Gondolat

Apokrif színek

2011. AUGUSZTUS 15.



A művészet történetében egyáltalán nem ritka, hogy egy művészre és életművére a saját kora nem rezonál, mert a benne rejlő értékhez új idő, új kontextus kell. Az viszont már kevéssé gyakori, amikor egy alkotó és komplett műve úgy kerül a közönség elé, hogy az még a kortársakat és a művészettörténész szakmát is meglepetésként éri, a teljes újdonság erejével.

Kovásznai György szinte komplett életműve ugyanis évtizedeket töltött valami lerobbant garázsban, s úgy került onnan elő, mintha a holt-tengeri tekercseket lelték volna meg.

A keltett visszhang természetesen nem egyszólamú, többen eltúlzottnak ítélik, hogy a mű a dohos csomagok mélyéről egyből a Parnasszusra került, ráadásul ilyen ritkán látható körítéssel, ekkora felületen, magyar viszonylatban méregdrága tálalásban.


Egy kocka Kovásznai György A hetvennégyes nyár emléke című filmjéből





Hogy vajon igazán a Nemzeti Galériába illő festői ouvre-ről van szó, nyilván lehet és kell is vitatni, de akad több olyan momentum, ami vitán felül kimagaslóvá, revelatív erejűvé avatja Kovásznai művészetét. Megközelítéséhez mindenesetre elengedhetetlen, hogy ne a galériaművészettel szembeni elvárásainkat alkalmazzuk.

Az első reveláció: Kovásznai karaktere, látásmódja, alkotómódszere a kortárs művészeti médiumok, sőt leginkább az internet világában kerül a helyére. Az artisztikus és a profán bátor keverése, a hagyományos kép metamorfózisa, valamint a műbe olvasztott képi utalások, a kölcsönvett popzenei idézetek miatt valóságos posztmodern példatárral állunk szemben.


Kovásznai György Átváltozások című alkotása




A második: talán nem túlzás azt állítani, abból a garázsból tényleg régészeti lelet került elő. És ahogy a nagyszabású leletekkel lenni szokott, általuk az utókor már más színben látja keletkezésük korát. A Kovásznai-lelet esetében szó szerint. Hát igen. Azok a színek! Aligha találni sok közép-kelet-európai művészt a 60-as, 70-es évekből, akinek a műveit ez az ellenállhatatlan sugárzás hatja át. A félhomályba burkolt egykori Ludwig-szárny ragyog is annak rendje-módja szerint.

Ha a vita még folyik is Kovásznai művészetének megítéléséről, a kiállítás megtekintését nem érdemes halogatni: szeptember 26-ig még van rá alkalom.

Sándor Zsolt

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A rovat további cikkei

Gondolat

Münchhausen báró és az ő szindrómája

Karl Friedrich Hieronymus von Münchhausen báró, német katonatiszt, akinek neve a nagyotmondással forrott össze, 295 éve, 1720. május 11-én született.

Gondolat

Miért vagyunk illetve miért nem vagyunk kaukázusiak?

A paleontológiai leletek és a genetikai vizsgálatok egyértelműen azt mutatják, hogy az emberiség Afrikából származik. Nem kellene használnunk az ezt tagadó, elavult kifejezést.

Gondolat

A szem és a látás a Bibliában

RÁCZ Péter

A látásra vonatkozó igehelyek és értelmezésük, szimbolikus jelentőségük a Bibliában.

Gondolat

Kodálytól Kodályig - Interjú Somogyi-Tóth Dániellel

Somogyi-Tóth Dániel orgonaművész, karmesterrel, a Kodály Filharmónia Debrecen igazgatójával beszélgettünk az idei március hozta megváltozott világunkról, zenéről, működésről, tapasztalásokról.

Gondolat

A Koenzim Q10 klinikai jelentősége

Q10 Szimpózium Anna Grand Hotel 2011. október 1. Balatonfüred

Kapcsolódó anyagok

Gondolat

A misztikus kék ló

„A művészet a szellemi világhoz vezető híd” – mondta Franz Marc (1880–1916)

Gondolat

Tárgyak, terek, formák, színek összhangja – Életmű-katalógus Lakatos Artúr egyetemes művészetéről

MÉHES Balázs

„De túltettem magamat (a nehézségeken) akkor, ha dolgozhattam.” (Lakatos Artúr: Előszó, 1918, részlet)

Hírvilág

Cézanne és Daumier - tárlatok Budapesten

Két most megnyíló kiállítás is foglalkozik a politikai karikatúrák műfajával.

Hírvilág

A háromdimenziós mozi káros élettani hatásai

A 3D technológia alkalmazásának káros élettani hatásai lehetnek.

Gondolat

Mindig van hiba a kristályban?

SÁNDOR Zsolt

Napjaink markáns vizuális élménye, ahogyan a fotográfiák soha nem látott pompában tárják elénk a világ részleteit. Elérkezett volna hát a tökéletes kép kora?