Gondolat

Az utca hírmondója, 1945-89

SÁNDOR Zsolt

2011. AUGUSZTUS 15.



Hatást keltő terveket ne dobjunk sose félre csak azért, mert a konkurensek közül senki sem jelentetett meg hasonlót.
A grafikusnak adjunk teljes szabadságot, hogy mindig valami újat, meglepőt alkosson részünkre. Ne gondoljuk, hogy a művésznél jobban ítélhetjük meg, hibátlanul van-e egy figura vagy tárgy megrajzolva.
A jó plakát nem mindenkinek tetszik, de mindenkinek feltűnik.
A plakát ne legyen unalmas.
Ha a plakát nem felel meg az általános »szépségideálnak«, akkor lesz igazán hatásos.


Az idézetek Ernst Growaldtól valók, aki úgy száz esztendővel ezelőtt fogalmazta meg eme axiomatikus tételeit a jó plakát ismérveit összegző munkájában (Plakat-Spiegel, 1904.).
Talán ez a szellemiség volt a plakát sikertörténetének kulcsa: a plakát feldobta az üzletet, ez pedig legitimációt biztosított a művészi kreativitásnak.

A világ azóta nagyot fordult, más szelek fújnak. Az eredetiség parancsát száműzték, helyébe a kövesd a piacvezetőt! törvénye lépett. A képi ötletet felváltotta a szájbarágás. Mindennél szembetűnőbb változás pedig, hogy a plakát elvesztette önállóságát, a tévéreklám állókép-változatává degradálódott. Mintha ennek kifejeződése volna az is, hogy a klasszikus álló formátum helyébe a plazmatévé képarányú óriásplakát lépett. Szinte csak a távkapcsoló hiányzik.

Egyszer persze ez is történelem lesz. Aligha van ugyanis a plakátnál jobb krónikás. Hogy ez mennyire igaz, arról meggyőződhetünk a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum Plakátok a szocializmusban című kiállításán. Az 1945-től 1989-ig terjedő időszak kereskedelmi plakátjainak kronologikus áttekintése minden történelemkönyvnél plasztikusabb korrajzot ad. A konzumvilágban edződött látogató előtt a maga teljességében bomlik ki ez az abszurd, fogyasztásellenes fogyasztói kultúra, melyet a klasszikus Cipőt a cipőboltból márka-, brand-, és logónélkülisége fejez ki a legjobban.
Az előző negyven esztendő történelme persze nem tagolatlan e tekintetben sem.
A szocializmus hajnalának plakátjai még a polgári világ gondolkodásmódjában, ízlésében gyökereznek, de felelevenedik a - leginkább Bortnyik Sándor nevéhez köthető - konstruktivista, aktivista hagyomány is.
Az üzenetekben ugyan nem esik szó jegyrendszerről, beszolgáltatásról, hiányról, normáról, szén- és hídcsatáról, de az üresség, a szomorúan szegény választék, a sugárzó arccal hirdetett didaktikus üzenetek mindent elárulnak.
A kínálat ’56 után lassan túllép a létszükséglet szintjén, erről árulkodik, hogy a reklámozott termékek között megjelennek a kozmetikumok és a divatcikkek.
Eme kacérkodás a Nyugattal itt a vasfüggöny mögött igazán karakteres alakot a popkultúra hazai jelentkezésével ölt. A szocreált is felváltja a pop art, Kemény Györggyel az élen új generáció mutatkozik be, színnel, iróniával, fantáziával.
Az Egyen zöldséget! típusú üzenetek helyett megjelenik a Fabulon a bőre őre és A műanyag az igazi.
Skála Kópé, Márka meggy, S-modell, Trapper farmer – vonulnak fel a korszak emblematikus emlékei, a Kiváló Áruk Fóruma, mely a Coca Colát, a Levist meg a vágy többi titokzatos és elérhetetlen tárgyát próbálta feledtetni. A korszak végéhez közeledve egyre kisebb sikerrel, egyre gyatrább színvonalon. Amint ugyanis a hazai porondon kezdtek megjelenni az első valódi nyugati márkák, a versenyhez nem szokott, provinciális hazai termék lelepleződött, majd hamar el is vérzett az egyenlőtlen harcban.
Sajnos a süllyesztőben eltűnt a sokszor vitathatatlan nívót, eredetiséget, kreativitást sugárzó magyar reklámgrafika is.
(De talán világszerte lezárult egy korszak, a művészi plakát korszaka. Az eziránti nosztalgia nyilvánul meg abban is, hogy grafikusok a maguk örömére saját plakátot terveznek a filmipari trendi helyett )

A 2010. február 28-ig megtekinthető kiállításon a rengeteg plakát mellett hangulatidéző installációk, vetített reklámfilmek is láthatók.


Hasonló anyag: a LAM hasábjain kitűnő cikk foglalkozott a plakát nyomtatott kistestvére, az újsághirdetés, közelebbről a gyógyszerhirdetések világával.

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A rovat további cikkei

Gondolat

Münchhausen báró és az ő szindrómája

Karl Friedrich Hieronymus von Münchhausen báró, német katonatiszt, akinek neve a nagyotmondással forrott össze, 295 éve, 1720. május 11-én született.

Gondolat

Kodálytól Kodályig - Interjú Somogyi-Tóth Dániellel

Somogyi-Tóth Dániel orgonaművész, karmesterrel, a Kodály Filharmónia Debrecen igazgatójával beszélgettünk az idei március hozta megváltozott világunkról, zenéről, működésről, tapasztalásokról.

Gondolat

Miért vagyunk illetve miért nem vagyunk kaukázusiak?

A paleontológiai leletek és a genetikai vizsgálatok egyértelműen azt mutatják, hogy az emberiség Afrikából származik. Nem kellene használnunk az ezt tagadó, elavult kifejezést.

Gondolat

A Koenzim Q10 klinikai jelentősége

Q10 Szimpózium Anna Grand Hotel 2011. október 1. Balatonfüred

Gondolat

Karinthy öndiagnózisa

NAGY Zsuzsanna

Karinthy Frigyes Utazás a koponyám körül címmel írta meg saját betegségének felfedezését, tüneteinek kialakulását.

Kapcsolódó anyagok

Hírvilág

Bilasztin, nem szedáló antihisztamin használata krónikus urtikária esetén, már gyermekkorban is

Az allergiás betegségek, allergiás nátha, urtikária első vonalbeli kezelésére nem szedáló, második generációs antihisztaminok javasoltak. Az egyik legújabb második generációs antihisztamin a bilasztin, amellyel nemcsak felnőtt-, hanem gyermekvizsgálatok is történtek.

Gondolat

A kapcsolat

GYIMESI Ágnes Andrea

A keze tele volt szatyrokkal, megint túlvásárolta magát. Munka után botladozva cipekedett, megfogadta, hogy többé nem hozza magát ilyen helyzetbe, de nap, mint nap megtette.

Gondolat

A modern kórháztervezés aktuális kérdései

A kórháztervezés kapcsán jogosan felmerülő kérdés; egy épület azon túl, hogy az alapvető funkciókat ellátja, milyen hatással lehet a felhasználókra? Sok kutatás foglalkozik a gyógyító építészet fogalmával; az architektúra milyen befolyással van a gyógyulás folyamatára, és mik azok a tervezési szempontok, amelyek hozzásegíthetnek a mielőbbi felépüléshez?

Gondolat

Iszonyú minden angyal

NAGY Zsuzsanna

Paul Klee, a világhírű festő angyalai egyre nagyobb számban jelentek meg élete végén, amikor már nyilvánvaló volt, hogy sok szenvedéssel járó betegségén, a sclerodermán teste nem tud úrrá lenni.

Gondolat

Remélem, a Semmelweis Tervet nem fújja el a szél – Interjú dr. Szilvási Istvánnal

A Semmelweis Terv megvalósítása csak előfeltétele annak, hogy a többlet-forrásokat racionálisabban használhassuk fel.