Gondolat

A magyar régiségtudomány alapítója

2015. ÁPRILIS 07.

Vannak a természettudósok között különös alakok szép számmal. Olyan is akad, akit nem lehet besorolni egyik vagy másik tudományágba, olyan sokrétű és szerteágazó az érdeklődése. Egy személyt bízvást nevezhetünk polihisztornak: Rómer Flóris múzeumalapító, tanár, író, pap, a régészet specialistája, s a tudományok generalistája volt egy személyben.

Talán az sem köztudott, hogy nem értelmiségi családból származott, apja
Rómer Ferenc cipészként dolgozott. Mindazonáltal nagy gondot fordított a család a gyerekek neveltetésére, s jó módban éltek.
Édesanyja, Vetsera Mária rokona volt Vetsera Bernátnak, a mayerlingi drámából ismert Vetsera Mária nagyapjának.

Pozsonyban látta meg a napvilágot német anyanyelvű családban. Középiskoláit szülővárosán kívül több városban végezte: Tatára és Trencsénbe azért küldték a szülei, hogy a szlovák és a magyar nyelvet is elsajátítsa. Bölcsészeti tanulmányait Győrben, a teológiát Pannonhalmán végezte. 1830-ban lett Benedek-rendi szerzetes, pappá 1838-ban szentelték, majd Tihanyban szolgált segédlelkészként. 1839-től a győri gimnáziumban magyart és latint, később természetrajzot és fizikát is tanított.

1842-től a győri bölcsészeti tanfolyamon a bencés növendékek természettudományos képzését vezette. 1845-ben a pozsonyi királyi akadémia, az ország legrangosabb főiskolájának fizika- és természetrajztanára lett. Első tudományos közleményei Pozsonyban jelentek meg, egy ideig József főherceg nevelője volt.

Az 1848-49. évi szabadságharcban kapitányi rangot kapott.

„Nem birok ellenállni a vágynak, hogy táborba vonuljak. Örökké a gyávaság
vádját emelném magam ellen, ha elmulasztanám az alkalmat, mely most nyílik, hogy erőteljes karom szolgálatát a hazának fölajánljam…” - írta öccsének.

Hazafias érzelmei miatt nevét magyarosította (eredeti neve Rammer vagy Rommer), és tanítványait példájának követésére, harcra buzdította. Mindezekért a szabadságharc leverése után nyolcévi börtönbüntetésre ítélték, s miután 1854-ben közkegyelemmel szabadult, rendje vezeklésül Bakonybélbe küldte tanítani.

Csak három év múlva térhetett vissza a győri rendházba, ahol a helyi közlönyben közreadta elképzeléseit a természetrajzi gyűjtemény fejlesztéséről. 1859-ben jelent meg nevezetes Bakony-monográfiája, amelyet egy év múlva önálló kötetben is kiadtak (2010-ben, a könyv megjelenésének 150. évfordulóján hagyta el a nyomdát a reprint kiadás). Még ebben az évben a győri bencés gimnázium régiségtárából létrehozott múzeum őre lett. 1860-ban a papi szeminárium egyházi-archeológiai tanszékének vezetőjeként megindította az ország első történelmi szakfolyóiratát, a Ráth Károllyal együtt szerkesztett Győri Történeti és Régészeti Füzeteket.

1860 októberében a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja lett, székfoglalójának címe: Magyarország földirati és terményi állapotáról a középkorban.
1861-ben kivált a bencés rendből, először az MTA kézirattárnoka, majd 1862-től gimnáziumi igazgató lett Pesten. A Magyar Tudományos Akadémia 1871-ben vette fel tagjai sorába. Évekig szerkesztette az Archaeológiai Közleményeket és az Archaeológiai Értesítőt. 1867-ben Párizsban az ősrégészeti és embertani kongresszuson tartott előadást, ekkor kapcsolódott be a magyar régészet a nemzetközi tudomány vérkeringésébe.

1868-ban az archeológia tanárává nevezték ki az egyetemen, őskori, ókori és középkori régészetet és művészettörténetet is oktatott, diákjaival megismertette az európai régészet legújabb eredményeit. Az ő kezdeményezésére és irányításával indult meg Budapesten a magyar régészképzés. 1869-ben a Magyar Nemzeti Múzeum régiségtárának igazgatójává nevezték ki.

1874-ben felmentették szerzetesi kötelékéből, áldozópap, majd jánosi apát lett. 1877-ben Nagyváradon kanonokká nevezték ki. Itt újabb múzeumot alapított, létrehozta a püspöki palota húszezer kötetes könyvtárát, amelyben haláláig dolgozott.

Az ő érdeme, hogy 1876-ban Budapesten tartották az ősrégészek és antropológusok VIII. nemzetközi kongresszusát. A Magyar Történelmi Társulat alapító tagja és a műemlékvédelem kezdeményezőinek egyike volt. Tudományos munkássága 30 önálló kötetben és mintegy 450 közleményben ölt testet. Többkötetes, kiadatlan, saját rajzaival illusztrált naplója a magyar régészet, művészettörténet és műemlékvédelem becses forrása.
A magyar régiségtudomány alapítója 1889. március 18-án halt meg Nagyváradon.

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A rovat további cikkei

Gondolat

Münchhausen báró és az ő szindrómája

Karl Friedrich Hieronymus von Münchhausen báró, német katonatiszt, akinek neve a nagyotmondással forrott össze, 295 éve, 1720. május 11-én született.

Gondolat

Miért vagyunk illetve miért nem vagyunk kaukázusiak?

A paleontológiai leletek és a genetikai vizsgálatok egyértelműen azt mutatják, hogy az emberiség Afrikából származik. Nem kellene használnunk az ezt tagadó, elavult kifejezést.

Gondolat

A szem és a látás a Bibliában

RÁCZ Péter

A látásra vonatkozó igehelyek és értelmezésük, szimbolikus jelentőségük a Bibliában.

Gondolat

Kodálytól Kodályig - Interjú Somogyi-Tóth Dániellel

Somogyi-Tóth Dániel orgonaművész, karmesterrel, a Kodály Filharmónia Debrecen igazgatójával beszélgettünk az idei március hozta megváltozott világunkról, zenéről, működésről, tapasztalásokról.

Gondolat

A Koenzim Q10 klinikai jelentősége

Q10 Szimpózium Anna Grand Hotel 2011. október 1. Balatonfüred

Kapcsolódó anyagok

Hírvilág

Valóban „egészségesebb” a patikai só? - Tények, tévhitek és ellentmondások a nátrium-kloriddal kapcsolatban

TAKÁCS Gábor, FITTLER András, BOTZ Lajos

Több mint egy éve indították útjára az interneten és különböző fórumokon azt a figyelmeztető hírt, hogy az étkezésre szánt konyhasó kálium-kloriddal kevert, dúsított, sőt akár 100%-ban csak azt tartalmazza. A hírközlő(k) és/vagy annak terjesztői még azt is kihangsúlyozták, összeesküvés elméletekhez illően, hogy ennek következtében a magyar lakosság tudtán és akaratán kívül nátriumszegény diétára van „fogva”. Még azt is megkockáztatták, hogy szerintük egy gyalázatos biológiai népirtásról van szó, hiszen csökken az „egészséges NaCl” bevitel és nő a szervezet számára igen „ártalmas KCl” fogyasztása. Ezáltal -írták embertársaik megsegítésére- számtalan betegségnek lehetünk áldozatai, sőt a krónikus bajainkból éppen ezért nem tudunk meggyógyulni (nemzőképtelenség, allergia, vesebetegség, magas vérnyomás).

Hírvilág

Magyar világszenzáció! - Megvan a cukorbetegség gyógyszere?

Magyar szer hozhat áttörést a felnőttkori cukorbetegség gyógyításában. A tablettákat már embereken tesztelik. A nemzetközi kutatók is az antibiotikumhoz hasonló áttörésről beszélnek. A kész gyógyszer négy év múlva kerülhet a piacra.

Hírvilág

EESZT - állandó társ a háziorvosi ellátásban

Az EESZT talán a háziorvosok számára nyújtja a legtöbb segítséget, mivel megismerhetik betegük kórelőzményeit, melyek tekintetében eddig a páciensre voltak utalva. A NEAK által ellenőrzött kötelező adatszolgáltatás biztosítja számukra, hogy a szükséges információkat megtalálhassák a rendszerben, azonban részükre is előír kötelezettségeket, amiket a napokban megjelent jogszabály-módosítás alapján az egészségügyi államigazgatási szerv is ellenőrizni fog.

Egészségpolitika

Oltásellenesség - a 10 legnagyobb egészségügyi veszély egyike

Az Egészségügyi Világszervezet (World Health Organization, WHO) újabb 5 éves tervében összegyűjtötte az egész világot érintő egészségügyi veszélyeket. A lista az oltásokkal megelőzhető fertőzések elterjedésétől a gyógyszereknek ellenálló kórokozókon és a túlsúlyon át a környezetszennyezésig és a klímaváltozásig számos komoly és sürgős megoldásra váró problémát ölel fel. Ezzel közel egy időben, Amerikában több mint 26 ezer iskolásnak nem engedték meg az iskolakezdést, mert nem voltak beoltatva. Magyarországon a védőoltási rendszer szinte egyedülálló.

Gondolat

Miért vagyunk illetve miért nem vagyunk kaukázusiak?

A paleontológiai leletek és a genetikai vizsgálatok egyértelműen azt mutatják, hogy az emberiség Afrikából származik. Nem kellene használnunk az ezt tagadó, elavult kifejezést.