Gondolat

A testnevelés úttörője: Bakody Tivadar József

2015. MÁJUS 03.

Lipcsében bölcsészeti és jogi tanulmányokat folytatott. Az 1848-49-es szabadságharc idején Görgey Artúr főhadiszállásán honvéd kapitányi rangban szolgált. Orvosi diplomát csak később, 1854-ben szerzett Bécsben. Külföldi tanulmányútja befejeztével Lembergben telepedett le, ahol a természetgyógytan tanáraként a hasonszenvi gyógymóddal (homeopátia) foglalkozott. Saját költségén gyógygimnasztikai intézetet hozott létre, majd 1861-ben visszatért Magyarországra.

A budapesti egyetemen 1873-tól szakterületét ("hasonszenvi különös kór- és gyógytan") oktatta 1905-ig, amikor nyugdíjba vonult és ezzel megszűnt a homeopátia oktatása a budapesti Orvoskaron. Eközben a budapesti Szent Rókus Kórház hasonszervi osztályának és az általa alapított Bethesda Kórháznak a főorvosi tisztét is betöltötte. 1873-75 között a Hasonszenvi Lapokat szerkesztette.

Az Orvosi Hetilapban 1861-ben megjelent Országos testgyakorlat című cikkével tulajdonképpen a hazai tornamozgalom elindítójának tekinthető. Először javasolta ugyanis, hogy a testmozgást vegyék tantárgynak az iskolákban. Emellett 1863-ban kérvényezte az első magyar sportegylet megalakítását. Bár indítványát elutasították, még ugyanebben az évben létrehozta az első magyarországi nyilvános tornacsarnokot.

1865-ben Matolay Elek ügyvéd, dr. Szontágh Ábris orvos közreműködésével megalapította a Pesti Torna Egyletet, amely két évvel később felvette a Nemzeti Tornaegylet nevet. Ahogy az alapszabály fogalmazott, az egylet "czélja": "tornázás gyakorlása és terjesztése, fi s leány gyermekek tornáztatása, tornatanítók s tűzoltó gyakorló mesterek képzése, tűzoltás. A testet ügyessé, erőssé s kitartóvá tenni, a növendékekben bátorságot s önbizalmat ébreszteni, s azoknak a társaságában gyakorlott testi munka által üdülést és örömöt s eleven ép kedélyt szerezni."

Minden évben úgynevezett „dísztornázást" rendeztek, első alkalommal 1867. február 2-án a Nemzeti Lovardában. A korabeli beszámolók szerint óriási sikert arattak, a műsor végén pedig az "apotheosis" nevezetű gúlaalakzat annyira meghatotta báró Eötvös József kultuszminisztert, hogy ott helyben döntést hozott: a testgyakorlást kötelező tárgyként kell oktatni a gimnáziumokban.

A kormány 1868-ban a népiskolákban is elrendelte a testnevelés kötelező oktatását. A Nemzeti Tornaegylet, amely ekkor még egy pesti istállóban bonyolította le az „edzéseket", jelentős támogatást kapott a minisztérium tanulmányi alapjából. A Nemzeti Tornacsarnok 1870-re lett kész a Szentkirályi utcában. Mivel nem voltak képzett tanárok, a tornatanárok kiképzésére tanfolyamot indítottak.

A Bakody által sürgetett országos tornamozgalomnak néhány év alatt több mint 800 okleveles tornatanítót adott a szervezet, akik átvették az időközben országszerte gombamód szaporodó torna egyesületek szakirányítását. Bakody eleinte a svéd torna híve volt, amely a mai gimnasztika és a gyógytorna elemeit egyesíti.

Később a német tornát részesítette előnyben, amely a csapattorna elemeire helyezte a hangsúlyt.

Orvosi tárgyú cikkek mellett publicisztikával is foglalkozott. Írt többek között a Görgei-Kossuth kérdésről és propagálta Semmelweis tanait.
Életrajzához hozzátartozik, hogy szabadkőművesként tagja volt az első magyar nyelvű, pesti Szent István Páholynak, amely főmesterévé választotta. Filozófiai és lélektani megjegyzések címen tartott előadásokat.
1911. március 29-én halt meg Budapesten.

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A rovat további cikkei

Gondolat

Münchhausen báró és az ő szindrómája

Karl Friedrich Hieronymus von Münchhausen báró, német katonatiszt, akinek neve a nagyotmondással forrott össze, 295 éve, 1720. május 11-én született.

Gondolat

Miért vagyunk illetve miért nem vagyunk kaukázusiak?

A paleontológiai leletek és a genetikai vizsgálatok egyértelműen azt mutatják, hogy az emberiség Afrikából származik. Nem kellene használnunk az ezt tagadó, elavult kifejezést.

Gondolat

Szifilisz vagy hibás gének?

VIII. Henrik betegségei

Gondolat

Veszélyben az egyetemek autonómiája?

Tiltakozó közleményekkel „szavaznak” sorra az egyetemek az alapítványi átalakítás, illetve annak intézési módja ellen. Professzorok, munkatársak, hallgatók, legutóbb az MTA doktorai adtak ki hivatalos állásfoglalást. Megkérdeztünk „kívülállókat”, Freund Tamást, az MTA elnökét, Tillmann József filozófus, esztéta, egyetemi tanárt, Fleck Zoltán jogász, szociológust, tanszékvezető egyetemi tanárt a kialakult helyzetről, a folyamatról, illetve Fábián Istvánt, a debreceni egyetem korábbi rektorát is. Többen a tudományos és kutatómunka, az egyetemi autonómia ellehetetlenülésétől félnek, veszélyes ugyanis, ha ezek a szellemi műhelyek politikai irányítás alá kerülnek. Az MTA elnöke kiemelte az egyetemi autonómia tiszteletben tartásának és a döntések előtti tisztázó vitáknak a fontosságát.

Gondolat

A szem és a látás a Bibliában

RÁCZ Péter

A látásra vonatkozó igehelyek és értelmezésük, szimbolikus jelentőségük a Bibliában.

Kapcsolódó anyagok

Gondolat

Veszélyben az egyetemek autonómiája?

Tiltakozó közleményekkel „szavaznak” sorra az egyetemek az alapítványi átalakítás, illetve annak intézési módja ellen. Professzorok, munkatársak, hallgatók, legutóbb az MTA doktorai adtak ki hivatalos állásfoglalást. Megkérdeztünk „kívülállókat”, Freund Tamást, az MTA elnökét, Tillmann József filozófus, esztéta, egyetemi tanárt, Fleck Zoltán jogász, szociológust, tanszékvezető egyetemi tanárt a kialakult helyzetről, a folyamatról, illetve Fábián Istvánt, a debreceni egyetem korábbi rektorát is. Többen a tudományos és kutatómunka, az egyetemi autonómia ellehetetlenülésétől félnek, veszélyes ugyanis, ha ezek a szellemi műhelyek politikai irányítás alá kerülnek. Az MTA elnöke kiemelte az egyetemi autonómia tiszteletben tartásának és a döntések előtti tisztázó vitáknak a fontosságát.

Gondolat

A szem és a látás a Bibliában

RÁCZ Péter

A látásra vonatkozó igehelyek és értelmezésük, szimbolikus jelentőségük a Bibliában.

Gondolat

Gyömrői Edit – pszichoanalízisen innen és túl

Hosszú életútja végigkísérte a 20. századot, pályáját rekordmennyiségű lakóhely-, nyelv-, név- és szakmaváltás kísérte.

Gondolat

A misztikus kék ló

„A művészet a szellemi világhoz vezető híd” – mondta Franz Marc (1880–1916)

Fenntarthatóság

Túlfogyasztás és lelki kiteljesedés – Gyulai Iván új kötetéről

A szerző ökológus, a hazai környezet-, és természetvédelem ismert szakembere és a fenntartható fejlődés fáradhatatlan kutatója és propagátora. Gyulai Iván e kötetében a fenntartható fejlődés koncepcióját mutatja be. Nagyon világosan, közérthetően, rendszerszemléletben. Onnan indul el, hogy a megközelítésmód fókuszában nem az emberi igények, hanem a szükségletek kielégítésének biztosítása áll. Ez a kérdéskör magyar irodalmában gyakran összekeveredik.