COVID-19

Változó elgondolások a felkészülésben és a hatások mérséklésében a COVID-19 világjárvány és humanitárius válsághelyzet olaszországi epicentrumában

2020. ÁPRILIS 15.

Világjárvány idején a teendők kapcsán nem egy-egy betegre, hanem a közösség egészére kell tekintettel lenni. A COVID-19-járvány felszámolása nem kórházi, hanem társadalmi szintű megoldásokat igényel. A lombardiai jóléti társadalom katasztrófája bárhol a világon bekövetkezhet. Az epicentrumban dolgozó kórházi orvosok arra hívják fel a figyelmet, hogy a következő világjárványra egy távlatosabb egészségügyi tervvel kell felkészülni.

A szerzők Bergamo-ban a XXIII. János Pápa Kórház legmodernebb eszközökkel felszerelt 48 ágyas intenzív osztályán dolgoznak. A viszonylag kisméretű város nagyon rövid idő alatt a járvány epicentrumává vált 4305 igazolt esettel, ami több mint egész Milánóban vagy Olaszország bármely városában. Lombardia egyike Európa leggazdagabb és legsűrűbben lakott régióinak és most a járvány által leginkább érintett területe is egyben. A WHO március 18-án egész Európából 74 346 laboratóriumi eredménnyel igazolt esetet jelentett, ebből egyedül Olaszországban 35 713-at igazoltak.

A bergamoi kórházat nagymértékben terheli a betegellátás, 900 ágyból 300-on Covid-19 fertőzéses beteg fekszik. Intenzív ágyainak 70 százaléka olyan súlyos fertőzötteknek van fenntartva, akiknek jó esélye van a gyógyulásra. A dolgozók számára nagyon lehangoló a munka, mivel nem tudják tartani a szokásos ellátási színvonalat. Órákat kell várni az intenzív ágyra való áthelyezéssel, újraélesztés nem történik az idősebb betegeknél, magukra hagyva halnak meg, palliatív ellátás nélkül. Családjukat telefonon értesíti egy jószándékú, de kimerült, érzelmileg kiüresedett orvos, akivel előtte soha sem találkoztak.

A környező településeken a helyzet még ennél is rosszabb. A legtöbb kórház agyonterhelt, hiányzik a gyógyszer, a lélegeztető gép, az oxigén és a személyes védőfelszerelés. A betegek a folyosókra kirakott ágybetéteken fekszenek. Az egészségügy az alapvető működést is nehezen tudja fenntartani, beleértve a várandósok gondozását és a szülések levezetését is. A temetők túlterheltek, ami további közegészségügyi problémákat fog okozni. A településeket magukra hagyták a gondjaikkal, a kötelező védőoltások elmaradnak, és a zsúfoltság miatt a járvány a börtönökben is kirobbanhat. Március 10-e óta karantént rendeltek el, és a külvilágnak fogalma sincs arról, hogy Bergamo többé nem ura a helyzetnek.

A nyugati típusú társadalmak egészségügyi rendszere személyes beteg-központú elvekre épült, járvány idején azonban közösségi szinten kell gondolkodni. Tudomásul kell venni, hogy szükség van közegészségügyi és járványügyi szakemberekre is, jóllehet a politikai döntéshozatalban ez eddig nem volt prioritás, nemzeti, regionális és kórházi szinten sem. Elveszett az a kollektív tapasztalat is, hogy hogyan kell cselekedni járványok idején a káros magatartásformák kiküszöbölésére.

Új felismerés, hogy a kórházak a járvány terjesztőivé válhatnak, mert gyorsan megtelnek fertőzött betegekkel, akik a betegségüket a még nem fertőzötteknek azonnal továbbadják. A betegek szállítását a járványmentes rendszer szerint működő mentőszolgálat végzi, így a személyzet gyorsan átfertőződik és maga is a járvány terjesztőjévé válik. A tünetmentes fertőzött egészségügyi személyzet is terjesztheti a betegséget, de ha egyesek a fiatalabbak közül is meghalnak, ez további lelki terhelést jelent a frontvonalban dolgozók számára.

Ebből a katasztrófából csak a kórházakon kívüli területi szolgáltatások fejlesztésével lehet kilábalni. Az otthonápolás és a mozgó szakrendelések a betegek felesleges közlekedését és a kórházakra nehezedő nyomást csökkentenék. Fontos lenne a korai oxigénterápia, a pulzoximéter és az élelem házhoz szállítása a mérsékelten beteg vagy lábadozó betegekhez, összekötve egy jól működő monitorozással, a telemedicina eszközeinek segítségével. Ez a megközelítés a kórházi ellátást csak a valóban súlyos állapotúakra korlátozná, elsődlegessé válna a fekvőbetegek és a személyzet védelme, takarékosan lehetne gazdálkodni az anyagi erőforrásokkal. Külön járvány-pavilonokat kell kijelölni a kórházakban, elszigetelve a fertőzött területeket a vírusmentes övezetektől.

Ez a járvány nem egyszerűen csak az intenzív betegellátás problémája, hanem egyben közegészségügyi és humanitárius válság is. Szükség lesz szociológusokra, epidemiológusokra, logisztikai szakértőkre, pszichológusokra, szociális munkásokra és humanitárius szervezetekre is, akik a helyi lakosok közösségi ellátását biztosítják.

A WHO mély aggodalmát fejezte ki a világjárvány gyors terjedése, súlyosbodása és a tétlen szemlélődés miatt is. A járvány csillapításához alapvető a kijárási tilalom elrendelése. Kínában a csoportosulások megszüntetése 60 százalékkal csökkentette a transzmissziót. Másfelől, újabb hullám várható, ha gazdasági megfontolásból enyhülnének a korlátozó intézkedések. Mindenképpen szükséges a tapasztalatok megosztása, hogy az országok felkészültek legyenek a következő világjárvány kezelésére.

A jelenlegi epidémia a gazdagok ebola-járványa, és egyeztetett nemzetközi erőfeszítéseket követel. Nem annyira halálos, mint amennyire súlyosan fertőző. Minél felszereltebb és centralizáltabb egészségügyi szempontból egy ország, annál gyorsabban terjed a fertőzés. Lombardia katasztrófája bárhol megtörténhet.

Szemlézte:
Gyovai Gabriella dr.

Eredeti közlemény:
Nacoti M. et al: At the Epicenter of the Covid-19 Pandemic and Humanitarian Crises in Italy: Changing Perspectives on Preparation and Mitigation New England Journal of Medicine 2020. márc. 21. on-line.


2020.április 15.
eLitMed.hu

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A rovat további cikkei

COVID-19

Enyhe tünetmentes, SARS-CoV-2-fertőzött járóbetegeknél észlelt íz- és szagérzékelési változások

A Covid-19-ről szóló beszámolók a betegség súlyosságától függően, tünetileg leggyakrabban a lázat, a fáradtságot, a száraz köhögést, az izomfájdalmat és a légszomjat említik. Ugyanakkor a szerzők tudomása szerint eddig csak egy tanulmány foglalkozott Covid-19 fertőzötteknél a szag- vagy ízérzékelésben bekövetkezett változásokkal, és 34%-os prevalenciát állapítottak meg a kórházban kezeltek körében. Viszont a tanulmány nem közölt adatot a megváltozott érzékelés idejéről és a többi tünethez való viszonyáról.

COVID-19

COVID-19: gasztrointesztinális tünetek

A szerzők szerkesztőségi levél formájában hívják fel a figyelmet arra, hogy a 2019 decembere óta világjárvánnyá lett coronavírus betegség 2019 (COVID-19) okozója, az új coronavirus (SARS-CoV-2) az ismert légzőszervi panaszok mellett gasztrointesztinális tüneteket is okozhat. Enyhe tünetekről van szó: émelygés, hányinger, nem súlyos hasmenés, melyeknek összefüggését a járvánnyal gyakran nem ismerik fel, jóllehet egyértelműen kimutatható a SARS-CoV-jelenléte a tápcsatornából vett biopsziás anyagban éppúgy, mint a székletben. Az emésztőszervi tünetek megelőzhetik a légúti tüneteket. A kezdeti tünetek felismerése nagy jelentőségű, mert lehetővé teszi a fertőzés korai diagnózisát és a beteg izolálását, még a léguti tünetek megjelenése előtt. Jelenleg nem tisztázott fontos szempont a fertőzőképesség megállapítása a gasztrointesztinális COVID-19 eseteiben.

COVID-19

A SARS-CoV-2-re adott antitest válasz COVID-19 betegekben

A SARS-CoV-2 vírus fertőzés kapcsán még nem ismerjük pontosan a szervezet antitest válaszát, illetve az antitestek kimutatásának klinikai értékét sem tudjuk még felmérni.

COVID-19

A COVID-19-el fertőzött betegek kórházi kibocsátásának feltételei

Avagy mikor hagyhatja el a beteg a kórházat és mikor érhet véget az otthoni karantén? Az Európai Betegségmegelőzési és Ellenőrzési központ (ECDC) az EU/EGT-tagállamok felkérésére készített útmutatása azokra a szempontokra tesz ajánlásokat, amelyek alapján az igazoltan COVID-19-fertőzött beteg biztonságosan (azaz fertőzésveszély nélkül) kibocsátható a kórházból, vagy megszüntethető otthoni izolációja.

COVID-19

COVID-19: Gondoljunk a citokinvihar-szindrómára és az immunszupresszióra

A 2020 március 12.-i adatok alapján a COVID-19 által okozott betegségnek 3,7 % a mortalitása, míg az influenzáé az előző évek adatai alapján kevesebb, mint 1 %. A rendelkezésre álló, gyarapodó adatok azt mutatják, hogy a súlyos betegek egy részében citokinvihar-szindróma jelentkezhet.

Kapcsolódó anyagok

COVID-19

Enyhe tünetmentes, SARS-CoV-2-fertőzött járóbetegeknél észlelt íz- és szagérzékelési változások

A Covid-19-ről szóló beszámolók a betegség súlyosságától függően, tünetileg leggyakrabban a lázat, a fáradtságot, a száraz köhögést, az izomfájdalmat és a légszomjat említik. Ugyanakkor a szerzők tudomása szerint eddig csak egy tanulmány foglalkozott Covid-19 fertőzötteknél a szag- vagy ízérzékelésben bekövetkezett változásokkal, és 34%-os prevalenciát állapítottak meg a kórházban kezeltek körében. Viszont a tanulmány nem közölt adatot a megváltozott érzékelés idejéről és a többi tünethez való viszonyáról.

COVID-19

COVID-19: gasztrointesztinális tünetek

A szerzők szerkesztőségi levél formájában hívják fel a figyelmet arra, hogy a 2019 decembere óta világjárvánnyá lett coronavírus betegség 2019 (COVID-19) okozója, az új coronavirus (SARS-CoV-2) az ismert légzőszervi panaszok mellett gasztrointesztinális tüneteket is okozhat. Enyhe tünetekről van szó: émelygés, hányinger, nem súlyos hasmenés, melyeknek összefüggését a járvánnyal gyakran nem ismerik fel, jóllehet egyértelműen kimutatható a SARS-CoV-jelenléte a tápcsatornából vett biopsziás anyagban éppúgy, mint a székletben. Az emésztőszervi tünetek megelőzhetik a légúti tüneteket. A kezdeti tünetek felismerése nagy jelentőségű, mert lehetővé teszi a fertőzés korai diagnózisát és a beteg izolálását, még a léguti tünetek megjelenése előtt. Jelenleg nem tisztázott fontos szempont a fertőzőképesség megállapítása a gasztrointesztinális COVID-19 eseteiben.

COVID-19

A SARS-CoV-2-re adott antitest válasz COVID-19 betegekben

A SARS-CoV-2 vírus fertőzés kapcsán még nem ismerjük pontosan a szervezet antitest válaszát, illetve az antitestek kimutatásának klinikai értékét sem tudjuk még felmérni.

COVID-19

A COVID-19-el fertőzött betegek kórházi kibocsátásának feltételei

Avagy mikor hagyhatja el a beteg a kórházat és mikor érhet véget az otthoni karantén? Az Európai Betegségmegelőzési és Ellenőrzési központ (ECDC) az EU/EGT-tagállamok felkérésére készített útmutatása azokra a szempontokra tesz ajánlásokat, amelyek alapján az igazoltan COVID-19-fertőzött beteg biztonságosan (azaz fertőzésveszély nélkül) kibocsátható a kórházból, vagy megszüntethető otthoni izolációja.

COVID-19

COVID-19: Gondoljunk a citokinvihar-szindrómára és az immunszupresszióra

A 2020 március 12.-i adatok alapján a COVID-19 által okozott betegségnek 3,7 % a mortalitása, míg az influenzáé az előző évek adatai alapján kevesebb, mint 1 %. A rendelkezésre álló, gyarapodó adatok azt mutatják, hogy a súlyos betegek egy részében citokinvihar-szindróma jelentkezhet.