontosan a szervezet antitest válaszát, illetve az antitestek kimutatásának klinikai értékét sem tudjuk még felmérni.

Hírvilág

Mennyit ér a vesém?

A miért illegális a szervkereskedelem? című interjúban Bognár Gergely bioetikus felvázolja e kérdéskör jelenségeit.

Gondolat

Münchhausen báró és az ő szindrómája

Karl Friedrich Hieronymus von Münchhausen báró, német katonatiszt, akinek neve a nagyotmondással forrott össze, 295 éve, 1720. május 11-én született.

COVID-19

Enyhe tünetmentes SARS-CoV-2-fertőzött betegeknél észlelt íz- és illatérzékelés-változás

Az egyes jelentések és tudományos publikációk a SARS CoV-2 vírussal fertőzött betegek tünetei között leggyakrabban a lázat, a fáradtságot, a száraz köhögést, az izomfájdalmat és a légszomjat említik. Ugyanakkor enyhe tüneteket mutató betegek gyakran számoltak be a szag- vagy ízérzékelésben bekövetkezett változásokról, mint a megbetegedés általuk tapasztalt első jeléről.