COVID-19

Több mint 30 koronavírus elleni kutatási projektben vesz részt a Szegedi Tudományegyetem

2020. MÁJUS 08.

Két hónap alatt harmincnál is több orvos- és élettudományi projektet kezdeményeztek a Szegedi Tudományegyetemen a koronavírussal kapcsolatban. Az SZTE részt vesz egy ígéretes antivirális szer klinikai vizsgálatának előkészítésében, emellett az intézmény átfogó genetikai kutatást indított és tömeges szűrési módszerek fejlesztésében is közreműködik. A kutatások a betegség minden szakaszára kiterjednek, kezdve a megelőzéstől és a diagnosztikától a korai és intenzív terápiákon át egészen a rehabilitációig.

Önálló egyetemi projekteket, a Szegedi Biológiai Kutatóközponttal, ipari partnerekkel és más magyarországi felsőoktatási intézményekkel közösen indított vizsgálatokat is találunk azon kutatások között, melyekben a Szegedi Tudományegyetem szakemberei is részt vesznek a Covid-19 betegség leküzdése érdekében.

– Az orvos és élettudományi kutatás-fejlesztési projektekben élen járó szegedi egyetemen a koronavírus európai megjelenése óta foglalkozunk a betegség megelőzésére, szűrésére, diagnosztikájára, terápiájára és rehabilitációjára vonatkozó vizsgálatokkal, vagyis az egészségügyi értéklánc minden lépésére vannak fejlesztéseink – fogalmazott Prof. Dr. Rovó László, a Szegedi Tudományegyetem rektora Kiemelte: az SZTE az interdiszciplináris kutatások fellegvára, a tudományegyetemi jellegből adódóan minden területen zajlanak kutatások, legyen szó orvosi, biológiai, módszertani vagy anyagtudományi fejlesztésekről. Dr. Fendler Judit, a Szegedi Tudományegyetem kancellárja azt hangsúlyozta, hogy a kutatások sikeres lebonyolításához minden szükséges háttér, infrastruktúra és eszköz biztosított. A nagyszámú kutatások is megerősítik azt a tényt, hogy a szegedi intézmény nemcsak a hazai és nemzetközi rangsorokban ér el kiváló eredményeket, hanem a nemzetközi kutatómunka területen is az élvonalba tartozik – tette hozzá a kancellár.

Az SZTE klinikai vizsgálati rendszere évek óta kiemelkedő eredményeket ér el, hazai viszonylatban igen jelentős feladatokat látunk el a HECRIN konzorcium – klinikai kutatások magyar hálózata – munkájában. Még márciusban alakult meg a HECRIN-COVID bizottsága, melynek munkájában az egyetemek vezető kutatóin túl országosan is elismert gyógyszeripari szakértők is részt vesznek, és az Innovációs és Technológiai Minisztériummal szorosan együttműködik. A bizottság folyamatosan szűri és értékeli a felmerülő ötleteket, és azokat véleményezve javasolja kidolgozásra a Minisztérium felé. Így indulhatott el a genetikai projektünk és szintén ezen munkánk révén kaptuk meg a megbízást az országos kiterjedésű klinikai vizsgálat előkészítésére, melyben egyetemünk munkacsoportja igen jelentős szerepet tölt be. Ebben a munkában már szorosan együttműködünk a hatósági oldal képviselőivel is – hangsúlyozta Dr. Csóka Ildikó a Szegedi Tudományegyetem minőségfejlesztési és stratégiai főigazgatója. Hozzátette: a szegedi intézmény transzlációs medicina szempontú megközelítése is élvonalbeli. Az egyetem kutatói és szervezeti egységei szorosan együttműködnek annak érdekében, hogy az alapkutatások minél gyorsabban a betegágy mellett is alkalmazhatóak legyenek.

A Szegedi Tudományegyetemen az elmúlt két hónap alatt több mint 30 orvos- és egészségtudományi projektet kezdeményeztek. Ezek közül az egyik legjelentősebb egy ígéretes antivirális szer, a súlyos vagy kritikus állapot elkerülését célzó Favipiravir klinikai vizsgálatának előkészítése és koordinálása, melyen a HECRIN konzorciumon belül a Szegedi Tudományegyetem szakemberei is dolgoznak – hangsúlyozta Dr. Bende Balázs, a Szegedi Tudományegyetem Klinikai Vizsgálatokat Koordináló Iroda szakmai vezetője. Hozzátette: ugyancsak a HECRIN támogatásával végeznek 1000 fertőzött betegtől vett mintán genetikai elemzéseket az SZTE és a pécsi egyetem kutatói. Az eredmények és a genetikai jegyek alapján jobban megérthetjük a betegek közötti egyéni vagy egyéb betegségekhez kötődő különbségeket, és kiszűrhetjük a különösen veszélyeztetett személyeket. Hangsúlyozta: egyedüli európai partnerként a Szegedi Tudományegyetem egy olyan amerikai klinikai kutatáshoz is csatlakozott, mellyel a vérben keringő markerek genetikai vizsgálatával a súlyos állapotok kialakulását lehet előre jelezni.

Transzlációs modellben történő fejlesztések révén lehetővé válik például az élő természettudományok összekapcsolása a klinikummal. – Ez annak az alapkutatásnak a klinikai alkalmazásba való átültetését is segíti, amely során egy speciális sejtfelszíni struktúrát azonosítottunk. Ennek szerepe lehet a vírus sejtbe jutásában, sőt ez a fehérje akár, mint egy keringő „mágnes” is használható lenne a vírusok összegyűjtésére. Az eredmények alapján rövid időn belül klinikai validációkat tervezünk – fogalmazott Dr. Bende Balázs. Szintén alapkutatás zajlik a Szegedi Tudományegyetemen egy speciális, gyors, hatóanyag azonosítási módszer fejlesztése érdekében is, melynek segítségével a már ismert hatóanyagok vizsgálata akár százszor gyorsabbá válhat.

A súlyos esetek kezelésére irányuló kutatások tekintetében hazánkban egyedülállóak azok a vizsgálatok, amelyeket a Szegedi Tudományegyetem Szent-Györgyi Albert Klinikai Központ Intenzív Terápiás Osztályán indítanak. A vizsgálatok gyógyszeres kezeléseket céloznak a legkritikusabb betegek gyógyulásának elősegítésére. Ezek már forgalomban lévő készítmények, amelyeket kritikus állapotú betegek kezelésében kívánnak alkalmazni. Emellett arcpajzsok 3D nyomtatása és lélegeztető gépekkel kapcsolatos fejlesztések is zajlanak az egyetemen.

– A járványügyi helyzet ellenére sem állt meg a tudományos munka az SZTE-n, az egyetemi kutatások továbbra is teljes kapacitással zajlanak – jelentette ki Prof. Dr. Kónya Zoltán, az SZTE tudományos és innovációs rektorhelyettese. Kiemelte: a transzlációs kutatások tekintetében a legjelentősebb fejlesztések a Szegedi Tudományegyetem és a Szegedi Biológiai Kutatóközpont együttműködésében valósulnak meg. A közös diagnosztikus fejlesztéseknek köszönhetően azonos idő alatt és azonos költségekkel akár ötvenszer több minta is vizsgálhatóvá válik. Emellett a két intézet kutatói a betegségen már tünetmentesen átesett személyek azonosítására szolgáló tömeges szűrési módszer fejlesztésén és bevezetésén is dolgoznak.

A megelőzés érdekében, ipari partner kezdeményezésére olyan speciális készülék tovább fejlesztésében is részt vesz a szegedi egyetem, amely belső terek és főleg az ott lévő bútorok, tárgyak felületének gyors, biztonságos és hatékony fertőtlenítésére lesz alkalmas. Az együttműködésben az SZTE anyagtudományi kutatási területeinek világszinten elismert csoportjai vesznek részt. Emellett például a fogorvosok védelmében is indítanak kutatást, az próbálják felderíteni, hogyan lehet hatékonyan védekezni a „turbinás” beavatkozások során.

A Szegedi Tudományegyetemen előkészítés alatt állnak olyan fejlesztések is, az enyhe esetek kezelésére, mint például az otthonukban lábadozó betegek távoli követését segítő telemedicina megoldások, és a betegség súlyosbodását megakadályozó lehetséges új gyógyszerek azonosítása is. Az egyetem magas szintű ipari együttműködéseinek köszönhetően, a világ vezető gyógyszeripari vállalatai keresik fel a Szegedi Tudományegyetemet Covid terápiás készítmény-jelöltek klinikai vizsgálatai kapcsán, így várhatóan Európában az elsők között az SZTE-n indulhatnak ilyen irányú gyógyszerkutatások.

SZTE Sajtó

eLitMed.hu
2020. május 08.



KULCSSZAVAK

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A rovat további cikkei

COVID-19

Enyhe tünetmentes, SARS-CoV-2-fertőzött járóbetegeknél észlelt íz- és szagérzékelési változások

A Covid-19-ről szóló beszámolók a betegség súlyosságától függően, tünetileg leggyakrabban a lázat, a fáradtságot, a száraz köhögést, az izomfájdalmat és a légszomjat említik. Ugyanakkor a szerzők tudomása szerint eddig csak egy tanulmány foglalkozott Covid-19 fertőzötteknél a szag- vagy ízérzékelésben bekövetkezett változásokkal, és 34%-os prevalenciát állapítottak meg a kórházban kezeltek körében. Viszont a tanulmány nem közölt adatot a megváltozott érzékelés idejéről és a többi tünethez való viszonyáról.

COVID-19

COVID-19: gasztrointesztinális tünetek

A szerzők szerkesztőségi levél formájában hívják fel a figyelmet arra, hogy a 2019 decembere óta világjárvánnyá lett coronavírus betegség 2019 (COVID-19) okozója, az új coronavirus (SARS-CoV-2) az ismert légzőszervi panaszok mellett gasztrointesztinális tüneteket is okozhat. Enyhe tünetekről van szó: émelygés, hányinger, nem súlyos hasmenés, melyeknek összefüggését a járvánnyal gyakran nem ismerik fel, jóllehet egyértelműen kimutatható a SARS-CoV-jelenléte a tápcsatornából vett biopsziás anyagban éppúgy, mint a székletben. Az emésztőszervi tünetek megelőzhetik a légúti tüneteket. A kezdeti tünetek felismerése nagy jelentőségű, mert lehetővé teszi a fertőzés korai diagnózisát és a beteg izolálását, még a léguti tünetek megjelenése előtt. Jelenleg nem tisztázott fontos szempont a fertőzőképesség megállapítása a gasztrointesztinális COVID-19 eseteiben.

COVID-19

A SARS-CoV-2-re adott antitest válasz COVID-19 betegekben

A SARS-CoV-2 vírus fertőzés kapcsán még nem ismerjük pontosan a szervezet antitest válaszát, illetve az antitestek kimutatásának klinikai értékét sem tudjuk még felmérni.

COVID-19

COVID-19: Gondoljunk a citokinvihar-szindrómára és az immunszupresszióra

A 2020 március 12.-i adatok alapján a COVID-19 által okozott betegségnek 3,7 % a mortalitása, míg az influenzáé az előző évek adatai alapján kevesebb, mint 1 %. A rendelkezésre álló, gyarapodó adatok azt mutatják, hogy a súlyos betegek egy részében citokinvihar-szindróma jelentkezhet.

COVID-19

A COVID-19-el fertőzött betegek kórházi kibocsátásának feltételei

Avagy mikor hagyhatja el a beteg a kórházat és mikor érhet véget az otthoni karantén? Az Európai Betegségmegelőzési és Ellenőrzési központ (ECDC) az EU/EGT-tagállamok felkérésére készített útmutatása azokra a szempontokra tesz ajánlásokat, amelyek alapján az igazoltan COVID-19-fertőzött beteg biztonságosan (azaz fertőzésveszély nélkül) kibocsátható a kórházból, vagy megszüntethető otthoni izolációja.

Kapcsolódó anyagok

COVID-19

Enyhe tünetmentes, SARS-CoV-2-fertőzött járóbetegeknél észlelt íz- és szagérzékelési változások

A Covid-19-ről szóló beszámolók a betegség súlyosságától függően, tünetileg leggyakrabban a lázat, a fáradtságot, a száraz köhögést, az izomfájdalmat és a légszomjat említik. Ugyanakkor a szerzők tudomása szerint eddig csak egy tanulmány foglalkozott Covid-19 fertőzötteknél a szag- vagy ízérzékelésben bekövetkezett változásokkal, és 34%-os prevalenciát állapítottak meg a kórházban kezeltek körében. Viszont a tanulmány nem közölt adatot a megváltozott érzékelés idejéről és a többi tünethez való viszonyáról.

COVID-19

COVID-19: gasztrointesztinális tünetek

A szerzők szerkesztőségi levél formájában hívják fel a figyelmet arra, hogy a 2019 decembere óta világjárvánnyá lett coronavírus betegség 2019 (COVID-19) okozója, az új coronavirus (SARS-CoV-2) az ismert légzőszervi panaszok mellett gasztrointesztinális tüneteket is okozhat. Enyhe tünetekről van szó: émelygés, hányinger, nem súlyos hasmenés, melyeknek összefüggését a járvánnyal gyakran nem ismerik fel, jóllehet egyértelműen kimutatható a SARS-CoV-jelenléte a tápcsatornából vett biopsziás anyagban éppúgy, mint a székletben. Az emésztőszervi tünetek megelőzhetik a légúti tüneteket. A kezdeti tünetek felismerése nagy jelentőségű, mert lehetővé teszi a fertőzés korai diagnózisát és a beteg izolálását, még a léguti tünetek megjelenése előtt. Jelenleg nem tisztázott fontos szempont a fertőzőképesség megállapítása a gasztrointesztinális COVID-19 eseteiben.

COVID-19

A SARS-CoV-2-re adott antitest válasz COVID-19 betegekben

A SARS-CoV-2 vírus fertőzés kapcsán még nem ismerjük pontosan a szervezet antitest válaszát, illetve az antitestek kimutatásának klinikai értékét sem tudjuk még felmérni.

COVID-19

COVID-19: Gondoljunk a citokinvihar-szindrómára és az immunszupresszióra

A 2020 március 12.-i adatok alapján a COVID-19 által okozott betegségnek 3,7 % a mortalitása, míg az influenzáé az előző évek adatai alapján kevesebb, mint 1 %. A rendelkezésre álló, gyarapodó adatok azt mutatják, hogy a súlyos betegek egy részében citokinvihar-szindróma jelentkezhet.

COVID-19

A COVID-19-el fertőzött betegek kórházi kibocsátásának feltételei

Avagy mikor hagyhatja el a beteg a kórházat és mikor érhet véget az otthoni karantén? Az Európai Betegségmegelőzési és Ellenőrzési központ (ECDC) az EU/EGT-tagállamok felkérésére készített útmutatása azokra a szempontokra tesz ajánlásokat, amelyek alapján az igazoltan COVID-19-fertőzött beteg biztonságosan (azaz fertőzésveszély nélkül) kibocsátható a kórházból, vagy megszüntethető otthoni izolációja.