Látják gépkocsim szélvédőjén az orvosi táblát is és továbbengednek. Az utcák mindenütt vizesek, pedig szép napos idő van. Locsoló autók portalanítják őket. A városközpontban, az egészségházban vékonydongájú, fáradt kolléga jöttömre el akarja oltani cigarettáját. Az ANTSZ helységében nagy a forgalom. Itt ma is hétköznap van…

(fotók: Keresztes Miklós)

---

Devecser alsóbb részeit öntötte el a gyilkos iszap. A látványt még a TV sem tudná visszaadni.
Két portára merészkedek be: Győri néniék még a „szerencsésebbek”közé tartoznak. Csak a pincéjüket és a fáskamrát tette tönkre az ár. Kis vödrébe merít a vörös léből, majd lassan megindul vele az utcán úgy 50 métere lévő lefolyóhoz. Sziszifuszi munka…A férje meg betegen fekszik a házban.

---

Sokkal rosszabbul jártak Scholczék. Nekik mindenük odaveszett. A fiatalasszony az udvaron álldogál a romok között. Őrzi a semmit. Nézem az iszappal borított kutyaólt. Az asszony elpityeredik. A nyolcéves fekete labrador kutyájuk is elpusztult.
Az utcákon gipszet talicskázó fehérruhás kármentesítők, hatalmas teherautók, munkagépek.
Egy kis dombon autójából egy férfi száll ki. Látom, nem idevalósi. A földről felszed egy eldobott papírpoharat, majd megindul az iszappal borított bokrok felé. Az asszonynak viszek haza egy keveset – mondja -, lássa otthon,hogy miről van szó..

---

dr.Keresztes Miklós


Kapcsolódó anyag:

Vörösiszap a kórházban