Egészségpolitika

"Social Networking War" - közösségi-hálózati háború a rák ellen

2012. AUGUSZTUS 30.

A szakértők – inkább, mint valaha - egyetértenek abban, hogy a modern háborúkat a cyber térben fogják megvívni, az ellenség kommunikációs technológiájában okozva hatalmas károkat. Legújabban egy kutatócsoport azt sugallja, hogy ugyanezt a taktikát kell alkalmazni az emberi test leghalálosabb ellensége, a rák elleni küzdelemben.

Egy cikk jelent meg a „Trends in Microbiology”-ban (szerzői: Eshel Ben-Jacob, a TAU School of Physics and Astronomy professzora, Herbert Levine, a Rice Egyetem professzora - mindketten régóta baktérium-kutatók, valamint Donald Coffey, a Johns Hopkins Egyetemprofesszora, neves rák kutató), melyben megvizsgálják a rákos sejtek és a baktériumok viselkedésének közös vonásait. Akárcsak a baktériumok, a rákos sejtek is kommunikációs és szociális hálózatra támaszkodnak, hogy erős entitássá váljanak a szervezetben. A baktériumok szociális és túlélési taktikáját analógiának tekintve, a csapat új képet alakított ki a rákról, úgy láttatja, mint speciális tulajdonságokkal ellátott sejtek meta-közösségét, mely intelligensen kommunikál, és kooperatívan viselkedik.

Sok éven át a tudósok figyelmen kívül hagyták az a baktérium-közösségek összetett társadalmi kölcsönhatásait. A kutatók úgy vélik, hogy az egészségügyi szakembereknek nem szabad elkövetniük még egyszer ugyanezt a hibát, nem szabad alábecsülni az ellenséget, hiszen a rákos sejtek is mutathatnak sok, a baktériumokéhoz hasonló viselkedést.

A párhuzamok, amelyek a sejtek két típusa között vonhatóak, figyelemre méltóak. Míg az egészséges sejtek rendkívül fegyelmezetten reagálnak a központi kémiai és fizikai parancsokra, melyek elmondják nekik, hogyan kell viselkedni, a baktériumok és a rákos sejteket felülbírálják ezt a vezérlést, különböző kémiai és genetikai mechanizmusokat működtetve. Úgy szaporodnak rendkívüli mértékben, hogy gyorsan módosulnak genetikailag, így elkerülve a szervezet immunrendszerét és kifejlesztve a gyógyszer-rezisztenciát.

Bonyolult kommunikációt használva, a rákos sejtek felosztják a feladatokat, a megosztják a forrásokat és döntéseket hoznak. Mielőtt a rák-sejtek gyarmatosítanák az egész test szerveit és szöveteit (metasztázis), "kém-sejtek" fedezik fel a szervezetet, és visszatérnek a rák kiinduló pontjára. Csak ezután hagyják el a metasztatikus sejtek a primer tumort, és keresik meg új pozícióikat.

Mint a baktériumok, a rákos sejtek is megváltoztatják saját környezetüket. Genetikai változásokat indukálnak, rabszolgává teszik a környező normális sejteket, arra kényszerítve, hogy megvédjék őket az immunrendszerrel szemben. Ráksejtek is válhatnak „alvóvá”, amikor megérzik veszélyt (mint például a kemoterápiás vegyszereket), majd újra reaktiválódnak.

Prof. Ben-Jacob azt sugallja, hogy a rákos sejtek szociális viselkedésének tanulmányozása új kutatási irányokat inspirálhat, és egyengeti az utat új terápiás megközelítések előtt: így például egy új gyógyszercsoport megcélozhatja sejt-sejt kommunikációt, vagy küldhet félrevezető üzeneteket.

Az alvó állapotban „rejtőzködő” ráksejtek megfelelő kulcs-üzenettel való felébresztése, majd miután észlelésük lehetővé válik, azonnali elpusztításuk szintén az új megközelítés által kimunkálható lehetőség.

A kutató csapat javasolja rák "kannibalizmus" vizsgálatát is. Ez nem más, mint hogy a rákos sejtek elfogyasztják társaikat, amikor elfogynak a forrásaik. Az alapötlet az, hogy olyan jeleket bocsássanak ki, amely elindítja a rákos sejtek egymás-felfalását, amit meg lehet tenni baktériumok esetében.

Szemlézte: elitmed.hu, Kolin Péter
Forrás: http://www.ehealthnews.eu/

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A rovat további cikkei

Egészségpolitika

Oltásellenesség - a 10 legnagyobb egészségügyi veszély egyike

Az Egészségügyi Világszervezet (World Health Organization, WHO) újabb 5 éves tervében összegyűjtötte az egész világot érintő egészségügyi veszélyeket. A lista az oltásokkal megelőzhető fertőzések elterjedésétől a gyógyszereknek ellenálló kórokozókon és a túlsúlyon át a környezetszennyezésig és a klímaváltozásig számos komoly és sürgős megoldásra váró problémát ölel fel. Ezzel közel egy időben, Amerikában több mint 26 ezer iskolásnak nem engedték meg az iskolakezdést, mert nem voltak beoltatva. Magyarországon a védőoltási rendszer szinte egyedülálló.

Egészségpolitika

A szakdolgozói hiánynak az egészségük látja kárát

12 hónapból 13,5-et dolgoznak, táppénzre és orvoshoz szinte sohasem mennek. A nagyfokú stressz és a sokszor ember feletti munkaterhelés romboló hatását gyakorta káros szenvedéllyel próbálják orvosolni. A felmérések szerint a szakdolgozóktöbb mint 80 százalékakrónikus betegséggel küzd, sokan akár két-hárommal is.Kifejezetten nagy számban fordulnak elő az ízületi,a szív- és érrendszeri betegségek, a visszértágulat, a migrén, az alvászavarok, valamint a lelki és érzelmi problémák. Az egészségügyben dolgozók lelki és fizikális állapota ironikusmódon gyakorta rosszabb, mint az általuk ellátott betegeké.

Egészségpolitika

Már a csecsemőknél is diagnosztizálható a lelki zavar

Szülés körüli depresszió, az újszülött alvási, étkezési, figyelem zavara, a sok sírás, megannyi jelzés, amivel foglalkozni kell. A korábbi teóriákkal szemben nemcsak két éves kor után, hanem már egészen korai időszakban is figyelni kell és diagnózis is felállítható a kisbaba lelki problémájáról. A témában először rendeztek a napokban nemzetközi konferenciát Magyarországon, ahol több mint 240 előadást tartottak az érintett területek neves szakemberei.

Egészségpolitika

Simon Gergely kilépett a Növényvédelmi Bizottságból

A Greenpeace Magyarország képviselője nyolc éve tagja a Növényvédelmi Bizottságnak. Szerinte ez idő alatt hazánk szinte minden fajsúlyos, növényvédő szerekkel kapcsolatos vitában (glüfozát, neonikotinoidok, légi permetezés) a nagyipari mezőgazdasági és vegyszergyártó lobbicsoportok álláspontját támogatta.

Egészségpolitika

Az Európai Uniónak hatékonyabb eszközökre van szüksége a közegészségügyi vészhelyzetetek kezelésére

A koronavírus-járvány megmutatta, hogy az Európai Uniónak hatékonyabb eszközökre van szüksége a közegészségügyi vészhelyzetetek kezeléséhez, fogalmaz az Európa Parlament pénteki állásfoglalása.

Kapcsolódó anyagok

Hírvilág

Hatástalan a glükózamin az ízületi gyulladással összefüggő derékfájás ellen

A népszerű glükozamin kiegészítő egy új tanulmány szerint kevés vagy semmilyen enyhülést sem nyújt osteoartritis okozta krónikus derékfájásra.

Hírvilág

Mennyit ér a vesém?

A miért illegális a szervkereskedelem? című interjúban Bognár Gergely bioetikus felvázolja e kérdéskör jelenségeit.

Hírvilág

Valóban „egészségesebb” a patikai só? - Tények, tévhitek és ellentmondások a nátrium-kloriddal kapcsolatban

TAKÁCS Gábor, FITTLER András, BOTZ Lajos

Több mint egy éve indították útjára az interneten és különböző fórumokon azt a figyelmeztető hírt, hogy az étkezésre szánt konyhasó kálium-kloriddal kevert, dúsított, sőt akár 100%-ban csak azt tartalmazza. A hírközlő(k) és/vagy annak terjesztői még azt is kihangsúlyozták, összeesküvés elméletekhez illően, hogy ennek következtében a magyar lakosság tudtán és akaratán kívül nátriumszegény diétára van „fogva”. Még azt is megkockáztatták, hogy szerintük egy gyalázatos biológiai népirtásról van szó, hiszen csökken az „egészséges NaCl” bevitel és nő a szervezet számára igen „ártalmas KCl” fogyasztása. Ezáltal -írták embertársaik megsegítésére- számtalan betegségnek lehetünk áldozatai, sőt a krónikus bajainkból éppen ezért nem tudunk meggyógyulni (nemzőképtelenség, allergia, vesebetegség, magas vérnyomás).

PharmaPraxis

Modern kötszerek tudatos választása és alkalmazása a gyógyszertárban

LÉGRÁDI Péter

A megfelelő kötszer kiválasztásának alapja és fő célja, hogy az gyors és optimális sebgyógyulást eredményezzen, csökkentse a fájdalmat, kontrollálja a seb bakteriális állapotát, védjen az infekció ellen, abszorbeálja a sebváladékot, a lehető legkevésbé zavarja a beteget és javítsa az életminőséget. Az alábbi cikkben a modern sebtisztítás, -fertőtlenítés és -kötözés metódusát és eszközeit ismertetjük.

Agykutatás

A stroke új kezelése

Kutatók egy új terápiás eljárást ismertettek, mellyel csökkenthetőek az agyi infartus okozta károsodások, az elhalt idegek újra növekedhetnek, a kiesett működések helyreállhatnak. Ráadásul az eddigiekkel szemben „a terápia hosszú idővel a stroke után is hatékony” - állítja Gwendolyn Kartje, a cikk első szerzője.