COVID-19

Lehetőségek a COVID-19-járvány mortalitásának és az egészségügyre nehezedő terhelésének csökkentésére

2020. MÁRCIUS 21.

A COVID-19-világjárvány több mint száz éve nem látott kihívás elé állítja az emberiséget. Az az Imperial College COVID-19 munkacsoportja közleményében áttekinti, a reménybeli vakcina kifejlesztéséig milyen nem farmakológiai közegészségügyi intézkedésekkel vehetjük fel a küzdelmet a vírussal.

Alapvetően kétféle stratégia lehetséges: egyrészt a vírus terjedésének szupressziója, vagyis a fertőzés átvitelének csökkentése és ez által a fertőzöttek számának visszaszorítása, másrészt a járvány egészségügyre gyakorolt hatásának mérséklése azzal, hogy az erőforrásokat a leginkább veszélyeztetett személyek védelmére fordítják. A munkacsoport e kétféle megközelítés megvalósíthatóságát vizsgálta, különös tekintettel az intézkedések egészségügyi rendszerre kifejtett valószínű hatására.

Az Egyesült Királyság és az Amerikai Egyesült Államok populációját alapul vevő részletes modellezésük eredményeként arra számítanak, hogy a hipotetikus legrosszabb esetben – bármilyen beavatkozás és az emberek magatartásának változása nélkül – a napi mortalitás körülbelül 3 hónap múlva érné el a csúcsértékét, a populáció 81%-a fertőződne és maga a fertőzés félmillió áldozatot szedne az Egyesült Királyságban, míg több mint 2 milliót az USA-ban. Ebben a hipotetikus esetben április közepére elfogynának az intenzív terápiás ágyak, a járvány csúcsán pedig a szükséglet 30 szorosan meghaladná a rendelkezésre álló ágyak számát.

A modell futása látványosan megváltozott, amikor különböző korlátozó intézkedések bevezetését vizsgálták: az esetek elkülönítése, az otthoni karantén és a 70 éven felüliek többi emberrel való érintkezésének kerülése alkotta intézkedéscsomag mérsékelte a legnagyobb mértékben legveszélyeztetettebb csoportok morbiditását és mortalitását, ezáltal harmadára csökkentette az intenzív ellátás iránti igényt és megfelezte a halálozásokat. Sajnos azonban még ebben az optimálisnak tekinthető esetben is meghaladná az egészségügy leterheltsége a jelenlegi kapacitásokat, ennélfogva kijelenthető: az előrejelzés alapján elengedhetetlen a reprodukciós ráta 1 körülire vagy az alattira csökkentése. Ez a feltételezhető legnagyobb hatásossággal az esetek elkülönítése, a teljes populációra kiterjedő távolságtartás, otthoni karantén bevezetése, valamint az oktatási intézmények bezárása alkotta intézkedéscsomaggal valósítható meg, hiszen így a modellszámítás alapján gyorsan 1 alá csökkenthető a reprodukciós ráta, az intenzív terápiát igénylő esetszám az ellátórendszeri kapacitáson belül marad, ugyanakkor az élet sem áll le, az emberek eljuthatnak munkába.

A modellben ezen intézkedések 5 hónapos fenntartásával számoltak, azonban nem szabad elfeledni, hogy járványt rövid távon hatékonyan elnyomó korlátozó intézkedések mellett nem alakul ki elégséges nyájimmunitás, ennélfogva az intézkedések feloldása után ismét felüti fejét a járvány, méghozzá olyan intenzitással, mintha most semmilyen intézkedést nem tettünk volna ¬– ennélfogva az intézkedéseket mindaddig fenn kellhet tartani, amíg rendelkezésre nem áll nagy mennyiségű vakcina a populáció immunizálása céljából, ez pedig akár 18 hónapot is jelenthet. Ugyanakkor az esetszám csökkenése esetén jobban megvalósíthatóvá válhatnak az esetszám alacsonyan tartására szolgáló módszerek, például intenzív tesztelés és a kontaktok nyomon követése.

A szerzők arra következtetnek, hogy jelenleg a járvány szupressziója az egyetlen megvalósítható stratégia, noha nyilvánvaló, hogy ez mélyre ható befolyást fejt ki a társadalomra, emiatt kérdéses, hogy fenntartható-e egy ilyen, a megszokott életvitelt felforgató intézkedéscsomag ennyire hosszú távon. Ugyanakkor arra is felhívják a figyelmet a szerzők, hogy a SARS-CoV-2 transzmissziójáról még korántsem teljesek az ismereteink, illetve a bemutatott intézkedések valós hatása gyakorlatilag teljes mértékben az emberek azokra adott reakciójától függ.


Eredeti közlemény:

Neil M Ferguson el a. (Imperial College London): Impact of non-pharmaceutical interventions (NPIs) to reduce COVID-19 mortality and healthcare demand, 2020


Szemlézte:
Udvari Máté dr.

2020.március 21.

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A rovat további cikkei

COVID-19

Enyhe tünetmentes, SARS-CoV-2-fertőzött járóbetegeknél észlelt íz- és szagérzékelési változások

A Covid-19-ről szóló beszámolók a betegség súlyosságától függően, tünetileg leggyakrabban a lázat, a fáradtságot, a száraz köhögést, az izomfájdalmat és a légszomjat említik. Ugyanakkor a szerzők tudomása szerint eddig csak egy tanulmány foglalkozott Covid-19 fertőzötteknél a szag- vagy ízérzékelésben bekövetkezett változásokkal, és 34%-os prevalenciát állapítottak meg a kórházban kezeltek körében. Viszont a tanulmány nem közölt adatot a megváltozott érzékelés idejéről és a többi tünethez való viszonyáról.

COVID-19

COVID-19: gasztrointesztinális tünetek

A szerzők szerkesztőségi levél formájában hívják fel a figyelmet arra, hogy a 2019 decembere óta világjárvánnyá lett coronavírus betegség 2019 (COVID-19) okozója, az új coronavirus (SARS-CoV-2) az ismert légzőszervi panaszok mellett gasztrointesztinális tüneteket is okozhat. Enyhe tünetekről van szó: émelygés, hányinger, nem súlyos hasmenés, melyeknek összefüggését a járvánnyal gyakran nem ismerik fel, jóllehet egyértelműen kimutatható a SARS-CoV-jelenléte a tápcsatornából vett biopsziás anyagban éppúgy, mint a székletben. Az emésztőszervi tünetek megelőzhetik a légúti tüneteket. A kezdeti tünetek felismerése nagy jelentőségű, mert lehetővé teszi a fertőzés korai diagnózisát és a beteg izolálását, még a léguti tünetek megjelenése előtt. Jelenleg nem tisztázott fontos szempont a fertőzőképesség megállapítása a gasztrointesztinális COVID-19 eseteiben.

COVID-19

A SARS-CoV-2-re adott antitest válasz COVID-19 betegekben

A SARS-CoV-2 vírus fertőzés kapcsán még nem ismerjük pontosan a szervezet antitest válaszát, illetve az antitestek kimutatásának klinikai értékét sem tudjuk még felmérni.

COVID-19

COVID-19: Gondoljunk a citokinvihar-szindrómára és az immunszupresszióra

A 2020 március 12.-i adatok alapján a COVID-19 által okozott betegségnek 3,7 % a mortalitása, míg az influenzáé az előző évek adatai alapján kevesebb, mint 1 %. A rendelkezésre álló, gyarapodó adatok azt mutatják, hogy a súlyos betegek egy részében citokinvihar-szindróma jelentkezhet.

COVID-19

A COVID-19-el fertőzött betegek kórházi kibocsátásának feltételei

Avagy mikor hagyhatja el a beteg a kórházat és mikor érhet véget az otthoni karantén? Az Európai Betegségmegelőzési és Ellenőrzési központ (ECDC) az EU/EGT-tagállamok felkérésére készített útmutatása azokra a szempontokra tesz ajánlásokat, amelyek alapján az igazoltan COVID-19-fertőzött beteg biztonságosan (azaz fertőzésveszély nélkül) kibocsátható a kórházból, vagy megszüntethető otthoni izolációja.

Kapcsolódó anyagok

COVID-19

Enyhe tünetmentes, SARS-CoV-2-fertőzött járóbetegeknél észlelt íz- és szagérzékelési változások

A Covid-19-ről szóló beszámolók a betegség súlyosságától függően, tünetileg leggyakrabban a lázat, a fáradtságot, a száraz köhögést, az izomfájdalmat és a légszomjat említik. Ugyanakkor a szerzők tudomása szerint eddig csak egy tanulmány foglalkozott Covid-19 fertőzötteknél a szag- vagy ízérzékelésben bekövetkezett változásokkal, és 34%-os prevalenciát állapítottak meg a kórházban kezeltek körében. Viszont a tanulmány nem közölt adatot a megváltozott érzékelés idejéről és a többi tünethez való viszonyáról.

COVID-19

COVID-19: gasztrointesztinális tünetek

A szerzők szerkesztőségi levél formájában hívják fel a figyelmet arra, hogy a 2019 decembere óta világjárvánnyá lett coronavírus betegség 2019 (COVID-19) okozója, az új coronavirus (SARS-CoV-2) az ismert légzőszervi panaszok mellett gasztrointesztinális tüneteket is okozhat. Enyhe tünetekről van szó: émelygés, hányinger, nem súlyos hasmenés, melyeknek összefüggését a járvánnyal gyakran nem ismerik fel, jóllehet egyértelműen kimutatható a SARS-CoV-jelenléte a tápcsatornából vett biopsziás anyagban éppúgy, mint a székletben. Az emésztőszervi tünetek megelőzhetik a légúti tüneteket. A kezdeti tünetek felismerése nagy jelentőségű, mert lehetővé teszi a fertőzés korai diagnózisát és a beteg izolálását, még a léguti tünetek megjelenése előtt. Jelenleg nem tisztázott fontos szempont a fertőzőképesség megállapítása a gasztrointesztinális COVID-19 eseteiben.

COVID-19

A SARS-CoV-2-re adott antitest válasz COVID-19 betegekben

A SARS-CoV-2 vírus fertőzés kapcsán még nem ismerjük pontosan a szervezet antitest válaszát, illetve az antitestek kimutatásának klinikai értékét sem tudjuk még felmérni.

COVID-19

COVID-19: Gondoljunk a citokinvihar-szindrómára és az immunszupresszióra

A 2020 március 12.-i adatok alapján a COVID-19 által okozott betegségnek 3,7 % a mortalitása, míg az influenzáé az előző évek adatai alapján kevesebb, mint 1 %. A rendelkezésre álló, gyarapodó adatok azt mutatják, hogy a súlyos betegek egy részében citokinvihar-szindróma jelentkezhet.

COVID-19

A COVID-19-el fertőzött betegek kórházi kibocsátásának feltételei

Avagy mikor hagyhatja el a beteg a kórházat és mikor érhet véget az otthoni karantén? Az Európai Betegségmegelőzési és Ellenőrzési központ (ECDC) az EU/EGT-tagállamok felkérésére készített útmutatása azokra a szempontokra tesz ajánlásokat, amelyek alapján az igazoltan COVID-19-fertőzött beteg biztonságosan (azaz fertőzésveszély nélkül) kibocsátható a kórházból, vagy megszüntethető otthoni izolációja.