Gondolat

Az árvízi hajós betegsége

2013. MÁRCIUS 13.

A Ferencziek terén álló templom oldalán ma is ott a tábla, mely az 1838. március 13-án a városra zúduló Duna vízszintjét mutatja. A jeges ár ma is mellig érne.
A budapesti Ferences templom északi falán a dombormű által megörökített jeleneten egy nagy erejű férfi a vízből embereket ment ki, Holló Barnabás 1895-ös alkotása.

Van ezeknek a tragikus napoknak egy legendás hőse, akit Vörösmarty verse nyomán már csak bivalyerejéről és vakmerő bátorságáról ismer az utókor, az árvízi hajós, báró Wesselényi Miklós.

Az árvízi hajós politikai munkássága kevéssé ismert, ma már kevesen tudják róla, hogy a magyar nemesi liberalizmus radikális figurája volt ő, aki az ellenzék táborában az 1830-as években irányító szerepet töltött be, s igen eretnek gondolatokkal állt elő származását meghazudtoló módon.

Széchenyi után ő tekinthető a második legnagyobb magyarnak. Afféle politikai Kasszandraként az 1840-es években előre látta a birodalom szétesését, az európai erőmozgásokat: új szövetségek alakulását és a régiek felbomlását. Látja, hogy a franciák németellenességük miatt majd szövetségre lépnek az oroszokkal, az oláhság meg akarja teremteni régi álmát, Nagyromániát, és mélységesen aggódik Magyarországért.
Ő volt, aki a „sérelmi jellegű” ellenzéki politikát európai mércével mérve is valós társadalmi-gazdasági harccá formálta át a bécsi kormány ellen.

A Balítéletekről szóló kötete a cenzúra miatt 1833-ban Lipcsében jelent meg. Ebben a kiváló műben síkra száll a származási előítéletek, a nemesi gőg, rendi mentalitás ellen, alapvető emberi jogokat említ, a törvény előtti egyenlőséget, a tulajdonjogot, melyet az emberi együttélés alapjának tekint.

Állást foglal a jobbágyság intézménye ellen, elsőként ítéli el a Dózsa-féle parasztháború utáni kegyetlenkedéseket, és meg kívánja szüntetni a robotot. Műveiben szól a cenzúráról, a sajtószabadságról, s ezek abban a korban radikálisabb felvetések, mint Széchenyié.

Emberi kvalitásait mutatja az is, hogy 1831-ben az Akadémia is tiszteletbeli taggá választotta. Ekkor még, nem lévén Magyarországi birtoka, csak hallgatóként vehet részt az országgyűlésben, az 1830-as pozsonyi diétán azonban már Szatmári birtoka jogán már a felsőtábla tagjaként kap szerepet, s a reformmozgalom elismert vezetőjévé válik. Rendkívül nagy hatású személyiség, az ellenzék főúri vezére. Nem csoda hát, ha magára vonja a kormány figyelmét.

1834-ben a Szatmár megyei gyűlésen mondott gyújtó hatású beszédének ürügyén hűtlenségi pert indítanak ellene, aminek büntetése fő- és jószágvesztés is lehetett volna.
Már folyik ellene a per, amikor lezúdul az áradat, melyben hősiesen helytáll, és népszerűsége soha nem látott magasságokba emelkedik.
Ekkor már küzdött szembajával, mely később lassan felőrölte legendás erejét.

1838 márciusában jégtorlasz alakult ki a Csepel-sziget sarkánál, és a hatalmas víztömeg az olvadás során egyszercsak átszakadt. Március 13-án pedig megérkezett az alig-alig felkészült Pestre az özönvíz, és egy rettenetes hétig ott is maradt. Mire elvonult, többezer épület összeomlott, több mint négyszázan meghaltak a jeges vízben, és a megmaradt házak is megrongálódtak a 927 centiméteren tetőző árban.

Wesselényi Miklós báró ezekben a napokban mutatta meg igaz valóját, többféle betegségtől szenvedve, félig megvakulva mentette napokon át az embereket.
1840-ben börtönbüntetését követően kegyelmet kapott, ám nem ismerték el ártatlanságát,

Egészsége hanyatlásával azonban radikalizmusa is veszít erejéből, 1844-ben végleg megvakul, visszahúzódó életet él, s a nemesi közvélemény lassan eltávolodik tőle. A 1848-s eseményeket riadtan figyelte és külföldre távozott, 1850-ben visszatérése közben halt meg tüdőgyulladásban.

Vakság

Wesselényi gondosan dokumentálta mindennapjait. Számos betegségben szenvedett élete során, főként a különböző nemibetegségekben és azok szövődményeiben. Szembajának oka is az orvosirodalom egyik jól dokumentált témája.

Ismeretes naplója, melyben kódolva, gondosan jegyezte a testi erőnlétét szolgáló gyakorlatokat, úszást, lovaglást, munkát, mert állandó és élete minden területén megjelenő teljesítmény- és versenykényszere miatt nem röstellt beállni kaszálni sem jobbágyai közé. És följegyezte szexuális kalandjait, teljesítményét is, melyből kiderül, valóságos háremet tartott fenn a környezetében élő jobbágyasszonyokból, leányokból. Ezeknek a nőknek bizonyos összegeket küldött nagy rendszerességgel igénybe vett szolgálataikért , esetenként a törvénytelen gyermekek után fizetett.

De versenyszellemtől hajtva följegyezte a városi bordélyokban való kalandjait is, értékelve saját és barátai teljesítményét. Szembaját egyesek lueszes eredetűnek tartják, s a korabeli orvostudomány számos alakja és iskolája mérte meg erejét e kórral szemben. Drasztikus kúrák, koplalás, főzetek, és a homeopátiás szerek szerepelnek a naplóbejegyzésekben.
Homeopata orvosok voltak kérésére körülötte utolsó perceiben is, alapvetően ebben az enyhe módszerben hitt, és barátainak is ezt javallotta leveleiben. Rettenetes erejét és látását elveszítve halt meg ötvenegy éves korában.

2013. 03. 14.
NZS

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A rovat további cikkei

Gondolat

Münchhausen báró és az ő szindrómája

Karl Friedrich Hieronymus von Münchhausen báró, német katonatiszt, akinek neve a nagyotmondással forrott össze, 295 éve, 1720. május 11-én született.

Gondolat

Kodálytól Kodályig - Interjú Somogyi-Tóth Dániellel

Somogyi-Tóth Dániel orgonaművész, karmesterrel, a Kodály Filharmónia Debrecen igazgatójával beszélgettünk az idei március hozta megváltozott világunkról, zenéről, működésről, tapasztalásokról.

Gondolat

Las Trece Rosas – Tizenhárom Rózsa

ZALAI Anita

1939. augusztus 5-én Spanyolországban – néhány hónappal a polgárháború befejeződése után – Franco tábornok parancsára a madridi Almudena temető keleti falánál kivégeztek tizenhárom fiatal lányt.

Gondolat

"Ez nem Rio de Janeiro"

1937. október 15. született Odesszában Ilja Ilf szovjet-orosz író.

Gondolat

Karinthy öndiagnózisa

NAGY Zsuzsanna

Karinthy Frigyes Utazás a koponyám körül címmel írta meg saját betegségének felfedezését, tüneteinek kialakulását.

Kapcsolódó anyagok

Klinikum

Reumatológiai gyulladásos megbetegedések és családtervezés – a reumatológus szemével - A Figyelő 2017;1

SEVCIC Krisztina

Klinikai vizsgálatok igazolják, hogy az RA-s nőknek kevesebb gyermekük születik, illetve gyakoribb köztük a gyermektelenség, különösen, ha fiatal életkorban (30 éves kor előtt) diagnosztizálják betegségüket, illetve ha a diagnózis felállításakor még nincs gyermekük.

Egészségpolitika

Oltásellenesség - a 10 legnagyobb egészségügyi veszély egyike

Az Egészségügyi Világszervezet (World Health Organization, WHO) újabb 5 éves tervében összegyűjtötte az egész világot érintő egészségügyi veszélyeket. A lista az oltásokkal megelőzhető fertőzések elterjedésétől a gyógyszereknek ellenálló kórokozókon és a túlsúlyon át a környezetszennyezésig és a klímaváltozásig számos komoly és sürgős megoldásra váró problémát ölel fel. Ezzel közel egy időben, Amerikában több mint 26 ezer iskolásnak nem engedték meg az iskolakezdést, mert nem voltak beoltatva. Magyarországon a védőoltási rendszer szinte egyedülálló.

Gondolat

Szifilisz vagy hibás gének?

VIII. Henrik betegségei

Gondolat

Hermann Ildi : NHL

2019. január 3-án, teljes váratlansággal halt meg az akkor 40 éves fotóművész. Generációjának egyik legtehetségesebb alkotója volt, több díjjal, elismerésekkel és jelentős, a szakmán túli közönség számára is kiemelkedő sorozatokkal a háta mögött. Életműve igen sokrétű, ám az a vizuális világ, amely már a korai anyagaiban megszületik, formailag egységben tartja azt

Hírvilág

A H1N1-vírus és a citokinvihar

Az eddigi halálozási adatok szerint főleg a fiatalokra és egészséges felnőttekre jelent komoly veszélyt a H1N1-vírus.