Gondolat

A testnevelés úttörője: Bakody Tivadar József

2015. MÁJUS 03.

Lipcsében bölcsészeti és jogi tanulmányokat folytatott. Az 1848-49-es szabadságharc idején Görgey Artúr főhadiszállásán honvéd kapitányi rangban szolgált. Orvosi diplomát csak később, 1854-ben szerzett Bécsben. Külföldi tanulmányútja befejeztével Lembergben telepedett le, ahol a természetgyógytan tanáraként a hasonszenvi gyógymóddal (homeopátia) foglalkozott. Saját költségén gyógygimnasztikai intézetet hozott létre, majd 1861-ben visszatért Magyarországra.

A budapesti egyetemen 1873-tól szakterületét ("hasonszenvi különös kór- és gyógytan") oktatta 1905-ig, amikor nyugdíjba vonult és ezzel megszűnt a homeopátia oktatása a budapesti Orvoskaron. Eközben a budapesti Szent Rókus Kórház hasonszervi osztályának és az általa alapított Bethesda Kórháznak a főorvosi tisztét is betöltötte. 1873-75 között a Hasonszenvi Lapokat szerkesztette.

Az Orvosi Hetilapban 1861-ben megjelent Országos testgyakorlat című cikkével tulajdonképpen a hazai tornamozgalom elindítójának tekinthető. Először javasolta ugyanis, hogy a testmozgást vegyék tantárgynak az iskolákban. Emellett 1863-ban kérvényezte az első magyar sportegylet megalakítását. Bár indítványát elutasították, még ugyanebben az évben létrehozta az első magyarországi nyilvános tornacsarnokot.

1865-ben Matolay Elek ügyvéd, dr. Szontágh Ábris orvos közreműködésével megalapította a Pesti Torna Egyletet, amely két évvel később felvette a Nemzeti Tornaegylet nevet. Ahogy az alapszabály fogalmazott, az egylet "czélja": "tornázás gyakorlása és terjesztése, fi s leány gyermekek tornáztatása, tornatanítók s tűzoltó gyakorló mesterek képzése, tűzoltás. A testet ügyessé, erőssé s kitartóvá tenni, a növendékekben bátorságot s önbizalmat ébreszteni, s azoknak a társaságában gyakorlott testi munka által üdülést és örömöt s eleven ép kedélyt szerezni."

Minden évben úgynevezett „dísztornázást" rendeztek, első alkalommal 1867. február 2-án a Nemzeti Lovardában. A korabeli beszámolók szerint óriási sikert arattak, a műsor végén pedig az "apotheosis" nevezetű gúlaalakzat annyira meghatotta báró Eötvös József kultuszminisztert, hogy ott helyben döntést hozott: a testgyakorlást kötelező tárgyként kell oktatni a gimnáziumokban.

A kormány 1868-ban a népiskolákban is elrendelte a testnevelés kötelező oktatását. A Nemzeti Tornaegylet, amely ekkor még egy pesti istállóban bonyolította le az „edzéseket", jelentős támogatást kapott a minisztérium tanulmányi alapjából. A Nemzeti Tornacsarnok 1870-re lett kész a Szentkirályi utcában. Mivel nem voltak képzett tanárok, a tornatanárok kiképzésére tanfolyamot indítottak.

A Bakody által sürgetett országos tornamozgalomnak néhány év alatt több mint 800 okleveles tornatanítót adott a szervezet, akik átvették az időközben országszerte gombamód szaporodó torna egyesületek szakirányítását. Bakody eleinte a svéd torna híve volt, amely a mai gimnasztika és a gyógytorna elemeit egyesíti.

Később a német tornát részesítette előnyben, amely a csapattorna elemeire helyezte a hangsúlyt.

Orvosi tárgyú cikkek mellett publicisztikával is foglalkozott. Írt többek között a Görgei-Kossuth kérdésről és propagálta Semmelweis tanait.
Életrajzához hozzátartozik, hogy szabadkőművesként tagja volt az első magyar nyelvű, pesti Szent István Páholynak, amely főmesterévé választotta. Filozófiai és lélektani megjegyzések címen tartott előadásokat.
1911. március 29-én halt meg Budapesten.

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A rovat további cikkei

Gondolat

Münchhausen báró és az ő szindrómája

Karl Friedrich Hieronymus von Münchhausen báró, német katonatiszt, akinek neve a nagyotmondással forrott össze, 295 éve, 1720. május 11-én született.

Gondolat

Kodálytól Kodályig - Interjú Somogyi-Tóth Dániellel

Somogyi-Tóth Dániel orgonaművész, karmesterrel, a Kodály Filharmónia Debrecen igazgatójával beszélgettünk az idei március hozta megváltozott világunkról, zenéről, működésről, tapasztalásokról.

Gondolat

Las Trece Rosas – Tizenhárom Rózsa

ZALAI Anita

1939. augusztus 5-én Spanyolországban – néhány hónappal a polgárháború befejeződése után – Franco tábornok parancsára a madridi Almudena temető keleti falánál kivégeztek tizenhárom fiatal lányt.

Gondolat

Karinthy öndiagnózisa

NAGY Zsuzsanna

Karinthy Frigyes Utazás a koponyám körül címmel írta meg saját betegségének felfedezését, tüneteinek kialakulását.

Gondolat

"Ez nem Rio de Janeiro"

1937. október 15. született Odesszában Ilja Ilf szovjet-orosz író.

Kapcsolódó anyagok

Gondolat

A misztikus kék ló

„A művészet a szellemi világhoz vezető híd” – mondta Franz Marc (1880–1916)

Gondolat

Béke velünk? Halasi Zoltánnal Csontos Erika beszélgetett

CSONTOS Erika

Halasi Zoltán költőként, esszéistaként, műfordítóként lett ismert és elismert. Már a publicisztikája is jelezte széleskörű érdeklődését a különféle kultúrák iránt, aztán egy váratlan fordulattal prózát kezdett írni. Még váratlanabb, hogy ez a próza az elsüllyedt kelet-európai zsidó kultúrát idézte meg. Az apropót hozzá egy lengyelországi zsidó költő jiddis nyelvű holokauszt-poémájának lefordítása szolgáltatta.

Klinikum

Ünnepi beszéd

Nemes és szép, ugyanakkor nehéz feladat tisztelegni Semmelweis Ignác emléke előtt.

Gondolat

Túlfogyasztás és lelki kiteljesedés – Gyulai Iván új kötetéről

A könyv a fenntartható fejlődés koncepcióját mutatja be.Nagyon világosan, közérthetően, rendszerszemléletben...

Gondolat

Borderline és stigmatizáció

Dr. Ratkóczi Éva személyközpontú- és kognitív-viselkedésterápiás kiképző pszichoterapeutát kérdeztük a borderline személyiségzavar megjelenítésének jellemzőiről.