Fenntarthatóság

A gyógyászati célból használt állatokat is fenyegeti az ökoszisztémák leromlása

2021. MÁJUS 21.

Az élővilág tanulmányozásán keresztül is rengeteg gyógyászati ismeretre tehetünk szert – különböző immunreakciókat, vegyületeket, hatásmechanizmusokat ismerhetünk meg –, sőt sok esetben közvetlenül az élőlényeket használjuk gyógyászati célokra. Az ökológiai válság idején az a kérdés is felmerül, hogy a populációk csökkenése és a gyógyászati célú felhasználás között milyen összefüggések, mintázatok figyelhetők meg.

Az Ecology and Society szaklapban megjelent tanulmány (Global synthesis reveals that ecosystem degradation poses the primary threat to the world’s medicinal animals) az első globális áttekintő munka, ami a gyógyászati állatok felhasználásának és veszélyeztetettségének összefüggéseit vizsgálja. A kutatás célja az volt, hogy tisztázza a gyógyászati célú felhasználás jelentőségét az egyes fajok populációinak csökkenésében, mivel mind szakmai körökben, mind a médiában megjelenik az a nézet, miszerint a gyógyászati célú felhasználás komoly fenyegetést jelent a különböző állatfajokra, azok túlhasználatához vezet.

A szerzők szisztematikus szakirodalmi áttekintést végeztek, melynek során az egyes fajok használatának jellemzőit (kizárólag gyógyászati célból vagy egyéb, például spirituális okból is használják-e az adott fajt), a használat és a fajok elterjedésének földrajzi mintázatait, illetve a fajok veszélyeztetettségi szintjét és ennek okait vizsgálták. Az adatok forrásait az IUCN (International Union for Conservation of Nature) Vörös Listája és kiegészítésként angol nyelven publikált tanulmányok jelentették, így végül 1660, többségében gerinchúros, szárazföldi faj képezte a vizsgálat tárgyát.

Az állatok gyógyászati célból történő felhasználásáról általánosan elmondható, hogy jellemzőbb azokban az országokban, ahol alacsony a Human Development Index (HDI), súlyosabb a szegénység, és kevésbé elérhető a nyugati orvoslás vagy alacsonyabb iránta a bizalom. A magasabb HDI-t mutató országokban rendszerint magasabb az élőhelyvesztés mértéke is, ami a gyógyászati célra elérhető biodiverzitást is csökkenti.

Ahogy várható volt, a tanulmány kimutatta: a többféle célból is használt élőlénycsoportok veszélyeztetettsége magasabb, mint a pusztán gyógyászati felhasználásúaké, ami rámutat, hogy nem önmagában ez utóbbi felhasználás jelenti a legnagyobb fenyegetést. A gyógyászati jellegű felhasználások is sokfélék lehetnek, és ezek típusa is meghatározhatja a fenyegetés mértékét – így más hatások várhatóak a mentális, és mások a fizikai problémákra történő használat esetén vagy a spirituális célú használatból adódóan. Néhány példa a különböző felhasználásokra: Mexikóban a gyalogkakukk (Geococcyx californianus) húsát többek között rákos megbetegedések és bronchitis kezelésére, Brazíliában a tyúkalakúak rendjébe tartozó Penelope jacucaca-t álmatlanság kezelésére használják. Az Oreaster reticulatus tengeri csillag fajt különböző spirituális célokra, például védelmi célból és megvilágosodás érdekében használják az afrobrazil Candomblé vallásban.

A spirituális felhasználás természetvédelmi helyzetre gyakorolt hatásai összetettek, mivel egyrészt eredményezhetik az adott populációk fokozottabb védelmét, másrészt viszont növelhetik is a keresletet (maga a ritkulás is járhat az érték növekedésével). A kutatás eredményei szerint a spirituális célra használt fajok között jellemzően több a veszélyeztetett, mint azon fajok között, amelyek esetében ez a használat nem áll fenn.

A földrajzi mintázatok kapcsán az látható, hogy Dél-Amerika, Délkelet-Ázsia, India és a trópusi Afrika képezi a gyógyászati célú állathasználat forrópontjait, és a fenyegetett szárazföldi fajok jelentős része is ezeken a területeken található. Különösen nagy a veszélyeztetett fajok aránya a Fekete-tenger, a Vörös-tenger, a Perzsa- és a Mexikói-öböl vidékén. Az eredményekből kiderül, hogy a fenyegetett gyógyászati állatok nagy arányban tengeri élőhelyekhez kötődnek, ami valószínűleg a tengereket sújtó intenzív kizsákmányolással függ össze.

Azon fajok döntő többsége esetében, amelyeknél ismert a populációk változásának trendje (n = 839), a populációméret csökkenést mutat (~63%). Nagyjából harmaduk populációmérete stabil, kevesebb mint egytizedük mutat növekedést. Az okokat vizsgálva kiderült, hogy a fajok 38%-át az emberi kizsákmányolás, túlhasználat veszélyezteti (például a halászat, vadászat). Ha csak azokat a fajokat vizsgáljuk, amelyeket kizárólag gyógyászati célból használnak, a kizsákmányolás 12%-uk esetében fenyegető, ha pedig minden, kihalással veszélyeztetett gyógyászati felhasználású fajt együtt nézünk (tehát azokat is, amelyeknek többféle, nem csak gyógyászati felhasználása ismert), 86%-uk esetében veszély a kizsákmányolás.

A legnagyobb fenyegetést az ökoszisztémák leromlása (a fajok 74%-a esetében) és átalakítása (63%) jelenti, ha az összes gyógyászati célra is használt fajt tekintjük. A kizárólag gyógyászati célra használtak esetében is a leromlás, illetve az átalakítás a vezető ok (78%, illetve 60%), a közvetlen elpusztítás a fajok 51%-ánál jelent problémát.

A vizsgált fajok legalább 62%-át többféle módon is használják. A további használati módok közül az egyik leggyakoribb az élelmezési célú felhasználás. Az eredmények alapján megállapítható, hogy a kizárólag gyógyászati célú felhasználás önmagában nem jelent széles körű fenyegetést az állati populációkra. Nem tisztázott, hogy a spirituális célra (is) használt állatok magasabb veszélyeztetettsége ebből a használatból ered-e, vagy más oka van a korrelációnak (például az ilyen felhasználásból adódó nagyobb figyelem következtében jobban vizsgáltak ezek a csoportok), azonban a spirituális felhasználás mindenképpen érv lehet a fokozottabb védelemre. A helyi használati formák és az állatok fenyegetettségének pontosabb megértése teheti lehetővé olyan fejlesztési stratégiák létrejöttét, amelyek úgy védik a biodiverzitást és az embereket, hogy közben nem lehetetlenítik el a helyi és hagyományos gyakorlatokat.

Az úgynevezett biokulturális megközelítések segíthetik a helyi lakosság figyelembevételét a természetvédelmi célú beavatkozások tervezésében. A gyógyászati állatokhoz kötődő helyi értékek és szükségletek tekintetbevétele új módokon segítheti a más fenyegetésektől – például az élőhelyvesztéstől – való védelmet. A biokulturális megközelítés szerint az ilyen törekvések megtervezése, nyomon követése és bármilyen új természetvédelmi terv létrehozása a helyi vezetés hangsúlyos részvételét kívánja. Más fenyegető tényezők féken tartásán keresztül a biokulturális tervezés segíthet megőrizni nemcsak a gyógyászati állatokat, hanem azokat az ökológiai és kulturális rendszereket is, amelyekbe ezek a fajok ágyazódnak.

Szemlézte:
Pribéli Levente

Eredeti közlemény:
Short, M. L., and C. T. Darimont. 2021. Global synthesis reveals that ecosystem degradation poses the primary threat to the world’s medicinal animals. Ecology and Society 26(1):21.

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A rovat további cikkei

Fenntarthatóság

Túlfogyasztás és lelki kiteljesedés – Gyulai Iván új kötetéről

A szerző ökológus, a hazai környezet-, és természetvédelem ismert szakembere és a fenntartható fejlődés fáradhatatlan kutatója és propagátora. Gyulai Iván e kötetében a fenntartható fejlődés koncepcióját mutatja be. Nagyon világosan, közérthetően, rendszerszemléletben. Onnan indul el, hogy a megközelítésmód fókuszában nem az emberi igények, hanem a szükségletek kielégítésének biztosítása áll. Ez a kérdéskör magyar irodalmában gyakran összekeveredik.

Fenntarthatóság

Minamata kór – Valami új a nap alatt

A kötet alapján teljes bizonyossággal látható, hogy a klíma változása, a tiszta ivóvíz hiánya, a lecsökkent biológiai sokféleség rengeteg viszontagságot hoz még az emberiség számára.

Fenntarthatóság

Reflexiók a kibontakozó ökológiai krízisre az 1970-es évek művészetében

Az ökológiai gondolkodás az 1970-es évekig nem volt számottevő jelentőségű, bár Aldo Leopold ökológus már a század elején felhívta a figyelmet az erőforrások kimerülésével kapcsolatos aggodalmaira.

Fenntarthatóság

Az ember teljesen új dimenziója az evolúciónak – videointerjú Gyulai Ivánnal

Gyulai Iván ökológust az SZVT-n tartott előadását követően az emberiség endoszomatikus és exoszomatikus energiaigényéről kérdeztük. Az ismert kutató meglátása szerint a modern emberiség által épített technoszféra nem adaptatív, túl merev és kevéssé diverz, ez jelentős veszélyt jelent a túlélésére.

Fenntarthatóság

Szuperterjesztők és az ökológiai immunológia

Ez az összefoglaló a betegség-ökológia és az ökológiai immunológia erősödő fogalmi és tapasztalati összefüggéseit tárgyalja. Leírja ezen két terület lehetséges összefonódási vonatkozásait kitérve a szuperterjesztők és kulcsgazdák fertőző betegségekben betöltött szerepére, a környezeti tényezők hatására, a beteg közérzetre,mint immunológiai tényezőre és a társuló fertőzések következményeire és immunfolyamataira.

Kapcsolódó anyagok

Fenntarthatóság

Túlfogyasztás és lelki kiteljesedés – Gyulai Iván új kötetéről

A szerző ökológus, a hazai környezet-, és természetvédelem ismert szakembere és a fenntartható fejlődés fáradhatatlan kutatója és propagátora. Gyulai Iván e kötetében a fenntartható fejlődés koncepcióját mutatja be. Nagyon világosan, közérthetően, rendszerszemléletben. Onnan indul el, hogy a megközelítésmód fókuszában nem az emberi igények, hanem a szükségletek kielégítésének biztosítása áll. Ez a kérdéskör magyar irodalmában gyakran összekeveredik.

Fenntarthatóság

Minamata kór – Valami új a nap alatt

A kötet alapján teljes bizonyossággal látható, hogy a klíma változása, a tiszta ivóvíz hiánya, a lecsökkent biológiai sokféleség rengeteg viszontagságot hoz még az emberiség számára.

Gondolat

Mennyi az elég?

Az SZVT Kutatási és Fejlesztési Központ székházában került sor arra az interaktív konferenciára, melynek témája Gyulai Iván „Fenntartható fejlődés” tanulmányának három fejezete volt. Az egyes fejezetekhez korreferátumok hangzottak el Gyulai Iván rövid ismertetőit követően, majd a hallgatóság oszthatta meg észrevételeit...

Hírvilág

X. Magyar Fenntarthatósági Csúcs – 2019 Végre megértettük?

A X. Magyar Fenntarthatósági Csúcs konferencia fókuszában az idén a rendkívüli katasztrófákat okozó felmelegedés és kontinenstüzek miatti tömeges tudatra ébredés áll. Fákat ültetnek az emberek világszerte. A fiatalok az utcán követelik jogukat a jövőhöz. Ráébredtünk: nincs tovább!

Fenntarthatóság

Az ember teljesen új dimenziója az evolúciónak – videointerjú Gyulai Ivánnal

Gyulai Iván ökológust az SZVT-n tartott előadását követően az emberiség endoszomatikus és exoszomatikus energiaigényéről kérdeztük. Az ismert kutató meglátása szerint a modern emberiség által épített technoszféra nem adaptatív, túl merev és kevéssé diverz, ez jelentős veszélyt jelent a túlélésére.