COVID-19

SE: Tájékoztató anyagok a légzésvédelemről és az egyéni védőfelszerelésekről

2020. MÁRCIUS 22.

A Semmelweis Egyetem tájékoztatója teljes terjedelemben itt érhető el: http://semmelweis.hu/hirek/2020/03/18/tajekoztato-anyagok-a-legzesvedelemrol-es-az-egyeni-vedofelszerelesekrol/

Légzésvédelmi tudnivalók:

Sebészeti maszkok


Elsősorban a viselő személy által kilélegzett, kiköhögött stb. cseppektől, kórokozóktól védik a környezetet, tehát azok viselik, akiktől a környezetet szeretnénk megvédeni. Viselési idejük órákban nem meghatározható, amint átnedvesednek, cserélni kell azokat, mivel a nedves környezet táptalajul szolgál a kórokozóknak, így növelik a fertőzés veszélyét!



Szűrő típusú légzésvédő eszközök: részecskeszűrő félálarcok (FFP1, FFP2, FFP3)


Rendeltetésük, hogy – a védendő személy számára – a levegőben lévő szennyező anyag belégzéssel történő szervezetbe jutását az egészséget nem károsító szintre csökkentse. A védelem nem lehet 100%-os, az ún. alászívás miatt. A gyártók feltüntetik a megengedett munkahelyi koncentráció és a védőeszköz alászívási tényezőjéből kalkulált ún. névleges védelmi tényezőt (NPF=Nominal Protection Factor). Ez tájékoztató jellegű adat, amellyel a gyártó azt fejezi ki, hogy a konkrét védőeszközt a munkahelyi megengedett koncentráció hányszoros értékéig ajánlott használni. Három védelmi fokozat van: FFP1, FFP2 és FFP3. A védőképesség 3-as számmal rendelkező maszkok esetén a legnagyobb.



Az egészségügyben a hordhatóság időtartama az egyszeri beavatkozás időtartamát jelenti! A maszkot ez után ki kell dobni. A gyaníthatóan fertőzött betegekkel érintkezők számára FFP2 és FFP3 egyszer használatos részecskeszűrő maszkok viselése ajánlott.


A védőeszköz hatékonyságának minden esetben alapvető feltétele az alászívás csökkentése miatt az arcon a kellő beállítás, beszabályozás és rögzítés:



  • Az arcot simára kell borotválni, mivel a szakáll, illetve egyéb arcszőrzet gátolhatja az arc és az álarc szélének érintkezését!

  • A hosszú hajat hátul copfban össze kell fogni.


Mire kell ügyelni a légzésvédő felhelyezésénél?



  • Helyezze el a felső pántot a fejtetőn! Az összecsavarodott pántot igazítsa meg!

  • Formázza az orrlemezt az orr és az arc kontúrjához a biztonságos szigetelés érdekében!

  • SZELEP NÉLKÜLI álarc esetén végezzen erős kilégzést! SZELEPES álarc viselésénél pedig végezzen erős belégzést.

  • Ha a levegő az orr körül áramlik, állítsa be újra az orr-részt!

  • Ha a légzésvédő széleinél a levegő szivárog, simítsa ki a pántokat a fej körül!

  • Paneles szerkezetű félálarcoknál bizonyosodjon meg arról, hogy a paneleket teljesen kihajtotta és nem fordultak be!

  • Helyezze el az alsó pántot a fül alatt, vigyázzon arra, hogy a pánt ne csavarodjon össze!

  • Egyéni védőfelszerelés helyes használata


    Az egyéni védőfelszerelések fel- és levétele során a WHO ajánlásának megfelelő szabályok betartásával csökkenthető mind az egészségügyi dolgozók, mind a páciensek megfertőzésének kockázata járványhelyzetben. A Semmelweis Egyetem alábbi oktatóvideója az egyéni védőfelszerelések szakszerű használatát mutatja be.



    Fotó: Kovács Attila – Semmelweis Egyetem

    Videó: Sturbán László, Kovács Attila – Semmelweis Egyetem

    Forrás: Semmelweis Egyetem

    A Semmelweis Egyetem tájékoztatója teljes terjedelemben itt érhető el: http://semmelweis.hu/hirek/2020/03/18/tajekoztato-anyagok-a-legzesvedelemrol-es-az-egyeni-vedofelszerelesekrol/

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A rovat további cikkei

COVID-19

Enyhe tünetmentes, SARS-CoV-2-fertőzött járóbetegeknél észlelt íz- és szagérzékelési változások

A Covid-19-ről szóló beszámolók a betegség súlyosságától függően, tünetileg leggyakrabban a lázat, a fáradtságot, a száraz köhögést, az izomfájdalmat és a légszomjat említik. Ugyanakkor a szerzők tudomása szerint eddig csak egy tanulmány foglalkozott Covid-19 fertőzötteknél a szag- vagy ízérzékelésben bekövetkezett változásokkal, és 34%-os prevalenciát állapítottak meg a kórházban kezeltek körében. Viszont a tanulmány nem közölt adatot a megváltozott érzékelés idejéről és a többi tünethez való viszonyáról.

COVID-19

COVID-19: gasztrointesztinális tünetek

A szerzők szerkesztőségi levél formájában hívják fel a figyelmet arra, hogy a 2019 decembere óta világjárvánnyá lett coronavírus betegség 2019 (COVID-19) okozója, az új coronavirus (SARS-CoV-2) az ismert légzőszervi panaszok mellett gasztrointesztinális tüneteket is okozhat. Enyhe tünetekről van szó: émelygés, hányinger, nem súlyos hasmenés, melyeknek összefüggését a járvánnyal gyakran nem ismerik fel, jóllehet egyértelműen kimutatható a SARS-CoV-jelenléte a tápcsatornából vett biopsziás anyagban éppúgy, mint a székletben. Az emésztőszervi tünetek megelőzhetik a légúti tüneteket. A kezdeti tünetek felismerése nagy jelentőségű, mert lehetővé teszi a fertőzés korai diagnózisát és a beteg izolálását, még a léguti tünetek megjelenése előtt. Jelenleg nem tisztázott fontos szempont a fertőzőképesség megállapítása a gasztrointesztinális COVID-19 eseteiben.

COVID-19

A SARS-CoV-2-re adott antitest válasz COVID-19 betegekben

A SARS-CoV-2 vírus fertőzés kapcsán még nem ismerjük pontosan a szervezet antitest válaszát, illetve az antitestek kimutatásának klinikai értékét sem tudjuk még felmérni.

COVID-19

A COVID-19-el fertőzött betegek kórházi kibocsátásának feltételei

Avagy mikor hagyhatja el a beteg a kórházat és mikor érhet véget az otthoni karantén? Az Európai Betegségmegelőzési és Ellenőrzési központ (ECDC) az EU/EGT-tagállamok felkérésére készített útmutatása azokra a szempontokra tesz ajánlásokat, amelyek alapján az igazoltan COVID-19-fertőzött beteg biztonságosan (azaz fertőzésveszély nélkül) kibocsátható a kórházból, vagy megszüntethető otthoni izolációja.

COVID-19

Enyhe tünetmentes SARS-CoV-2-fertőzött betegeknél észlelt íz- és illatérzékelés-változás

Az egyes jelentések és tudományos publikációk a SARS CoV-2 vírussal fertőzött betegek tünetei között leggyakrabban a lázat, a fáradtságot, a száraz köhögést, az izomfájdalmat és a légszomjat említik. Ugyanakkor enyhe tüneteket mutató betegek gyakran számoltak be a szag- vagy ízérzékelésben bekövetkezett változásokról, mint a megbetegedés általuk tapasztalt első jeléről.

Kapcsolódó anyagok

Hírvilág

Semmelweis Múzeum: A fény sebei

Az MNM Semmelweis Orvostörténeti Múzeuma tisztelettel meghívja önt 2017. szeptember 7-én (csütörtök) 18 órára Szabó Beáta: A fény sebei, a színek anatómiája című kiállításának megnyitójára.

Agykutatás

A stroke új kezelése

Kutatók egy új terápiás eljárást ismertettek, mellyel csökkenthetőek az agyi infartus okozta károsodások, az elhalt idegek újra növekedhetnek, a kiesett működések helyreállhatnak. Ráadásul az eddigiekkel szemben „a terápia hosszú idővel a stroke után is hatékony” - állítja Gwendolyn Kartje, a cikk első szerzője.

Hírvilág

Magyar világszenzáció! - Megvan a cukorbetegség gyógyszere?

Magyar szer hozhat áttörést a felnőttkori cukorbetegség gyógyításában. A tablettákat már embereken tesztelik. A nemzetközi kutatók is az antibiotikumhoz hasonló áttörésről beszélnek. A kész gyógyszer négy év múlva kerülhet a piacra.

Klinikum

A hyperuricaemia diétás vonatkozásai

MEZEI Zsuzsanna

A húgysav keletkezésének vannak endogen (purinszintézis, sejtpusztulás) és exogen (táplálkozás) forrásai. A kezelésnek tehát ennek megfelelően kell, hogy legyen nem csak endogen, hanem exogen útja is, ami magát a táplálkozást (és a helyes életvitelt is) foglalja magába.