Gondolat

A bennünk élő félelem

2013. ÁPRILIS 19.

1841. április 20.-án publikálták az első detektívtörténetnek számító művet, Edgar Allan Poe novelláját, melynek címe a Morgue utcai kettős gyilkosság.

Az emberben ősi félelmek lakoznak. tudja ezt mindenki, mert mindenki volt gyerek. A gyerek, fél. Végigrettegi kisgyerekkorát. Aki erről nem tud, az jó mélye ásta már emlékeit. De elég, ha megszemléli a saját gyerekét, hogy visszatérjenek emlékei. Hogy a félelmekkel azután mi lesz, milyen kapcsolatok, személyek, tragédiák alakjába öltözik, az kinek-kinek személyes ügye, az már a belső élet szörnyűséges és igézetes magánmitológiájához tartozik. Annyi biztos, a gyerekkor mélyén mindenki megtalálja magának a félnivalót.

Korai éveim „a Majomtól” való félelem jegyében teltek. A majom volt minden lehetséges borzalom megtestesítője, nemcsak alak, forma, hanem idő és tér is. Majom volt a földszinti lakásunk közepében található világítóudvar, a mellékhelyiségben töltött idő, a majom árnyékát öltötte fel az alkony, a lassan beálló sötét, a majom árnyéka vetült egész életünkre.
A klotyó mögötti lichthof! Innen lehetett várni a támadást. Már a kifejezés is rejtélyes volt. Ez a beláthatatlan funkciójú épületelem, málladozó falakkal, edénycsörömpöléssel, víztartályzúgással, családi veszekedéssel megtöltve.

Erre nyílt az ablak, erre a szűk udvarocskára, ami tele volt galambürülékkel, rongyokkal, galambtollal, s odafönn, végtelen magasságban vigasztalanul homályos ég fedte be, akár dunsztosüveg száját a celofánpapír.

Konyhánkból nyílt e kamrára az ajtó, mely egy névtelenségbe borult vasárnap estén elnyerte rémséges küldetését, meglelte a neki szánt szerepet: minden félelmeink tárházává vált. Az üldözöttek végre meglelték üldözőjüket.

Az addig szervezetlenül tenyésző félelmek végre otthonra leltek, ezt a teremtő mozzanatot egy tévéfilm indította el, Edgar Allan Poe novellája, a Morgue utcai kettős gyilkosság.
A film történéseit, szereplőit nem nagyon tudnám fölidézni, néhány homályos képen tengődik emlékezetem. De a hangulata, üzenete döbbenetes volt, felfakasztotta bennünk forrást.

A film megtekintése utáni életünk a „majomtól” való rettegés jegyében telt. Csak idő kérdése, hogy a mi kis lichthofablakunkban mikor fog megjelenni, bármikor. Elkerülhetetlen a szétmarcangoltatás, s az még a legkevesebb...

Idő múltán a rémület eszkalálódott, elérte már a sötét és hosszú előszobát, a szoba küszöbéig ért, majd becsorgott minden sötét térbe, mert az már a majom birodalma, a lakásban mindenhová kísérgettük egymást testvéremmel, részt vett (ha ugyan nem ő indította el) a felnőttek számára követhetetlen, kezelhetetlen és bosszantó bolondériában.

Nem tudtuk még, hogy a "Majom" bizonyossága a szüleink tudatából előszivárgó háborús rettegés, a társadalmi viszonyokba ivódó kiszámíthatatlan gonoszság, végső soron pedig maga a Halál.

A művet 1841. április 20.-án publikálták amúgy, s voltaképpen az első detektívtörténetnek számít.

"Ma, hajnali három órakor, a Quartier St. Roch lakóit álmukból rettenetes ordítozás zaja verte fel. A rémes hangok a Morgue utca egy négyemeletes házának legfelső emeletéről hallatszottak. A házban tudvalevően csak madame L'Espanaye és leánya, Mademoiselle Camilla L'Espanaye lakik. A szomszédok közül nyolcan-tízen két zsandár kíséretében rögtön fel akartak sietni az emeletre, de a kapu el volt reteszelve, és csak miután feszítővassal kinyitották, sikerült némi késedelemmel a házba behatolni. Időközben az ordítozás és sikoltozás megszűnt, de amikor a társaság az első emeletre ért, két vagy több nyers, veszekedő hang hallatszott újra, alighanem a ház legfelső emeltéről. A második emeletre érve ez a zaj is megszűnt, és a felsiető embereket teljes némaság fogadta. A kis csoport szétoszlott, és szobáról szobára sietve keresték, hogy mi történt. Így érkeztek a negyedik emelet egy nagy hátsó szobájához, amelynek ajtaja belülről kulccsal volt bezárva, és ezért fel kellett törni. A szemük elé táruló látvány minden jelenlevőt megdöbbenéssel és rémülettel töltött el."

. 2013.04.19. péntek

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A rovat további cikkei

Gondolat

Münchhausen báró és az ő szindrómája

Karl Friedrich Hieronymus von Münchhausen báró, német katonatiszt, akinek neve a nagyotmondással forrott össze, 295 éve, 1720. május 11-én született.

Gondolat

Miért vagyunk illetve miért nem vagyunk kaukázusiak?

A paleontológiai leletek és a genetikai vizsgálatok egyértelműen azt mutatják, hogy az emberiség Afrikából származik. Nem kellene használnunk az ezt tagadó, elavult kifejezést.

Gondolat

Szifilisz vagy hibás gének?

VIII. Henrik betegségei

Gondolat

A Koenzim Q10 klinikai jelentősége

Q10 Szimpózium Anna Grand Hotel 2011. október 1. Balatonfüred

Gondolat

A szem és a látás a Bibliában

RÁCZ Péter

A látásra vonatkozó igehelyek és értelmezésük, szimbolikus jelentőségük a Bibliában.

Kapcsolódó anyagok

COVID-19

Enyhe tünetmentes, SARS-CoV-2-fertőzött járóbetegeknél észlelt íz- és szagérzékelési változások

A Covid-19-ről szóló beszámolók a betegség súlyosságától függően, tünetileg leggyakrabban a lázat, a fáradtságot, a száraz köhögést, az izomfájdalmat és a légszomjat említik. Ugyanakkor a szerzők tudomása szerint eddig csak egy tanulmány foglalkozott Covid-19 fertőzötteknél a szag- vagy ízérzékelésben bekövetkezett változásokkal, és 34%-os prevalenciát állapítottak meg a kórházban kezeltek körében. Viszont a tanulmány nem közölt adatot a megváltozott érzékelés idejéről és a többi tünethez való viszonyáról.

Hírvilág

Mennyit ér a vesém?

A miért illegális a szervkereskedelem? című interjúban Bognár Gergely bioetikus felvázolja e kérdéskör jelenségeit.

Gondolat

Münchhausen báró és az ő szindrómája

Karl Friedrich Hieronymus von Münchhausen báró, német katonatiszt, akinek neve a nagyotmondással forrott össze, 295 éve, 1720. május 11-én született.

COVID-19

Enyhe tünetmentes SARS-CoV-2-fertőzött betegeknél észlelt íz- és illatérzékelés-változás

Az egyes jelentések és tudományos publikációk a SARS CoV-2 vírussal fertőzött betegek tünetei között leggyakrabban a lázat, a fáradtságot, a száraz köhögést, az izomfájdalmat és a légszomjat említik. Ugyanakkor enyhe tüneteket mutató betegek gyakran számoltak be a szag- vagy ízérzékelésben bekövetkezett változásokról, mint a megbetegedés általuk tapasztalt első jeléről.

PharmaPraxis

Modern kötszerek tudatos választása és alkalmazása a gyógyszertárban

LÉGRÁDI Péter

A megfelelő kötszer kiválasztásának alapja és fő célja, hogy az gyors és optimális sebgyógyulást eredményezzen, csökkentse a fájdalmat, kontrollálja a seb bakteriális állapotát, védjen az infekció ellen, abszorbeálja a sebváladékot, a lehető legkevésbé zavarja a beteget és javítsa az életminőséget. Az alábbi cikkben a modern sebtisztítás, -fertőtlenítés és -kötözés metódusát és eszközeit ismertetjük.