Egészségpolitika

A tudósok feltérképezik a vak emberek agyát, hogy jobban megértsék az emberi agy specializációját

2015. JANUÁR 28.

A vak emberek agyának aktivitását tanulmányozva a jeruzsálemi egyetem tudósai olyan kérdésekkel kerültek szembe, mint az agyterületek specializációja, hogyan oldunk meg különböző új feladatokat, hogyan képes agyunk alkalmazkodni a gyors kulturális és technológiai változásokhoz a 21. században.

A kutatás főbb kérdésfelvetései és eredményei:
(1) a vak emberek agyi aktivitásának megértése segíthet megoldani az egyik legkülönösebb jelenséget: hogyan lehetünk képesek az olvasásra vagy a numerikus szimbólumok felismerésére saját „ősi” agyi régióink működtetésével, ha ezen aktusok csak néhány ezer évvel ezelőtt fejlődtek ki, - ami elhanyagolható evolúciós időskálán? Mi volt a feladata ezen régióknak korábban?

(2) Az új kutatások, amelyeket a Nature Communications publikált, bizonyítják, hogy a látás nem előfeltétele a "vizuális" agykérgi régiók ezen funkciói kifejlesztésének.

(3) Ez ellentétben áll a jelenlegi uralkodó elméleti irányzattal, amely úgy magyarázza a specializációt, mint adaptációt más vizuális funkciókból, amilyenek például a szögek a vonalak és a csomópontok vizuális feldolgozása..

(4) Ezek az eredmények azt mutatják, hogy a szükséges feltétel nem érzékszervi alapú (látás), hanem konnektivitás és feldolgozása alapú. Például a vak emberek Braille írás ujjaikkal való olvasásakor továbbra is az agy "vizuális" területeit használják..

(5) A kutatás különleges kapcsolatot mutatott ki a szokások közötti vizuális-szám-forma-terület (visual-number-form-area: VNFA) valamint a mennyiség-feldolgozó terület között a jobb agyféltekében, valamint a vizuális-szóalak-terület (visual-word-form-area: VWFA) és a nyelv-feldolgozó területe között a bal agyféltekében.

(6) Az ilyen típusú mechanizmusok segíthetnek megmagyarázni, hogyan alkalmazkodik agyunk ilyen gyorsan a változásokhoz, korunk folyamatos kulturális és technológiai innovációihoz.

Az elfogadott nézet az elmúlt évtizedekben az volt, hogy az agy régiókra oszlik elsősorban a szenzoros bemenetek szerint, melyek aktiválják ezeket, mint például a vizuális kérget a látás, és hallókérget a hang. Ezen belül nagy régiók,és kisebb területek különíthetőek el, amelyek specializálódtak bizonyos feladatok megoldására. Ilyen például a "vizuális szóalak terület," egy olyan funkcionális agyi régió, amiről azt gondolják, hogy beazonosítja a szavakat és betűket képi megjelenésük alapján, még mielőtt asszociálódnának kapcsolódó hangokkal vagy jelentésekkel. Hasonlóképpen van egy olyan terület, amely a szám-szimbólumokra specializálódott.

Most, egy sor tanulmány, köztük a jeruzsálemi egyetem Amedi Laboratóriumának eredményei megkérdőjelezték a hagyományos közelítésmódot, különösen az általuk megalkotott egyedülálló Helyettesítő Eszközök (Substitution Devices SSD). Az érzékszervi Helyettesítő Eszközök információkat nyerhetnek valamely észlelési dimenzióban, és „lefordítják” azt egy másik érzéki dimenzió nyelvére..Így például lehetővé teszik a vak emberek számára, hogy „lássanak” tapintás vagy hallás segítségével. Egy okostelefon vagy webkamera képét az SSD átalakítja egy komplex hallási mintázattá, lehetővé téve a vak felhasználók számára, hogy létrehozzanak egy mentális képet a kamera látóterében levő tárgyakról, informálva őket például a fizikai méretekről és színekről is. Intenzív tréninggel (amely elérhető online http://www.amedilab.com), a vak felhasználók képesek "olvasni," azonosítva a betűket eltérő hangzásmintázatuk alapján.

"Ezek az eszközök segítenek a vakok mindennapi életében," magyarázza Prof. Amir Amedi, "de ők is egyedülálló kutatási lehetőségeket tesznek lehetővé azáltal, hogy megvizsgálhatjuk, mi történik az egyes agyi régiókban, amelyek általában egy bizonyos ingerülethez társítottak, akkor, ha az adott információ egy másik érzékszerv másfajta ingerületéből származik. "



Szemlézte: elitmed.hu, Kolin Péter
Forrás: http://www.ehealthnews.eu/

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A rovat további cikkei

Egészségpolitika

Oltásellenesség - a 10 legnagyobb egészségügyi veszély egyike

Az Egészségügyi Világszervezet (World Health Organization, WHO) újabb 5 éves tervében összegyűjtötte az egész világot érintő egészségügyi veszélyeket. A lista az oltásokkal megelőzhető fertőzések elterjedésétől a gyógyszereknek ellenálló kórokozókon és a túlsúlyon át a környezetszennyezésig és a klímaváltozásig számos komoly és sürgős megoldásra váró problémát ölel fel. Ezzel közel egy időben, Amerikában több mint 26 ezer iskolásnak nem engedték meg az iskolakezdést, mert nem voltak beoltatva. Magyarországon a védőoltási rendszer szinte egyedülálló.

Egészségpolitika

Már a csecsemőknél is diagnosztizálható a lelki zavar

Szülés körüli depresszió, az újszülött alvási, étkezési, figyelem zavara, a sok sírás, megannyi jelzés, amivel foglalkozni kell. A korábbi teóriákkal szemben nemcsak két éves kor után, hanem már egészen korai időszakban is figyelni kell és diagnózis is felállítható a kisbaba lelki problémájáról. A témában először rendeztek a napokban nemzetközi konferenciát Magyarországon, ahol több mint 240 előadást tartottak az érintett területek neves szakemberei.

Egészségpolitika

A szakdolgozói hiánynak az egészségük látja kárát

12 hónapból 13,5-et dolgoznak, táppénzre és orvoshoz szinte sohasem mennek. A nagyfokú stressz és a sokszor ember feletti munkaterhelés romboló hatását gyakorta káros szenvedéllyel próbálják orvosolni. A felmérések szerint a szakdolgozóktöbb mint 80 százalékakrónikus betegséggel küzd, sokan akár két-hárommal is.Kifejezetten nagy számban fordulnak elő az ízületi,a szív- és érrendszeri betegségek, a visszértágulat, a migrén, az alvászavarok, valamint a lelki és érzelmi problémák. Az egészségügyben dolgozók lelki és fizikális állapota ironikusmódon gyakorta rosszabb, mint az általuk ellátott betegeké.

Egészségpolitika

Simon Gergely kilépett a Növényvédelmi Bizottságból

A Greenpeace Magyarország képviselője nyolc éve tagja a Növényvédelmi Bizottságnak. Szerinte ez idő alatt hazánk szinte minden fajsúlyos, növényvédő szerekkel kapcsolatos vitában (glüfozát, neonikotinoidok, légi permetezés) a nagyipari mezőgazdasági és vegyszergyártó lobbicsoportok álláspontját támogatta.

Egészségpolitika

A betegadatok komplex kezelése az egészségügyi ellátás során a legnagyobb érték

Az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér (EESZT) egy olyan integrációs platform, melynek központi szolgáltatásai gyorsabbá és átláthatóbbá teszik az egészségügyi folyamatokat. A rendszer hatékony és azonnali adatcserét tesz lehetővé, melynek fontosabb céljai a betegadatok és dokumentációk cseréjének megvalósítása, illetve a különböző egészségügyi ellátók közti erőforrások (CT, MR, labor és egyéb diagnosztikák) használata.

Kapcsolódó anyagok

COVID-19

Enyhe tünetmentes, SARS-CoV-2-fertőzött járóbetegeknél észlelt íz- és szagérzékelési változások

A Covid-19-ről szóló beszámolók a betegség súlyosságától függően, tünetileg leggyakrabban a lázat, a fáradtságot, a száraz köhögést, az izomfájdalmat és a légszomjat említik. Ugyanakkor a szerzők tudomása szerint eddig csak egy tanulmány foglalkozott Covid-19 fertőzötteknél a szag- vagy ízérzékelésben bekövetkezett változásokkal, és 34%-os prevalenciát állapítottak meg a kórházban kezeltek körében. Viszont a tanulmány nem közölt adatot a megváltozott érzékelés idejéről és a többi tünethez való viszonyáról.

Hírvilág

Mennyit ér a vesém?

A miért illegális a szervkereskedelem? című interjúban Bognár Gergely bioetikus felvázolja e kérdéskör jelenségeit.

Gondolat

Münchhausen báró és az ő szindrómája

Karl Friedrich Hieronymus von Münchhausen báró, német katonatiszt, akinek neve a nagyotmondással forrott össze, 295 éve, 1720. május 11-én született.

COVID-19

A SARS-CoV-2-re adott antitest válasz COVID-19 betegekben

A SARS-CoV-2 vírus fertőzés kapcsán még nem ismerjük pontosan a szervezet antitest válaszát, illetve az antitestek kimutatásának klinikai értékét sem tudjuk még felmérni.

COVID-19

COVID-19: gasztrointesztinális tünetek

A szerzők szerkesztőségi levél formájában hívják fel a figyelmet arra, hogy a 2019 decembere óta világjárvánnyá lett coronavírus betegség 2019 (COVID-19) okozója, az új coronavirus (SARS-CoV-2) az ismert légzőszervi panaszok mellett gasztrointesztinális tüneteket is okozhat. Enyhe tünetekről van szó: émelygés, hányinger, nem súlyos hasmenés, melyeknek összefüggését a járvánnyal gyakran nem ismerik fel, jóllehet egyértelműen kimutatható a SARS-CoV-jelenléte a tápcsatornából vett biopsziás anyagban éppúgy, mint a székletben. Az emésztőszervi tünetek megelőzhetik a légúti tüneteket. A kezdeti tünetek felismerése nagy jelentőségű, mert lehetővé teszi a fertőzés korai diagnózisát és a beteg izolálását, még a léguti tünetek megjelenése előtt. Jelenleg nem tisztázott fontos szempont a fertőzőképesség megállapítása a gasztrointesztinális COVID-19 eseteiben.