2020. MÁRCIUS 22.
Szöveg nagyítása:
A Semmelweis Egyetem tájékoztatója teljes terjedelemben itt érhető el: https://semmelweis.hu/hirek/2020/03/18/tajekoztato-anyagok-a-legzesvedelemrol-es-az-egyeni-vedofelszerelesekrol/ Légzésvédelmi tudnivalók:
Sebészeti maszkok
Elsősorban a viselő személy által kilélegzett, kiköhögött stb. cseppektől, kórokozóktól védik a környezetet, tehát azok viselik, akiktől a környezetet szeretnénk megvédeni. Viselési idejük órákban nem meghatározható, amint átnedvesednek, cserélni kell azokat, mivel a nedves környezet táptalajul szolgál a kórokozóknak, így növelik a fertőzés veszélyét!
Szűrő típusú légzésvédő eszközök: részecskeszűrő félálarcok (FFP1, FFP2, FFP3)
Rendeltetésük, hogy – a védendő személy számára – a levegőben lévő szennyező anyag belégzéssel történő szervezetbe jutását az egészséget nem károsító szintre csökkentse. A védelem nem lehet 100%-os, az ún. alászívás miatt. A gyártók feltüntetik a megengedett munkahelyi koncentráció és a védőeszköz alászívási tényezőjéből kalkulált ún. névleges védelmi tényezőt (NPF=Nominal Protection Factor). Ez tájékoztató jellegű adat, amellyel a gyártó azt fejezi ki, hogy a konkrét védőeszközt a munkahelyi megengedett koncentráció hányszoros értékéig ajánlott használni. Három védelmi fokozat van: FFP1, FFP2 és FFP3. A védőképesség 3-as számmal rendelkező maszkok esetén a legnagyobb.
Az egészségügyben a hordhatóság időtartama az egyszeri beavatkozás időtartamát jelenti! A maszkot ez után ki kell dobni. A gyaníthatóan fertőzött betegekkel érintkezők számára FFP2 és FFP3 egyszer használatos részecskeszűrő maszkok viselése ajánlott.
A védőeszköz hatékonyságának minden esetben alapvető feltétele az alászívás csökkentése miatt az arcon a kellő beállítás, beszabályozás és rögzítés:
Mire kell ügyelni a légzésvédő felhelyezésénél?
Egyéni védőfelszerelés helyes használata
Az egyéni védőfelszerelések fel- és levétele során a WHO ajánlásának megfelelő szabályok betartásával csökkenthető mind az egészségügyi dolgozók, mind a páciensek megfertőzésének kockázata járványhelyzetben. A Semmelweis Egyetem alábbi oktatóvideója az egyéni védőfelszerelések szakszerű használatát mutatja be.
Fotó: Kovács Attila – Semmelweis EgyetemCOVID-19
A Covid-19-ről szóló beszámolók a betegség súlyosságától függően, tünetileg leggyakrabban a lázat, a fáradtságot, a száraz köhögést, az izomfájdalmat és a légszomjat említik. Ugyanakkor a szerzők tudomása szerint eddig csak egy tanulmány foglalkozott Covid-19 fertőzötteknél a szag- vagy ízérzékelésben bekövetkezett változásokkal, és 34%-os prevalenciát állapítottak meg a kórházban kezeltek körében. Viszont a tanulmány nem közölt adatot a megváltozott érzékelés idejéről és a többi tünethez való viszonyáról.
A SARS-CoV-2 vírus fertőzés kapcsán még nem ismerjük pontosan a szervezet antitest válaszát, illetve az antitestek kimutatásának klinikai értékét sem tudjuk még felmérni.
Az egyes jelentések és tudományos publikációk a SARS CoV-2 vírussal fertőzött betegek tünetei között leggyakrabban a lázat, a fáradtságot, a száraz köhögést, az izomfájdalmat és a légszomjat említik. Ugyanakkor enyhe tüneteket mutató betegek gyakran számoltak be a szag- vagy ízérzékelésben bekövetkezett változásokról, mint a megbetegedés általuk tapasztalt első jeléről.
A szerzők szerkesztőségi levél formájában hívják fel a figyelmet arra, hogy a 2019 decembere óta világjárvánnyá lett coronavírus betegség 2019 (COVID-19) okozója, az új coronavirus (SARS-CoV-2) az ismert légzőszervi panaszok mellett gasztrointesztinális tüneteket is okozhat. Enyhe tünetekről van szó: émelygés, hányinger, nem súlyos hasmenés, melyeknek összefüggését a járvánnyal gyakran nem ismerik fel, jóllehet egyértelműen kimutatható a SARS-CoV-jelenléte a tápcsatornából vett biopsziás anyagban éppúgy, mint a székletben. Az emésztőszervi tünetek megelőzhetik a légúti tüneteket. A kezdeti tünetek felismerése nagy jelentőségű, mert lehetővé teszi a fertőzés korai diagnózisát és a beteg izolálását, még a léguti tünetek megjelenése előtt. Jelenleg nem tisztázott fontos szempont a fertőzőképesség megállapítása a gasztrointesztinális COVID-19 eseteiben.
Avagy mikor hagyhatja el a beteg a kórházat és mikor érhet véget az otthoni karantén? Az Európai Betegségmegelőzési és Ellenőrzési központ (ECDC) az EU/EGT-tagállamok felkérésére készített útmutatása azokra a szempontokra tesz ajánlásokat, amelyek alapján az igazoltan COVID-19-fertőzött beteg biztonságosan (azaz fertőzésveszély nélkül) kibocsátható a kórházból, vagy megszüntethető otthoni izolációja.
Hírvilág
Az MNM Semmelweis Orvostörténeti Múzeuma tisztelettel meghívja önt 2017. szeptember 7-én (csütörtök) 18 órára Szabó Beáta: A fény sebei, a színek anatómiája című kiállításának megnyitójára.
A megfelelő kötszer kiválasztásának alapja és fő célja, hogy az gyors és optimális sebgyógyulást eredményezzen, csökkentse a fájdalmat, kontrollálja a seb bakteriális állapotát, védjen az infekció ellen, abszorbeálja a sebváladékot, a lehető legkevésbé zavarja a beteget és javítsa az életminőséget. Az alábbi cikkben a modern sebtisztítás, -fertőtlenítés és -kötözés metódusát és eszközeit ismertetjük.
Klinikum
A húgysav keletkezésének vannak endogen (purinszintézis, sejtpusztulás) és exogen (táplálkozás) forrásai. A kezelésnek tehát ennek megfelelően kell, hogy legyen nem csak endogen, hanem exogen útja is, ami magát a táplálkozást (és a helyes életvitelt is) foglalja magába.
Idegtudományok
A kábítószerélvezet valószínűleg a „gondolkodás nélküli cselekvés” veleszületett hajlamához köthető. Legalábbis ezt mutatták ki a kutatók mesterséges stimulánst használó testvérek vizsgálata alapján.
1.
2.
3.
Ideggyógyászati Szemle Proceedings
Egészségügyi szakmai irányelv az akut ischaemiás stroke diagnosztikájáról és kezeléséről4.
5.
1.
2.
Klinikai Onkológia
A rosszindulatú daganatok fenotípusának plaszticitása és az immunogén mimikri3.
Klinikai Onkológia
A szarkopénia mérése komputertomográfiával és jelentősége az onkológiai betegeknél4.
5.
HOZZÁSZÓLÁSOK
0 hozzászólás