COVID-19

New York City és környezetében Covid-19 miatt kórházban kezelt 5700 beteg kórlefolyásának, társbetegségeinek és kezelési eredményeinek bemutatása

2020. ÁPRILIS 29.

Mindeddig kevés ismeret állt rendelkezésre az Egyesült Államokban COVID-19 miatt kórházban kezelt betegek klinikai kórlefolyásáról és kezelésük eredményességéről. Jelen tanulmányukban a szerzők a Northwell Health oktatókorházi szövetség 12 kórházában New York City, Long Island, és Westchester County 11 milliós népességből COVID-19 miatt felvett betegek kórlefolyását vizsgálták. A SARS-CoV-2 fertőzöttséget nazofaringeális mintából végzett PCR-teszttel igazolták.

Az első igazolt COVID-19 esetet az USA-ban Washington államból jelentették 2020. január 31-én. Ezt követően rohamosan terjedt a fertőzés, és április közepén már meghaladta Kína és Olaszország összesített esetszámát.

A tanulmány a 2020. március 1 és április 4 közötti kórházi felvételeket (n=5700) elemzi, az elektronikus betegregisztrációs adatbázis alapján. A betegek átlag életkora 63 év volt, 39,7%-uk volt nő. A leggyakoribb kísérő betegség a magas vérnyomás (56,6 %), az elhízás (41,7%) és a cukorbetegség (33,8%) volt. A felvételi osztályozásnál 30,7%-ban lázas állapotot, 17,3%-ban 24/min. légzésszám feletti értéket észleltek, és a betegek 27,8%-ban szorultak oxigén-kezelésre. Az első COVID-19 teszt 96,8%-ban bizonyult pozitívnak, míg a maradék 3,2%-ban ehhez ismételt vizsgálatra volt szükség. Vírusos társ-fertőzést 2,1%-ban igazoltak.

A kórházi kezelés során 2634 beteg kórlefolyását elemezték, akik közül 14,2% szorult intenzív osztályos ellátásra, 12,2% kapott tartós gépi lélegeztetést, 3,2% vese dialízist, és 21% (n=553) volt a halálozás aránya. A gépi lélegeztetett betegek között 18-65 év között 76,45%, a 65 évnél idősebbek között 97,2% volt a mortalitás. A dializált betegek 21%-a halt meg. Az elhalálozott betegek közül a gépi lélegeztetést igénylők közt több volt a diabeteszes, mint a nem-diabeteszes. Ugyanígy az elhalálozott, gépi lélegeztetést igénylő betegek közül a magas vérnyomásban szenvedők többen voltak, mint a normotenziósok. Az ápolási napok száma átlagban 4,1 volt, és a kibocsátott betegek közül a vizsgálat időtartama alatt 2,2 %-ot kellett újra felvenni, leginkább a harmadik napon.

A 20 év alatti betegek közül senki nem halt meg. A 20 év felettieknél a 10 éves osztályközökkel végzett elemzésben a férfiak mortalitása minden korcsoportban magasabb volt.

Egy kínai retrospektív kohorsz-vizsgálat szerint ott leginkább férfiak (medián életkor 56 év) kerültek kórházi felvételre, 26%-ban szorultak intenzív ellátásra, 28%-os halálozási aránnyal. Megjegyzendő azonban, hogy a különbségek szignifikánsak az USA és Kína népességének demográfiája, dohányzási szokásai és komorbiditási arányai közt.

A gyógyszerszedést - mint esetleges rizikófaktort - ACE inhibitorokra és angiotenzin II receptor blokkolókra vonatkoztatva elemezték. A felvett betegek 92%-ánál volt erre megbízható anamnesztikus információ. Otthonában 7,8% szedett ACE inhibitort és 11,1% angiotenzin II receptor blokkolót. Az ACE inhibitort szedők 48,1%-a a gyógyszerelést folytatta a kórházban is, míg a többiek abbahagyták. Az angiotenzin II receptor blokkoló kezelést a betegek 50,1%-a folytatta.

Ez a kétféle gyógyszer fokozhatja a szívben levő 2. típusú angitenzin konvertáló enzim mRNS expresszióját, így feltehetően befolyásolhatja a betegség kimenetelét. Fontos kérdés ez, mivel ezt a két gyógyszert írják fel leggyakrabban a magas vérnyomás kezelésére. A vizsgált mintában nem lehet következtetést levonni az említett gyógyszerek protektív vagy ártalmas, esetleg bifázisos hatása tekintetében, mivel számos zavaró tényezőt, mint az életkor, a nem, az etnicitás és szocio-ökonomiai státusz-indikátorok nem lehetett kiszűrni, továbbá olyan társbetegségeket sem, mint a diabetesz, krónikus vese- vagy szívelégtelenség.

Szemlézte:
dr. Gyovai Gabriella

Eredeti közlemény
Richardson S; Hirsch JS és mtsai:; Hospitalized With COVID-19 in the New York City Area , JAMA. Published online April 22, 2020

eLitMed.hu
2020 április 29.

KULCSSZAVAK

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A rovat további cikkei

COVID-19

Enyhe tünetmentes, SARS-CoV-2-fertőzött járóbetegeknél észlelt íz- és szagérzékelési változások

A Covid-19-ről szóló beszámolók a betegség súlyosságától függően, tünetileg leggyakrabban a lázat, a fáradtságot, a száraz köhögést, az izomfájdalmat és a légszomjat említik. Ugyanakkor a szerzők tudomása szerint eddig csak egy tanulmány foglalkozott Covid-19 fertőzötteknél a szag- vagy ízérzékelésben bekövetkezett változásokkal, és 34%-os prevalenciát állapítottak meg a kórházban kezeltek körében. Viszont a tanulmány nem közölt adatot a megváltozott érzékelés idejéről és a többi tünethez való viszonyáról.

COVID-19

COVID-19: gasztrointesztinális tünetek

A szerzők szerkesztőségi levél formájában hívják fel a figyelmet arra, hogy a 2019 decembere óta világjárvánnyá lett coronavírus betegség 2019 (COVID-19) okozója, az új coronavirus (SARS-CoV-2) az ismert légzőszervi panaszok mellett gasztrointesztinális tüneteket is okozhat. Enyhe tünetekről van szó: émelygés, hányinger, nem súlyos hasmenés, melyeknek összefüggését a járvánnyal gyakran nem ismerik fel, jóllehet egyértelműen kimutatható a SARS-CoV-jelenléte a tápcsatornából vett biopsziás anyagban éppúgy, mint a székletben. Az emésztőszervi tünetek megelőzhetik a légúti tüneteket. A kezdeti tünetek felismerése nagy jelentőségű, mert lehetővé teszi a fertőzés korai diagnózisát és a beteg izolálását, még a léguti tünetek megjelenése előtt. Jelenleg nem tisztázott fontos szempont a fertőzőképesség megállapítása a gasztrointesztinális COVID-19 eseteiben.

COVID-19

A SARS-CoV-2-re adott antitest válasz COVID-19 betegekben

A SARS-CoV-2 vírus fertőzés kapcsán még nem ismerjük pontosan a szervezet antitest válaszát, illetve az antitestek kimutatásának klinikai értékét sem tudjuk még felmérni.

COVID-19

A COVID-19-el fertőzött betegek kórházi kibocsátásának feltételei

Avagy mikor hagyhatja el a beteg a kórházat és mikor érhet véget az otthoni karantén? Az Európai Betegségmegelőzési és Ellenőrzési központ (ECDC) az EU/EGT-tagállamok felkérésére készített útmutatása azokra a szempontokra tesz ajánlásokat, amelyek alapján az igazoltan COVID-19-fertőzött beteg biztonságosan (azaz fertőzésveszély nélkül) kibocsátható a kórházból, vagy megszüntethető otthoni izolációja.

COVID-19

Enyhe tünetmentes SARS-CoV-2-fertőzött betegeknél észlelt íz- és illatérzékelés-változás

Az egyes jelentések és tudományos publikációk a SARS CoV-2 vírussal fertőzött betegek tünetei között leggyakrabban a lázat, a fáradtságot, a száraz köhögést, az izomfájdalmat és a légszomjat említik. Ugyanakkor enyhe tüneteket mutató betegek gyakran számoltak be a szag- vagy ízérzékelésben bekövetkezett változásokról, mint a megbetegedés általuk tapasztalt első jeléről.

Kapcsolódó anyagok

COVID-19

Enyhe tünetmentes, SARS-CoV-2-fertőzött járóbetegeknél észlelt íz- és szagérzékelési változások

A Covid-19-ről szóló beszámolók a betegség súlyosságától függően, tünetileg leggyakrabban a lázat, a fáradtságot, a száraz köhögést, az izomfájdalmat és a légszomjat említik. Ugyanakkor a szerzők tudomása szerint eddig csak egy tanulmány foglalkozott Covid-19 fertőzötteknél a szag- vagy ízérzékelésben bekövetkezett változásokkal, és 34%-os prevalenciát állapítottak meg a kórházban kezeltek körében. Viszont a tanulmány nem közölt adatot a megváltozott érzékelés idejéről és a többi tünethez való viszonyáról.

COVID-19

COVID-19: gasztrointesztinális tünetek

A szerzők szerkesztőségi levél formájában hívják fel a figyelmet arra, hogy a 2019 decembere óta világjárvánnyá lett coronavírus betegség 2019 (COVID-19) okozója, az új coronavirus (SARS-CoV-2) az ismert légzőszervi panaszok mellett gasztrointesztinális tüneteket is okozhat. Enyhe tünetekről van szó: émelygés, hányinger, nem súlyos hasmenés, melyeknek összefüggését a járvánnyal gyakran nem ismerik fel, jóllehet egyértelműen kimutatható a SARS-CoV-jelenléte a tápcsatornából vett biopsziás anyagban éppúgy, mint a székletben. Az emésztőszervi tünetek megelőzhetik a légúti tüneteket. A kezdeti tünetek felismerése nagy jelentőségű, mert lehetővé teszi a fertőzés korai diagnózisát és a beteg izolálását, még a léguti tünetek megjelenése előtt. Jelenleg nem tisztázott fontos szempont a fertőzőképesség megállapítása a gasztrointesztinális COVID-19 eseteiben.

COVID-19

A SARS-CoV-2-re adott antitest válasz COVID-19 betegekben

A SARS-CoV-2 vírus fertőzés kapcsán még nem ismerjük pontosan a szervezet antitest válaszát, illetve az antitestek kimutatásának klinikai értékét sem tudjuk még felmérni.

COVID-19

A COVID-19-el fertőzött betegek kórházi kibocsátásának feltételei

Avagy mikor hagyhatja el a beteg a kórházat és mikor érhet véget az otthoni karantén? Az Európai Betegségmegelőzési és Ellenőrzési központ (ECDC) az EU/EGT-tagállamok felkérésére készített útmutatása azokra a szempontokra tesz ajánlásokat, amelyek alapján az igazoltan COVID-19-fertőzött beteg biztonságosan (azaz fertőzésveszély nélkül) kibocsátható a kórházból, vagy megszüntethető otthoni izolációja.

COVID-19

Enyhe tünetmentes SARS-CoV-2-fertőzött betegeknél észlelt íz- és illatérzékelés-változás

Az egyes jelentések és tudományos publikációk a SARS CoV-2 vírussal fertőzött betegek tünetei között leggyakrabban a lázat, a fáradtságot, a száraz köhögést, az izomfájdalmat és a légszomjat említik. Ugyanakkor enyhe tüneteket mutató betegek gyakran számoltak be a szag- vagy ízérzékelésben bekövetkezett változásokról, mint a megbetegedés általuk tapasztalt első jeléről.