Egészségpolitika

Hivatástudat is kell, nem csak üzlet

2013. NOVEMBER 22.

Nem lesz válság – értettek egyet a gyógyszerész szervezetek képviselői a Napi.hu csütörtöki, „Mérlegen az egészségügy átalakítása” című konferenciáján, ahol dr. Kaló Zoltán, az ELTE Egészség-gazdaságtani Kutatóközpontjának vezetője azt firtatta, elegendő lesz-e a még rendelkezésre álló másfél hónap arra, hogy a patikusok 2014 január 1-ig megvásárolják a közforgalmú gyógyszertárak tulajdonrészének több mint negyed részét – ahogyan ezt előírja számukra egy jogszabály. A gyógyszertári rendszerről szóló panelbeszélgetésen kiderült az is, a patikusok többsége „jól jött ki” a 2010 óta folyó átalakításokból, igaz, a gyógyszertárak a gyógyszerpiaci ágazat egyéb szereplőinek rovására tudtak pozitív indexet produkálni, míg a többieknek jelentős veszteségeket hozott a Széll Kálmán Terv.

Kétezer-háromszáz körül látszik stabilizálódni a közforgalmú gyógyszertárak száma, amelyek közül egyre kevesebb a veszteséges – derült ki dr. Hankó Zoltán, a Magyar Gyógyszerészi Kamara elnökének előadásából, aki az elmúlt évek adatgyűjtéseinek számait mutatta be. Ezek tanúsága szerint négy évvel ezelőtt még 559 patika volt veszteséges, tavaly viszont már csak 298, és 30 százalékkal mérséklődött a gyógyszer-nagykereskedők felé fennálló tartozások mértéke is. A kamara elnöke leszögezte: a 2010-es modellkorrekció racionálisabb, mint a korábbi évek kísérletei.

A gyógyszerészet jobban teljesít – vélekedett dr. Mikola Bálint, a mintegy 800 tagot számláló Magángyógyszerészek Országos Szövetségének elnöke, hozzátéve, hogy a gazdasági válság indokolta az állami beavatkozást a rendszerbem ám annak mértékét, időtartamát és garanciális elemeit hiányolta. Felhívta a figyelmet arra is, hogy a negyedéves vakliciten jórészt indokolatlanul buknak a gyógyszerészek, akiknél ez háromhavonta 100-150 ezer forintos készletleértékelődést jelent, és az alacsony gyógyszerárak árréstömegéből nem tudnak megélni.

A két éves türelmi időt követően szeptemberben hatályba lépett létszámnorma-rendelet következtében sok gyógyszertár csökkentette a nyitva tartást, hiszen az intézkedés bevezetéséhez kedvezőtlen a gazdasági környezet. Csatlakozva Mikola Bálint véleményéhez dr. Zlinszky János, a Hálózati Gyógyszertárak Szövetségének alelnöke elmondta, a szabályozás a szolgáltatás színvonalát csökkenti, adataik szerint már most 230 gyógyszertár van rövidebb ideig nyitva, ám Hankó Zoltán ezt cáfolta, s az országos tisztifőgyógyszerész adataira hivatkozva elmondta, csupán 100 gyógyszertár kért csökkentett nyitvatartási időt, ez csupán a patikák 4-5 százaléka, így a létszámrendelet a gyógyszerellátás színvonalát nem befolyásolja.

A létszámnorma-rendelet betartásának ellenőrzése egyébként csak jövő év elejétől indul el, elképzelhető, hogy akkor majd több patika is a korábbi zárást választja megoldásként, a többletmunkaerő felvétele helyett.


Kényszertulajdonlás?


Maximum drogériaként üzemelhet majd az a most még közfinanszírozott gyógyszertár, amelyben nem szerez 25 százalékot meghaladó részesedést gyógyszerész jövő év januárjától – vélekedett a patikatulajdonosi programról szólva Zlinszky János. A gyógyszerészi társadalmat olyan helyzetbe kényszerítették, amit nem szeretetett volna, hiszen sokan vannak, akik inkább alkalmazottak, mint tulajdonosok lennének. A most részesedést vásárló patikus viseli az ügylet minden kockázatát, a jövő egyelőre kiszámíthatatlan, emellett pedig alig több mint egy hónap alatt kell elintézni a hitelt, az ügyvédet, majd január 1-én mindent bemutatni az OTH-nak. Ha pedig ez mégsem sikerül, akkor visszavonják a gyógyszertár finanszírozási szerződését, s ezzel meg is szűnt patikának lenni.

Mind szakmailag, mind gazdaságilag meg kell erősíteni a gyógyszertárakat, a patika működtetése nem csupán vállalkozás, hanem hivatás is egyben – vélekedett Mikola Bálint, aki azonban a gyógyszerésztársadalom elöregedésére, a közelgő generációváltásra is felhívta a figyelmet, amelyre egyelőre nem látnak megoldást a rendszerben. Jónak tartanák egy pénzügyi alap létrehozását, amelynek segítségével a leköszönő patikus is elégedetten távozhatna, és a faitalok is nyugodtan vehetnék át a stafétát. Bár az állami beavatkozást elfogadhatónak tartja, azonban a törvény sarokpozícióit nem látják, a tulajdonosi jogkör pedig értelmezhetetlen. Megemlítette azt is, hogy a hitelezési technika lehetőségeiről immár két éve folyik a polémia, így nehezen érthető, miért csak most rukkoltak elő vele.

Valóban rövidnek tűnik az idő, és a banknak sincsen teljes körű információja arról, hány potenciális, a törvényben foglalt feltételeknek is megfelelő ügyfélre számíthatnak –számolt be az államilag támogatott hitelprogramról Bálint Gergely, az OTP Bank hitel termékfejlesztési szakértője. Hozzátette, a bankon nem fog múlni a határidők tartása, de ugyanakkor a gyógyszerészeknek is hitelképesnek kell lenniük, és nem lehet veszteséges a megvásárlandó üzlet.

Nagy szüksége lenne a gyógyszerágazatnak szakmapolitikai vezetőre, aki államtitkári szinten képviselhetné az érdekeket – összegezte a panelbeszélgetés tanulságait Kaló Zoltán, Mikola Bálint végszavában pedig arra hívta fel a figyelmet, a gyógyszerészi gondolkodásban a gazdasági fejlesztés került a fókuszba a hivatással szemben, s ennek súlyos ára lehet a jövőben.

eLitMed.hu, Tarcza Orsolya
2013-11-22

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A rovat további cikkei

Egészségpolitika

Módosításra szorul az új egészségügyi jogállásról szóló törvény

Mindenképpen módosításra szorul az új egészségügyi jogállásról szóló törvény - állították egybehangzóan munkajogász szakértők egy, az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló törvényről szervezett videókonferencián. Ahogy elfogadhatatlan ennyire méltatlan, elkapkodott, kidolgozatlan és indokolatlanul nehéz körülményeket teremteni, és ilyen választásra kényszeríteni valakit az élethivatását illetően.

Egészségpolitika

Gyerekek és gyermekeket várók, tervezők – szabad-e oltani?

Úgy tűnik ebben a hazai álláspont egyértelmű, de számos országban már kismamákat oltanak. A jelenlegi szakértői vélemények szerint az mRNS oltások nem veszélyesek a terhes kismamákra, de klinikai kísérletek hiányában ezt mégsem lehet száz százalékos biztonsággal állítani. Magyarországon éppen ezért nem ajánlják az oltást várandósoknak, de az Egyesült Államokban, Izraelben, vagy Angliában a kismamákra bízzák a döntést. Gyermekeknek egyelőre sehol sem adnak vakcinát.

Egészségpolitika

Oltásellenesség - a 10 legnagyobb egészségügyi veszély egyike

Az Egészségügyi Világszervezet (World Health Organization, WHO) újabb 5 éves tervében összegyűjtötte az egész világot érintő egészségügyi veszélyeket. A lista az oltásokkal megelőzhető fertőzések elterjedésétől a gyógyszereknek ellenálló kórokozókon és a túlsúlyon át a környezetszennyezésig és a klímaváltozásig számos komoly és sürgős megoldásra váró problémát ölel fel. Ezzel közel egy időben, Amerikában több mint 26 ezer iskolásnak nem engedték meg az iskolakezdést, mert nem voltak beoltatva. Magyarországon a védőoltási rendszer szinte egyedülálló.

Egészségpolitika

Már a csecsemőknél is diagnosztizálható a lelki zavar

Szülés körüli depresszió, az újszülött alvási, étkezési, figyelem zavara, a sok sírás, megannyi jelzés, amivel foglalkozni kell. A korábbi teóriákkal szemben nemcsak két éves kor után, hanem már egészen korai időszakban is figyelni kell és diagnózis is felállítható a kisbaba lelki problémájáról. A témában először rendeztek a napokban nemzetközi konferenciát Magyarországon, ahol több mint 240 előadást tartottak az érintett területek neves szakemberei.

Egészségpolitika

Vége a TVK 16 éves uralmának – újraszabták a kórházi finanszírozást

A teljesítmény-volumenkorlát elve szerinti számolás tizenhét év után megszűnik a szakellátásban.Bevezetik az éves keretet a finanszírozásban, illetve szakmákra lesz kiosztva ez a pénz. Az idén életbe lépett változás megkérdezett szakértőink szerint leginkább átnevezés, de nem jelent átütő változást. Igaz, várhatóan megszűnik a kórházak mozgástere abban, hogy a jól és kevésbé jól fizetett területek között „játszanak”.

Kapcsolódó anyagok

PharmaPraxis

Elavult a gyógyszertári asszisztensek oktatása

A szakmai szervezet több ízben jelezte a mindenkori kormányzat és szaktárca felé, hogy a képzést meghaladta a kor gyógyszergyártási és gyógyszertári gyakorlata, és javasolták, hogy ehhez igazítva szervezzék át az oktatást, ám a döntéshozóknál egyelőre nem sikerült eredményt elérniük.

PharmaPraxis

A gyógyszerész mint menedzser

Mint minden munkahelyen, ahol emberek dolgoznak együtt, a gyógyszertárban is szükség van arra, hogy valaki ellássa a vezetői szerepkört. De mi tesz egy gyógyszerészt egyben sikeres vezetővé, mai szóval: menedzserré, aki jól koordinálja a vele dolgozó technikusok munkáját, megszervezi, irányítja és kontrollálja a gyógyszertár vagy a klinikai munkacsoport működését?

PharmaPraxis

A klinikai gyógyszerészek oktatása Kínában

A kínai klinikai gyógyszerészi programok tantervszerkezetét és tartalmát javítani kellene annak érdekében, hogy gyakorlatiasabb és szisztematikusabb legyenek.

PharmaPraxis

Hivatásfejlesztés és érdekképviselet
Beszámoló a Gyógyszerészek Országos Kongresszusáról

Ebben az évben október 9-12. között, immár huszonegyedik alkalommal rendezték meg Siófokon a Gyógyszerészek Országos Kongresszusát. A Hotel Azúrban zajló, többnapos eseményen ezúttal is a szakma előtt álló legfontosabb kihívásokat és feladatokat tekintették át.

PharmaPraxis

Vegyenek-e részt a klinikai munkában az intézeti gyógyszertárak vezetői?

Számos érv szól amellett, hogy a jó gyógyszertári vezető továbbra is részt vesz a gyógyító munkában, de ugyanígy érvelhetünk amellett is, hogy csak az válik jó menedzserré, aki erejét, idejét kizárólag a vezetői feladatoknak szenteli.