Gondolat

Az önjáró tudat meséje

2014. DECEMBER 09.

Lukács György, a nagy magyar filozófus - bár fontosabb elfoglaltságai is akadtak – nyilatkozott a szolipszizmus kérdésében is:„Nem láttam még olyat, ha valaki felé autóbusz rohant, csak azért nem tért ki előle, mert úgy vélte, hogy a száguldó busz csak a tudatában létezik.”

Levent Mete török író regényét, a Rika agyában című művet, melyet a Typotex Kiadó jelentetett meg, persze nem lehet a szubjektív idealizmus szélsőségeire leegyszerűsíteni. Az író, aki eredetileg pszichiáter, a tudat a lelkiismeret, általában a lelki jelenségek és a világi környezet kérdéseivel foglalkozik egy szélsőségesen mesei, fantasztikus, másrészt futurisztikus történet keretei között.

Levent Mete tudományos szakmájától függetlenül sikerét, mint sokan, alkotó fantáziájának köszönheti.

Egy végstádiumban levő asszony korporális értelemben meghalna, de agyát sikerül megmenteni. Tehát az agy tartalmával, emlékeivel, gondolataival, ítéleteivel tovább él környezetéből kiszakítva is. Az eredetileg egyedi kísérletet gyakorítják, létrejön a Második Élet Központja, a különféle betegségek által halálra szánt emberek a fizikai világból kiszakítva élhetik módosult életüket, az agyak folyadékkal telt tartályaiban. A világ leggyorsabb tudományos forradalma zajlik. Ez a megoldás viszont hamarosan a diktatúra eszközévé válik (nem lehetetlen, hogy a jelenkori török társadalom extrapolálásáról van szó). A homunkulusz jelenség, mely szerint az emberi agy az eredeti kötelmei nélkül létezik tovább, szörnyű megtorlás is lehet ellenzéki gondolkodókkal szemben. Megszületnek az új világ szentenciái:

„Halálbüntetés a második élet alakjában”
Felébresztették a száz éve alvó mesebeli hercegnőt”
„Egy maréknyi agy nem ember”
„AZ ellenzéki gondolatok akváriumban végzik”
„Csak Descartes”
„Vadászat kortárskoponyára”


Alanyi főhősünk, Pepko Derealo a renitens gondolkodó, éli testetlen életét az akváriumban, de mint rajta kívül mások is felfedezést tesz: meg lehet szökni, hús-vér emberek agyába költözve. Így kerül üzletember, diák, később prostituált és gyilkos-áldozat agyába. A hatalom képviselői azonban elfogják, és egy diáklány – Rika - elméjébe utalják, hogy derítse fel a rejtőzködő Martez Todari ellenzéki vezetőt, aki a Második Élet program kínzó agymosó purgatóriumát akarja megszüntetni. Derealo egy újabb szabadulás reményében elfogadja ezt a feladatot, a lány agyában azonban lelki konfliktus várja, nem igazi kalandor ő, meg kell akadályoznia, hogy Rika végezzen magával. Igazi jellemfejlődés egy kevert pszichikum belsejében. Pepko így gondolkodik az elme forradalmának jelenségeiről:

„Mi az ember? Egy gondolatokból és érzésekből álló felhő, amely az agyban tanyázik? Vagy mindaz az összevisszaság, amelyet a környezete, a rokonai, a barátai és az ellenségei alkotnak?”
„Olyan mintha az összes titkom szabadon kószálna.”
„Megölni egy második életet élő személyt jogi szempontból gyilkosság”
„A bolygónk kiszabadítatlan lelkekkel teli hely”


A konfliktusokban megütköző személyiségek nem egysíkúak a szerző ábrázolásában, akár harcoló énjeiknek megfelelően osztódhatnak, szembesülhetnek is. Pepko Derealo és Martez Todari küzdő énjét is láthatjuk, és szembesülhetünk Rika természetes úton megosztott tudatával. A Fehér Rika a pozitív, a Fekete Rika a negatív hős.

Az író tetézi a lelki jelenségek bonyolultságát, a megosztottságot. A hivatásából következő tárgyilagos lélekelemzést egy szintet követően kénytelen „magára hagyni”. Ugyanis ennyire utópisztikus viszonylatoknak, lét és tudat viszonyának, a tudati elemek halmozódásának nincs követhető útja a pszichoanalízis területén. A tudat az élővilág, következetesen az evolúció egy pontján jelenik meg. Határozott én-központú élmények, benyomások, szellemi kölcsönkapcsolatok, társadalmi reflexiók nélkül nincs létjogosultságuk.

Tág tere van viszont a fantáziának, és Levent Mete ezt ki is használja. Művének második része színtiszta mese, kicsit szürke árnyalatban, nem olyan mint a Május 35, vagy az Alice Csodaországban. Nagy vállalás az író részéről, hogy a komputeres filmművészet szürrealista ábrázolásai után a prózaírás eszközeivel vállalkozik zenei effektusok, színárnyalatok lefestésével és új mesealakok megalkotásával az olvasó elragadtatására.

Néhány fogalom a fantázia tárházából: A Hazugok Völgye, Hideg és Meleg Sárkány, A változások városa, Kalóz Gülo, Hagyma Szigete, A Történelem Szigete, Lázadók pokla.

A jó és a rossz dramaturgiai harcának szabályai szerint a két Rika harcából a Fehér kerül ki győztesen, és a lány életben marad. A szerző nyilván nem tudja és nem is akarja kikerülni a moráli ábrázolásmód kötelességeit.

A művet Tasnádi Edit fordította a pszichoanalízis és a mese szélsőségei közötti feszültségben.

Typotex Kiadó
A/5, 252 oldal
ISBN 978 963 279 389 4
Kötet megrendelhető: http://www.typotex.hu/book/6106/levent_mete_rika_agyaban

Sas Gábor
Literatura Medica Kiadó
2014. december 08.

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A rovat további cikkei

Gondolat

Münchhausen báró és az ő szindrómája

Karl Friedrich Hieronymus von Münchhausen báró, német katonatiszt, akinek neve a nagyotmondással forrott össze, 295 éve, 1720. május 11-én született.

Gondolat

Miért vagyunk illetve miért nem vagyunk kaukázusiak?

A paleontológiai leletek és a genetikai vizsgálatok egyértelműen azt mutatják, hogy az emberiség Afrikából származik. Nem kellene használnunk az ezt tagadó, elavult kifejezést.

Gondolat

Szifilisz vagy hibás gének?

VIII. Henrik betegségei

Gondolat

Veszélyben az egyetemek autonómiája?

Tiltakozó közleményekkel „szavaznak” sorra az egyetemek az alapítványi átalakítás, illetve annak intézési módja ellen. Professzorok, munkatársak, hallgatók, legutóbb az MTA doktorai adtak ki hivatalos állásfoglalást. Megkérdeztünk „kívülállókat”, Freund Tamást, az MTA elnökét, Tillmann József filozófus, esztéta, egyetemi tanárt, Fleck Zoltán jogász, szociológust, tanszékvezető egyetemi tanárt a kialakult helyzetről, a folyamatról, illetve Fábián Istvánt, a debreceni egyetem korábbi rektorát is. Többen a tudományos és kutatómunka, az egyetemi autonómia ellehetetlenülésétől félnek, veszélyes ugyanis, ha ezek a szellemi műhelyek politikai irányítás alá kerülnek. Az MTA elnöke kiemelte az egyetemi autonómia tiszteletben tartásának és a döntések előtti tisztázó vitáknak a fontosságát.

Gondolat

A szem és a látás a Bibliában

RÁCZ Péter

A látásra vonatkozó igehelyek és értelmezésük, szimbolikus jelentőségük a Bibliában.

Kapcsolódó anyagok

Egészségpolitika

Már a csecsemőknél is diagnosztizálható a lelki zavar

Szülés körüli depresszió, az újszülött alvási, étkezési, figyelem zavara, a sok sírás, megannyi jelzés, amivel foglalkozni kell. A korábbi teóriákkal szemben nemcsak két éves kor után, hanem már egészen korai időszakban is figyelni kell és diagnózis is felállítható a kisbaba lelki problémájáról. A témában először rendeztek a napokban nemzetközi konferenciát Magyarországon, ahol több mint 240 előadást tartottak az érintett területek neves szakemberei.

Fenntarthatóság

Túlfogyasztás és lelki kiteljesedés – Gyulai Iván új kötetéről

A szerző ökológus, a hazai környezet-, és természetvédelem ismert szakembere és a fenntartható fejlődés fáradhatatlan kutatója és propagátora. Gyulai Iván e kötetében a fenntartható fejlődés koncepcióját mutatja be. Nagyon világosan, közérthetően, rendszerszemléletben. Onnan indul el, hogy a megközelítésmód fókuszában nem az emberi igények, hanem a szükségletek kielégítésének biztosítása áll. Ez a kérdéskör magyar irodalmában gyakran összekeveredik.

Gondolat

Bevezetés a szomato-pszichoterápia szerteágazó világába

A szomato-pszichoterápia szemléletében a test és az elme nem különválasztható jelenségek, hanem egyazon dolog, a testelme két aspektusa. Ám ebben a szemléletben mégis a test az elsődleges, a „bölcsebb fél”: a test, a testi élmény biztosíthatja a biztonság, az önbizalom, az önkontroll és a lelki gyógyulás és öngyógyítás lényeges elemeit az egyén számára.

Fenntarthatóság

Minamata kór – Valami új a nap alatt

A kötet alapján teljes bizonyossággal látható, hogy a klíma változása, a tiszta ivóvíz hiánya, a lecsökkent biológiai sokféleség rengeteg viszontagságot hoz még az emberiség számára.

A gén X környezet