Egészségpolitika

"Social Networking War" - közösségi-hálózati háború a rák ellen

2012. AUGUSZTUS 30.

A szakértők – inkább, mint valaha - egyetértenek abban, hogy a modern háborúkat a cyber térben fogják megvívni, az ellenség kommunikációs technológiájában okozva hatalmas károkat. Legújabban egy kutatócsoport azt sugallja, hogy ugyanezt a taktikát kell alkalmazni az emberi test leghalálosabb ellensége, a rák elleni küzdelemben.

Egy cikk jelent meg a „Trends in Microbiology”-ban (szerzői: Eshel Ben-Jacob, a TAU School of Physics and Astronomy professzora, Herbert Levine, a Rice Egyetem professzora - mindketten régóta baktérium-kutatók, valamint Donald Coffey, a Johns Hopkins Egyetemprofesszora, neves rák kutató), melyben megvizsgálják a rákos sejtek és a baktériumok viselkedésének közös vonásait. Akárcsak a baktériumok, a rákos sejtek is kommunikációs és szociális hálózatra támaszkodnak, hogy erős entitássá váljanak a szervezetben. A baktériumok szociális és túlélési taktikáját analógiának tekintve, a csapat új képet alakított ki a rákról, úgy láttatja, mint speciális tulajdonságokkal ellátott sejtek meta-közösségét, mely intelligensen kommunikál, és kooperatívan viselkedik.

Sok éven át a tudósok figyelmen kívül hagyták az a baktérium-közösségek összetett társadalmi kölcsönhatásait. A kutatók úgy vélik, hogy az egészségügyi szakembereknek nem szabad elkövetniük még egyszer ugyanezt a hibát, nem szabad alábecsülni az ellenséget, hiszen a rákos sejtek is mutathatnak sok, a baktériumokéhoz hasonló viselkedést.

A párhuzamok, amelyek a sejtek két típusa között vonhatóak, figyelemre méltóak. Míg az egészséges sejtek rendkívül fegyelmezetten reagálnak a központi kémiai és fizikai parancsokra, melyek elmondják nekik, hogyan kell viselkedni, a baktériumok és a rákos sejteket felülbírálják ezt a vezérlést, különböző kémiai és genetikai mechanizmusokat működtetve. Úgy szaporodnak rendkívüli mértékben, hogy gyorsan módosulnak genetikailag, így elkerülve a szervezet immunrendszerét és kifejlesztve a gyógyszer-rezisztenciát.

Bonyolult kommunikációt használva, a rákos sejtek felosztják a feladatokat, a megosztják a forrásokat és döntéseket hoznak. Mielőtt a rák-sejtek gyarmatosítanák az egész test szerveit és szöveteit (metasztázis), "kém-sejtek" fedezik fel a szervezetet, és visszatérnek a rák kiinduló pontjára. Csak ezután hagyják el a metasztatikus sejtek a primer tumort, és keresik meg új pozícióikat.

Mint a baktériumok, a rákos sejtek is megváltoztatják saját környezetüket. Genetikai változásokat indukálnak, rabszolgává teszik a környező normális sejteket, arra kényszerítve, hogy megvédjék őket az immunrendszerrel szemben. Ráksejtek is válhatnak „alvóvá”, amikor megérzik veszélyt (mint például a kemoterápiás vegyszereket), majd újra reaktiválódnak.

Prof. Ben-Jacob azt sugallja, hogy a rákos sejtek szociális viselkedésének tanulmányozása új kutatási irányokat inspirálhat, és egyengeti az utat új terápiás megközelítések előtt: így például egy új gyógyszercsoport megcélozhatja sejt-sejt kommunikációt, vagy küldhet félrevezető üzeneteket.

Az alvó állapotban „rejtőzködő” ráksejtek megfelelő kulcs-üzenettel való felébresztése, majd miután észlelésük lehetővé válik, azonnali elpusztításuk szintén az új megközelítés által kimunkálható lehetőség.

A kutató csapat javasolja rák "kannibalizmus" vizsgálatát is. Ez nem más, mint hogy a rákos sejtek elfogyasztják társaikat, amikor elfogynak a forrásaik. Az alapötlet az, hogy olyan jeleket bocsássanak ki, amely elindítja a rákos sejtek egymás-felfalását, amit meg lehet tenni baktériumok esetében.

Szemlézte: elitmed.hu, Kolin Péter
Forrás: https://www.ehealthnews.eu/

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A rovat további cikkei

Egészségpolitika

Gyerekek és gyermekeket várók, tervezők – szabad-e oltani?

Úgy tűnik ebben a hazai álláspont egyértelmű, de számos országban már kismamákat oltanak. A jelenlegi szakértői vélemények szerint az mRNS-oltások nem veszélyesek a terhes kismamákra, de klinikai kísérletek hiányában ezt mégsem lehet százszázalékos biztonsággal állítani. Magyarországon éppen ezért nem ajánlják az oltást várandósoknak, de az Egyesült Államokban, Izraelben, vagy Angliában a kismamákra bízzák a döntést. Gyermekeknek egyelőre sehol sem adnak vakcinát.

Egészségpolitika

Módosításra szorul az új egészségügyi jogállásról szóló törvény

Mindenképpen módosításra szorul az új egészségügyi jogállásról szóló törvény – állították egybehangzóan munkajogász szakértők egy, az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló törvényről szervezett videókonferencián. Ahogy elfogadhatatlan ennyire méltatlan, elkapkodott, kidolgozatlan és indokolatlanul nehéz körülményeket teremteni, és ilyen választásra kényszeríteni valakit az élethivatását illetően.

Egészségpolitika

Szakmai javaslat a Covid-19-járvány okozta tömeges megbetegedések és halálozások csökkentése érdekében hozandó intézkedésekre a negyedik hullámban

Tisztában vagyunk azzal, hogy a járvány elleni védekezésbe már mindenki belefáradt. Mégis, egészségügyi szakemberként tudjuk, hogy a Covid-19-járvány 4. hulláma során sem lesznek elkerülhetők a racionális korlátozó intézkedések. Hazánk jelenlegi átoltottsági szintjén a nyájimmunitás kialakulásával egyelőre nem számolhatunk, az ismét erősödő járvány a következő hónapokban több ezer áldozattal jár majd, elsősorban az oltatlanok között. Le kell számolnunk azzal a tévhittel is, hogy a beoltottság önmagában teljes biztonságot jelent! A hamis biztonságérzet az oltottak körében, a kiegészítő védelmi szabályok sutba dobása a járvány fellángolásának a melegágyát képezi az átoltottság mai szintje mellett.

Egészségpolitika

Már a csecsemőknél is diagnosztizálható a lelki zavar

Szülés körüli depresszió, az újszülött alvási, étkezési, figyelem zavara, a sok sírás, megannyi jelzés, amivel foglalkozni kell. A korábbi teóriákkal szemben nemcsak két éves kor után, hanem már egészen korai időszakban is figyelni kell és diagnózis is felállítható a kisbaba lelki problémájáról. A témában először rendeztek a napokban nemzetközi konferenciát Magyarországon, ahol több mint 240 előadást tartottak az érintett területek neves szakemberei.

Egészségpolitika

Oltásellenesség - a 10 legnagyobb egészségügyi veszély egyike

Az Egészségügyi Világszervezet (World Health Organization, WHO) újabb 5 éves tervében összegyűjtötte az egész világot érintő egészségügyi veszélyeket. A lista az oltásokkal megelőzhető fertőzések elterjedésétől a gyógyszereknek ellenálló kórokozókon és a túlsúlyon át a környezetszennyezésig és a klímaváltozásig számos komoly és sürgős megoldásra váró problémát ölel fel. Ezzel közel egy időben, Amerikában több mint 26 ezer iskolásnak nem engedték meg az iskolakezdést, mert nem voltak beoltatva. Magyarországon a védőoltási rendszer szinte egyedülálló.

Kapcsolódó anyagok

Hírvilág

Mennyit ér a vesém?

A miért illegális a szervkereskedelem? című interjúban Bognár Gergely bioetikus felvázolja e kérdéskör jelenségeit.

COVID-19

A SARS-CoV-2-re adott antitest válasz COVID-19 betegekben

A SARS-CoV-2 vírus fertőzés kapcsán még nem ismerjük pontosan a szervezet antitest válaszát, illetve az antitestek kimutatásának klinikai értékét sem tudjuk még felmérni.

Hírvilág

Valóban „egészségesebb” a patikai só? - Tények, tévhitek és ellentmondások a nátrium-kloriddal kapcsolatban

TAKÁCS Gábor, FITTLER András, BOTZ Lajos

Több mint egy éve indították útjára az interneten és különböző fórumokon azt a figyelmeztető hírt, hogy az étkezésre szánt konyhasó kálium-kloriddal kevert, dúsított, sőt akár 100%-ban csak azt tartalmazza. A hírközlő(k) és/vagy annak terjesztői még azt is kihangsúlyozták, összeesküvés elméletekhez illően, hogy ennek következtében a magyar lakosság tudtán és akaratán kívül nátriumszegény diétára van „fogva”. Még azt is megkockáztatták, hogy szerintük egy gyalázatos biológiai népirtásról van szó, hiszen csökken az „egészséges NaCl” bevitel és nő a szervezet számára igen „ártalmas KCl” fogyasztása. Ezáltal -írták embertársaik megsegítésére- számtalan betegségnek lehetünk áldozatai, sőt a krónikus bajainkból éppen ezért nem tudunk meggyógyulni (nemzőképtelenség, allergia, vesebetegség, magas vérnyomás).

PharmaPraxis

Modern kötszerek tudatos választása és alkalmazása a gyógyszertárban

LÉGRÁDI Péter

A megfelelő kötszer kiválasztásának alapja és fő célja, hogy az gyors és optimális sebgyógyulást eredményezzen, csökkentse a fájdalmat, kontrollálja a seb bakteriális állapotát, védjen az infekció ellen, abszorbeálja a sebváladékot, a lehető legkevésbé zavarja a beteget és javítsa az életminőséget. Az alábbi cikkben a modern sebtisztítás, -fertőtlenítés és -kötözés metódusát és eszközeit ismertetjük.

COVID-19

A COVID-19-el fertőzött betegek kórházi kibocsátásának feltételei

Avagy mikor hagyhatja el a beteg a kórházat és mikor érhet véget az otthoni karantén? Az Európai Betegségmegelőzési és Ellenőrzési központ (ECDC) az EU/EGT-tagállamok felkérésére készített útmutatása azokra a szempontokra tesz ajánlásokat, amelyek alapján az igazoltan COVID-19-fertőzött beteg biztonságosan (azaz fertőzésveszély nélkül) kibocsátható a kórházból, vagy megszüntethető otthoni izolációja.